
Fotó: Kiss Gábor
Összefogással, uniós és magyar állami támogatással, illetve a hívek adományai révén végeztek teljes körű felújítási munkálatokat az ótordai református templomon. A 650 éves istenháza műszaki átvételére csütörtökön került sor Kató Béla református püspök, Cseke Attila fejlesztési miniszter és Hegedüs Csilla államtitkár részvételével.
2021. április 22., 15:412021. április 22., 15:41
2021. április 22., 15:592021. április 22., 15:59
Az ótordai református templom felújítása még 2018-ban kezdődött európai uniós és magyar állami támogatással, de a teljes körű helyreállításhoz maga a gyülekezet is hozzájárult – számolt be honlapján az Erdélyi Református Egyházkerület. A műszaki átadásra szűk körben csütörtökön került sor Kató Béla református püspök, Cseke Attila fejlesztési miniszter és Hegedüs Csilla államtitkár részvételével.
Fotó: Kiss Gábor
Az alkalomból Nagy Albert református lelkipásztor emlékeztetett, hogy a 650 éves ótordai templom történetében százévente voltak nagyobb beavatkozások, újítások.
Fotó: Kiss Gábor
A munkálatok 2018 szeptemberében kezdődtek és 2020-ban adventjében már meg is megtarthatta az első istentiszteletet a felújított templomban – írta a Református.ro. A munkálatok során megerősítették a boltozatot, újravakolták a falakat, teljesen felújították a tetőszerkezetet és az ajtókat is kicseréltek. A templom mellett álló torony is megújult, újradeszkázták és újrabádogozták.
Fotó: Kiss Gábor
Fotó: Kiss Gábor
Nagy Albert elmondta, hogy festett részek is előkerültek a kapun: színes levélmotívumok és három glória látható, a festményen szereplő alakokat viszont kalapáccsal rongálták meg, így nem egyértelmű, kik vannak rajta. Az épületben végzett régészeti kutatások során egy 1500-as évekbeli kettétört címer és néhány Árpád-kori pénzérme is előkerült.
Fotó: Kiss Gábor
Fotó: Kiss Gábor
A csütörtöki műszaki átadáson jelenlévő Kató Béla református püspök beszédében köszönetet mondott az Uniónak és a román kormánynak, de megemlítette, hogy a munkálatok során volt egy olyan pillanat, amikor a magyar kormány támogatása nélkül nem lehetett volna továbblépni.
– jelentette ki az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője.
Fotó: Kiss Gábor
Fotó: Kiss Gábor
Az átadáson jelenlévő Cseke Attila fejlesztési miniszter hangsúlyozta: érdemes volt a helyi közösségnek megküzdenie a bürokráciával, mert a felújított templom azt üzeni, hogy van jövő. Hegedüs Csilla államtitkár ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázatok révén nemcsak az épített örökség újul meg, hanem munkahelyet is teremtenek azoknak, akik tovább viszik a műemlékvédelemmel kapcsolatos tudást és a szülőföldjükön boldogulnak.
Fotó: Kiss Gábor
A templom ágostonos kolostor volt, a reformáció idején sokat romlott az állapota, és I. Rákóczi György az egyházfalvi reformátusoknak ajándékozta, akik rendre beköltöztek a városba. A tatárjárás idején többször is feldúlták, felgyújtották. Az 1600-as évek elején a Basta-csapat, majd a század második felében dán zsoldosok pusztításai viselték meg. Nagyobb felújítást 1904–1906 között végeztek rajta, ekkor épült a 62 méter magas, különálló torony is, amely a város díszévé vált.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
„Végignyalta” a legnépszerűbb online szállásközvetítőket a nagyváradi polgármesteri hivatal, és több mint 600 olyan lakást azonosított, amelyet rövid távú szállásként adnak ki, azaz hivatalosan többszörös ingatlanadót kell fizetni utánuk.
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.
Jótékonysági estnek ad otthont március elsején a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a bevételt két, súlyos lakhatási gondokkal küzdő Maros megyei család megsegítésére fordítják.
Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.
Megszavazta a román parlament mindkét háza a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is.
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos szent idő, amely a húsvéti feltámadás ünnepére készít fel – emlékeztet többek közt a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb községet, mindez azonban éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott.
Csaknem 22 millió eurós élményfürdő-beruházás megvalósítására szövetkezik Marosújvár és a Fehér Megyei Tanács: a két önkormányzat partnerségi megállapodást köt a nemrég már felépített modern gyógyfürdő mellett létesítendő akvapark kialakítására.
szóljon hozzá!