Bár a nagyobb gyerekek már kételkednek a Mikulás kilétében, azért mindenképpen örülnek az ajándékhozónak
Fotó: Kézdivásárhely Önkormányzata
„Egyre gyanúsabb ez a Mikulás, folyton valakit mást küld el maga helyett, olyant, akinek nem igazi a szakálla” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskola másodikos kisdiákja. Osztálytársai közül néhányan szintén megfogalmazták kételyeiket a Mikulással kapcsolatban, azonban azt is hangsúlyozták, nagyon örülnek az ajándékoknak és az ünnepnek. Tanítónőjük, Mihály Gyopár-Henrietta kiemelte, azt tartja lényegesnek az ünnepvárásban, hogy „a varázs megmaradjon a lelkünkben és egymásnak is átadhassuk”.
2023. december 05., 18:452023. december 05., 18:45
2023. december 05., 19:042023. december 05., 19:04
Természetesen nagyon örülnek a gyerekek a Mikulásnak és ajándékainak, az óvodások és kisiskolások, de még talán a nagyobbak is izgalommal várják a piros kabátos, nagy szakállú ajándékhozót. A jóságos öreg apó olykor megjelenik testi valójában a szülők vagy pedagógusok szervezkedésének köszönhetően, de az is gyakori, hogy láthatatlanságba burkolózik, és csak a szépen kipucolt csizmákban, cipőkben termő ajándékok bizonyítják, hogy tiszteletét tette. Régebben – például a múlt század második felében –
Manapság ez talán a legtöbb családban másként van: akad, ahol sokfajta édességet, gyümölcsöt hoz a Mikulás, de az is megesik, hogy drágább ajándékokkal, játékokkal „rukkol elő”.
A marosvásárhelyi állatkertbe is megérkezett a Mikulás
Fotó: Marosvásárhelyi Állatkert
Bár a legkisebbek, azaz az óvodások, előkészítő vagy első osztályosok nem kételkednek abban, hogy december 5-én este vagy december 6-án reggel – családonként változó, hogy melyik időpontban ajándékozzák meg a felnőttek a gyerekeket – egy nem mindennapi, talán mesebeli lény juttat el számukra némi meglepetést, a nagyobb gyerekek már gyanakszanak a Mikulás kilétét illetően.
A székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskola másodikosai közül néhányan például megkeresésünkre kifejezésre juttatták, hogy furának tűnik számukra a Mikulás-jelenség. Péter szerint „egyre gyanúsabb ez a Mikulás. Folyton valakit mást küld el maga helyett, akinek nincs rendes a szakálla és csak feltesz magára egy fehér álszakállat”. Osztálytársa, Anna nem annyira kételkedésének, hanem inkább örömének adott hangot. Mint fogalmazott, ő mindig alig várja, hogy jöjjön a Mikulás, mert ilyenkor hoz finomságokat. Igazán meglepetés volt az is, hogy ma jött az iskolába” – mesélte Anna, ugyanis az udvarhelyi iskolában kissé hamarabb tette tiszteletét személyesen az ajándékozó.
Mikulásjárás Sepsiszentgyörgyön
Fotó: Márk János
Andi is kétkedésének adott hangot a Mikulás kilétével kapcsolatban. „Én nem vagyok biztos abban, hogy létezik igazi Mikulás, mégis jól esik várni és készülni a jövetelére” – jelentette ki Andi. Ádám azt mondta, ő mindig megpucolja a cipőjét, hogy lássa a Mikulás, milyen rendes kisfiú. „Így a nap sok részében tesz bele ezt-azt. Ilyenkor izgatott vagyok egész nap” – vallotta be Ádám.
A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is.
A másodikosok tanítónője, Mihály Gyopár Henrietta arról beszélt a Krónikának, miként tapasztalja, ünnepek közeledtével hogyan viszonyulnak a gyerekek a csodához, ajándékozáshoz. „Ezekben a napokban minél többször beszélgetünk a gyerekekkel arról, hogy mi is igazán érték ebben az ünnepvárós, rohangálós időszakban. Tökéletesen megfogalmazzák a gyerekek, hogy nem az ajándékokon van a hangsúly, habár annak is nagyon örvendenek.
Marosvásárhelyen Mikulásbuszok indultak el
Fotó: Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala
A Mikulás szó egyébként cseh eredetű, maga az ajándékozás szokása pedig osztrák hatásra terjedt el a magyar családoknál. A Mikuláshoz köthető magyar néphagyomány a globalizáció hatására megváltozott: míg a két világháború között a Mikulás alakja a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a mai fogyasztói társadalmakban egyre inkább elterjed az a nézet, hogy Mikulás, illetve országonként más-más alak, aki a mi jóságos Mikulásunk megfelelője, a Lappföldön él, szánját rénszarvasok húzzák, a segítők pedig általában elmaradnak mellőle. Amint a Wikipédián olvasható,
Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje, ezért a későbbi korokban a népi vallásosság hatására kialakult ajándékosztó püspöksüveges Mikulás előképének és mintájának tartják. 1087-ben Myrából a Dél-Olaszországi Bari városába vitték Szent Miklós ereklyéit, miután a város egyike lett Európa legjelentősebb keresztény központjainak. A Szent Miklós napi magyar népi hagyományok német hatást tükröznek. A katolikus szent kultuszát a 10. században vitték el Németországba a kereskedők.
A Gyimesekben is örültek a gyerekek a Mikulásnak
Fotó: Dobos László
A középkorban szerepjátékokkal emlékeztek meg Szent Miklós tetteiről. Kezdetben a különféle játékokban a kolostori iskolák legifjabb diákja alakította Miklóst. Később ezt a szerepet a felnőttek vették át. Ebből alakult ki aztán a szokás és került Magyarországra, hogy
A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – december 6. hajnalán a Mikulás meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik. Ez a népszokás, azaz az ablakba kitett csizmákba ajándékot helyező titokzatos Mikulásjárás körülbelül egy évszázadra tekint vissza.
Útjukra indulnak a kincses városban a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) Mikulásai és krampuszai december 4-én, a szolgáltatást igénylő szülők november 30-ig jelentkezhetnek – közölte a szövetség.
Mikulás-nap közeledtével az ajándékvásárlással kapcsolatos ajánlásokat, jó tanácsokat fogalmazott meg a szülők számára az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!