2011. június 19., 15:352011. június 19., 15:35
A Szabadelvű Kör 9. Országos Gyűlése a platform legfelsőbb döntéshozó szerveként módosította a szervezet alapszabályzatát és elfogadta a platform új politikai programját. A fórum új elnökséget és új SZKT-tagokat is választott.
A Kör elnökévé a 30 éves, aradi származású, politológusi végzettségű Bognár Zoltánt választották. Eckstein-Kovács Péter, aki tizennyolc éven át vezette a Szabadelvű Kört, pártkapcsolatokért felelős alelnökként dolgozik tovább. Az elnökség további tagjai : Babóczi Imre, helyi csoportokért felelős alelnök, Birtalan Csanád, ifjúsági és szervezeti alelnök, Czika Tihamér, kommunikációért felelős alelnök, Egyed Péter, kulturális, oktatási és kutatási ügyekért felelős alelnök, Magyari Nándor, külkapcsolatokért felelős alelnök, Péter Pál, gazdasági szakpolitikákért felelős alelnök.
A Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) a Szabadelvű Kört Bognár Zoltán és Hegedűs Csilla fogja képviselni.
Az Országos Gyűlés elfogadta a platform új Programját. A program hat fejezetre oszlik: 1. Gazdaságpolitikai kérdések, 2. Emberi jogok, 3. Közpolitikák és Államszervezés, 4. Oktatás, tudomány, művelődés és médiapolitikák, 5. Ifjúsági politikák és 6. Környezetvédelem. A küldöttek ugyanakkor elfogadtak három állásfoglalást.
Egyik állásfoglalásában a Szabadelvű Kör elítéli a kolozsvári városháza etnikai feszültségeket gerjesztő provokációit, így a Iorga-tábla illegális elhelyezését és a város bejáratainál nemrég felszerelt többnyelvű üdvözlőtáblák levételét, valamint a Házsongárdi temetőben folytatott rombolást. Kifejtik: „Önkormányzatunknak minden egyes döntését a törvényesség keretén belül kell meghoznia. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy úgy helyeztek ki egy, a Mátyás-király emlékét sértő táblát, hogy arra semmiféle engedély nem volt. Felszólítjuk Kolozsvár önkormányzatát, hogy távolítsa el ezt a táblát, az összes többi olyan táblával együtt, amelyeknek egyetlen célja a város két közösségének egymás ellen uszítása. Kolozsváron nincs helye olyan tábláknak, amelyek a történelem valós vagy vélt sérelmeiről szólnak, amelyek egyik vagy másik nemzetiség ellen uszítanak. Táblákat arról kell kihelyezni, ami összeköt minket.”
Egy másik állásfoglalásban a Szabadelvű Kör a romániai közéletben egyre jobban erősödő etnikai alapú provokációkra és a szaporodó szélsőjobboldali megnyilvánulásokra hívja fel a figyelmet: „Aggasztó, hogy egyes önkormányzatok, egyházak és médiacsatornák teret és hitelt adnak a szélsőséges szervezetek megnyilvánulásainak, és az, hogy politikusok, pártok, sajtóorgánumok bejegyzett vagy be nem jegyzett szervezetekkel igyekeznek politikai tőkét kovácsolni a nacionalista indulatok gerjesztéséből. A provokációk és a szélsőséges megnyilvánulások soha nem hoztak és nem hozhatnak eredményt a jólétet, és a békés egymás mellett élést illetően. A Szabadelvű Kör mindezekért, híven eddigi elveihez és gyakorlatához, racionális hozzáállást vár el a politikai és társadalmi élet minden felelős szereplőjétől.”
A Szabadelvű Kör továbbá romapolitikai kérdéseket tárgyaló állásfoglalásában a nemrég Kolozsváron lezajlott roma-kitelepítésekre reagálva kifejti: „A Szabadelvű Kör többször hangsúlyozta: amit a közbeszéd „roma kérdésnek” nevez, nem csak a romák, hanem az egész társadalom problémája, mind ezek kialakulása, mind pedig kívánatos megoldásuk tekintetében. A gazdasági egyenlőtlenségek, a hátrányos megkülönböztetés, az előítéletes megbélyegzés, a rasszizmus által hajtott gyűlöletbeszéd és intézményes diszkrimináció halmozottan hátrányos helyzetet teremtenek az élet minden területén: lakás- és egészségügyben, foglalkoztatásban, oktatásban. A Szabadelvű Kör szolidaritását fejezi ki mindazokkal a marginalitásban élő roma etnikumú személyekkel szemben, akiket továbbra is veszélyeztet a kényszer-kilakoltatás. Felhívja az országos döntéshozó szerveket és helyi önkormányzatokat, hogy jogkörüknek megfelelően, felhasználva az ezirányú Uniós támogatást, hozzanak azonnali konkrét intézkedéseket, amelyek intézményesen támogatják a romák társadalmi, kulturális és gazdasági beilleszkedési szándékát.”
Az Országos Gyűlés elfogadhatatlannak tartja a PDL által javasolt közigazgatási átalakítás tervezetét. Úgy döntött, hogy e kérdésben egy kerekasztal-beszélgetés során fogja kialakítani saját álláspontját.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!