Bár a nagyobb gyerekek már kételkednek a Mikulás kilétében, azért mindenképpen örülnek az ajándékhozónak
Fotó: Kézdivásárhely Önkormányzata
„Egyre gyanúsabb ez a Mikulás, folyton valakit mást küld el maga helyett, olyant, akinek nem igazi a szakálla” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskola másodikos kisdiákja. Osztálytársai közül néhányan szintén megfogalmazták kételyeiket a Mikulással kapcsolatban, azonban azt is hangsúlyozták, nagyon örülnek az ajándékoknak és az ünnepnek. Tanítónőjük, Mihály Gyopár-Henrietta kiemelte, azt tartja lényegesnek az ünnepvárásban, hogy „a varázs megmaradjon a lelkünkben és egymásnak is átadhassuk”.
2023. december 05., 18:452023. december 05., 18:45
2023. december 05., 19:042023. december 05., 19:04
Természetesen nagyon örülnek a gyerekek a Mikulásnak és ajándékainak, az óvodások és kisiskolások, de még talán a nagyobbak is izgalommal várják a piros kabátos, nagy szakállú ajándékhozót. A jóságos öreg apó olykor megjelenik testi valójában a szülők vagy pedagógusok szervezkedésének köszönhetően, de az is gyakori, hogy láthatatlanságba burkolózik, és csak a szépen kipucolt csizmákban, cipőkben termő ajándékok bizonyítják, hogy tiszteletét tette. Régebben – például a múlt század második felében –
Manapság ez talán a legtöbb családban másként van: akad, ahol sokfajta édességet, gyümölcsöt hoz a Mikulás, de az is megesik, hogy drágább ajándékokkal, játékokkal „rukkol elő”.
A marosvásárhelyi állatkertbe is megérkezett a Mikulás
Fotó: Marosvásárhelyi Állatkert
Bár a legkisebbek, azaz az óvodások, előkészítő vagy első osztályosok nem kételkednek abban, hogy december 5-én este vagy december 6-án reggel – családonként változó, hogy melyik időpontban ajándékozzák meg a felnőttek a gyerekeket – egy nem mindennapi, talán mesebeli lény juttat el számukra némi meglepetést, a nagyobb gyerekek már gyanakszanak a Mikulás kilétét illetően.
A székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskola másodikosai közül néhányan például megkeresésünkre kifejezésre juttatták, hogy furának tűnik számukra a Mikulás-jelenség. Péter szerint „egyre gyanúsabb ez a Mikulás. Folyton valakit mást küld el maga helyett, akinek nincs rendes a szakálla és csak feltesz magára egy fehér álszakállat”. Osztálytársa, Anna nem annyira kételkedésének, hanem inkább örömének adott hangot. Mint fogalmazott, ő mindig alig várja, hogy jöjjön a Mikulás, mert ilyenkor hoz finomságokat. Igazán meglepetés volt az is, hogy ma jött az iskolába” – mesélte Anna, ugyanis az udvarhelyi iskolában kissé hamarabb tette tiszteletét személyesen az ajándékozó.
Mikulásjárás Sepsiszentgyörgyön
Fotó: Márk János
Andi is kétkedésének adott hangot a Mikulás kilétével kapcsolatban. „Én nem vagyok biztos abban, hogy létezik igazi Mikulás, mégis jól esik várni és készülni a jövetelére” – jelentette ki Andi. Ádám azt mondta, ő mindig megpucolja a cipőjét, hogy lássa a Mikulás, milyen rendes kisfiú. „Így a nap sok részében tesz bele ezt-azt. Ilyenkor izgatott vagyok egész nap” – vallotta be Ádám.
A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is.
A másodikosok tanítónője, Mihály Gyopár Henrietta arról beszélt a Krónikának, miként tapasztalja, ünnepek közeledtével hogyan viszonyulnak a gyerekek a csodához, ajándékozáshoz. „Ezekben a napokban minél többször beszélgetünk a gyerekekkel arról, hogy mi is igazán érték ebben az ünnepvárós, rohangálós időszakban. Tökéletesen megfogalmazzák a gyerekek, hogy nem az ajándékokon van a hangsúly, habár annak is nagyon örvendenek.
Marosvásárhelyen Mikulásbuszok indultak el
Fotó: Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala
A Mikulás szó egyébként cseh eredetű, maga az ajándékozás szokása pedig osztrák hatásra terjedt el a magyar családoknál. A Mikuláshoz köthető magyar néphagyomány a globalizáció hatására megváltozott: míg a két világháború között a Mikulás alakja a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a mai fogyasztói társadalmakban egyre inkább elterjed az a nézet, hogy Mikulás, illetve országonként más-más alak, aki a mi jóságos Mikulásunk megfelelője, a Lappföldön él, szánját rénszarvasok húzzák, a segítők pedig általában elmaradnak mellőle. Amint a Wikipédián olvasható,
Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje, ezért a későbbi korokban a népi vallásosság hatására kialakult ajándékosztó püspöksüveges Mikulás előképének és mintájának tartják. 1087-ben Myrából a Dél-Olaszországi Bari városába vitték Szent Miklós ereklyéit, miután a város egyike lett Európa legjelentősebb keresztény központjainak. A Szent Miklós napi magyar népi hagyományok német hatást tükröznek. A katolikus szent kultuszát a 10. században vitték el Németországba a kereskedők.
A Gyimesekben is örültek a gyerekek a Mikulásnak
Fotó: Dobos László
A középkorban szerepjátékokkal emlékeztek meg Szent Miklós tetteiről. Kezdetben a különféle játékokban a kolostori iskolák legifjabb diákja alakította Miklóst. Később ezt a szerepet a felnőttek vették át. Ebből alakult ki aztán a szokás és került Magyarországra, hogy
A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – december 6. hajnalán a Mikulás meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik. Ez a népszokás, azaz az ablakba kitett csizmákba ajándékot helyező titokzatos Mikulásjárás körülbelül egy évszázadra tekint vissza.
Útjukra indulnak a kincses városban a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) Mikulásai és krampuszai december 4-én, a szolgáltatást igénylő szülők november 30-ig jelentkezhetnek – közölte a szövetség.
Mikulás-nap közeledtével az ajándékvásárlással kapcsolatos ajánlásokat, jó tanácsokat fogalmazott meg a szülők számára az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
szóljon hozzá!