
Az RMDSZ szükségesnek tartja egy hatástanulmány elkészítését az osztrák Holzindustrie Schweighofernek a székelyföldi Rétyre tervezett fafeldolgozó óriásüzemével kapcsolatban – jelentette ki Nagyszebenben Borbély László politikai alelnök.
2013. május 13., 10:252013. május 13., 10:25
A politikus hibának tartotta, hogy az osztrák beruházó nem tájékoztatta megfelelő mértékben a térség lakosságát az üzem létrehozásának a hatásairól. Borbély László ugyanakkor megjegyezte, nem kedvezne a Székelyföldnek az az üzenet, hogy ott nem látják szívesen a befektetőket. Azt is fontos szempontnak nevezte, hogy a cég a törvényesen megszabott kvóták alapján kivágott fát dolgozná fel a rétyi üzemében, és nem nyersanyagot akar exportálni a Székelyföldről.
Az RMDSZ alelnöke a szövetség feladatának tartja, hogy módot találjanak – a félelmeik szerint nyersanyag nélkül maradó – helyi fafeldolgozó cégek támogatására, és az erdészeti törvény módosításával szabjanak gátat az illegális fakivágásoknak.
Az osztrák Holzindustrie Schweighofer tulajdonosa március 28-án jelentette be Sepsiszentgyörgyön, hogy 150 millió eurós beruházással fafeldolgozó gyárat épít Réty községben, amely 650 alkalmazottal 2014-től évi 800 ezer köbméter fát dolgoz fel. A beruházás ellen tiltakozott korábban a 150 székelyföldi fafeldolgozó céget tömörítő Arbor szövetség, amely úgy vélte, a nagy mennyiségű fa elvonása és fűrészáruként való kivitele 13 300 munkahely megszűnését eredményezi a késztermékeket gyártó romániai faipari vállalkozásokban.
Míg az osztrák beruházó Olosz Gergelynek, az RMDSZ Kovászna megyei szenátorának mondott köszönetet a cég székelyföldi megtelepedéséért, Korodi Attila, az RMDSZ Hargita megyei képviselője, volt környezetvédelmi miniszter kijelentette, három éve dolgozik azon, hogy a Holzindustrie Schweighofer ne tudjon gyárat nyitni a Székelyföldön. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és ifjúsági partnerszervezete, a Minta szervezésében az elmúlt héten, kedden 15 helyszínen mintegy ezren tiltakoztak a beruházás ellen. A tiltakozók tízezer gyertyából rakták ki „A székelyföldi erdőkért\" feliratot.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
szóljon hozzá!