2011. augusztus 21., 14:032011. augusztus 21., 14:03
A tárcavezető a vitaműsorban megerősítette: a magyar környezetvédelmi minisztérium ötsoros levélben ismertette a magyar kormány elvi álláspontját, amely szerint Magyarország nem ért egyet a ciántechnológia alkalmazásával.
\"Ez érthető, hiszen ezt belefoglalták az alkotmányba is\" - mondta Borbély László, utalva Traian Basescu államfő előző napon elhangzott egyik beszédére is, amelyben kijelentette: Magyarországnak nem kell semmilyen \"engedélyt adnia\" Romániának Verespatak kérdésében, mert Románia szuverén állam. A miniszter szerint a román államfőnek megalapozott a véleménye, és ezt Magyarország is tudja, hiszen vannak nemzetközi egyezmények, amelyeket Romániának be kell tartania. Magyarország nem tudja meggátolni a beruházást, amennyiben az említett beruházás eleget tesz az említett egyezményekben foglalt előírásoknak - mondta a miniszter.
Rámutatott: Budapestnek joga van szakmai kérdéseket feltenni, a román félnek pedig kötelessége ezekre válaszolni. Mindeddig azonban egyetlen szakmai kérdés sem érkezett a magyar kormány részéről - mondta a tárcavezető. \"Én vártam, hogy a magyar kormány szakmai kérdéseket tegyen fel, ám mindeddig egy sem érkezett\" - hangoztatta. Emlékeztetett saját korábbi megnyilatkozásaira, amelyek szerint nem fogja javasolni ezt a beruházást a román kormánynak, ha a beruházó cég nem tartja be a legmagasabb környezetvédelmi szabályokat.
Elmondta, hogy Svédországban négy ilyen ciántechnológiás bánya létezik, ott olyan korszerű, zárt rendszerű technológiát alkalmaznak, amely úgy lecsökkenti a ciánszintet a zagytározókban, hogy már nem veszélyes az emberi egészségre. \"Mi ilyen technológia alkalmazását követeljük a cégtől\" - szögezte le a miniszter, aki egyetértett azzal is, hogy újra kell tárgyalni a bányaberuházóval kötött szerződést, amely szerinte előnytelen az állam számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Látogatottsági adatok