
Megemlékezés a román hősök emlékművénél Ördögkúton
Fotó: Nicolae Ciucă/Facebook
Számos román politikus, helyi és megyei tisztségviselő – köztük a magyar prefektus – vett részt hétfőn, az erdélyi településeken történt horthysta megtorlások 84. évfordulóján az ördögkúti mártírokra emlékező katonai és egyházi ünnepségen.
2024. szeptember 09., 17:552024. szeptember 09., 17:55
2024. szeptember 09., 18:242024. szeptember 09., 18:24
A Szilágy megyei Ördögkúton (Treznea) a hősök temetőjében és a hősök emlékművénél tartott rendezvényen részt vett Nicolae Ciucă, a román szenátus elnöke, Lucian Bode, a képviselőház alelnöke, a falu szülötte, valamint Lazăr-Octavian Cosma akadémikus. Az eseményen felszólaló Nicolae Ciucă az Agerpres hírügynökség tudósítása szerint a történelem tanulságaira alapozva kifejtette: nagyon fontos, hogy a demokráciák érvényt szerezzenek a nemzetközi jognak.
„Tapasztaltuk már az intolerancia, a sovinizmus, a totalitarizmus és a revizionizmus szörnyű következményeit – a szabadságjogok eltörlését, az üldöztetést és a gyilkosságokat. Ezért innen, Ördögkútról felkérem Románia összes demokratikus politikai erejét, hogy együttesen utasítsuk el a szélsőségességet, a sovinizmust és a revizionizmust. Nem számít, hogy politikailag mi választ el minket, ez becsületbeli kötelességünk gyermekeink jövője, Románia jövője érdekében” – fogalmazott beszédében Ciucă.
A kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, államfőjelöltje közösségi oldalán posztolt bejegyzésében az ördögkúti eseményekre utalva azt írta: „Megbocsátunk, de soha nem feledünk”. Az ünnepség végén katonák, tűzoltók és csendőrök vonultak fel a zilahi Promenada rezesbanda zenéjének kíséretében. A megemlékezésen helyi sajtóbeszámolók szerint részt vett Dari Tamás, Szilágy megye RMDSZ-es prefektusa is. A kormány területi képviselője az előző években is megjelent a rendezvényen, és azt hangoztatta: a hivatalosságok jelenléte „szükséges, szimbolikus gesztus, amellyel örök tiszteletüket fejezik ki az áldozatok előtt, és sajnálatukat, hogy ilyen tragédiák megtörténhettek”.
1940. szeptember 9-én a második bécsi döntést követően a visszakapott Észak-Erdélybe bevonuló magyar honvédekre Ördögkúton valaki tüzet nyitott az ortodox templom tornyából és a falu szélső házaiból. Az ezt követő, ördögkúti mészárlás néven ismertté vált megtorlásnak különböző források szerint 86–93 halálos áldozata volt, köztük a falu ortodox papja is. A történtek valós háttere máig sem tisztázódott.

Szilágy megye magyar prefektusa, Dari Tamás vezetésével katonai és egyházi ceremónia keretében emlékeztek meg csütörtökön Ördögkúton az 1940-ben Észak-Erdélybe bevonuló magyar hadsereg által elkövetett vérengzés román áldozatairól.
Nagyszeben önkormányzata felszólította a Hermannstadt Futballklub Egyesületet (AFCH), hogy teljes egészében fizesse vissza a 2024-es és 2025-ös években nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat.
Ott találkozunk mottóval rajtolt el hétfőn a marosvásárhelyi magyarság legnagyobb kulturális seregszemléje, péntekre pedig teljes fordulatszámon pörög majd a 13. Vásárhelyi Forgatag a szervezők szavai szerint.
Kiértékelték a szervezők a vasárnap este befejeződött 17. Kolozsvári Magyar Napokat: az augusztus 16-23. között megszervezett, Tárt kapukkal jelmondatú rendezvénysorozat látogatottsága újabb rekordot döntött.
Kimerültség, cinizmus, romló hatékonyság – a teljesítménykényszer okozta kiégés ma már minden szerepünkben utolérhet: munkahelyen, gyermekként, szülőként, párkapcsolatban is.
Tűz ütött ki szombatról vasárnapra virradó éjszaka egy aradi egészségügyi központ egyik kórtermében.
Ötven éve New Yorkból indult a HHRF harca az erdélyi magyarok jogaiért. A világ azóta megváltozott, de a nyelvhasználat, a restitúció és a közösségi jogok ügye ma sem rendezett.
Kiszáradt növényzet és erdő gyulladt ki szombaton a Kolozs megyei Havasnagyfaluban, a Iancu-keresztje nevű térségben. Az oltást a nehéz terepviszonyok is akadályozzák: a tűzoltóautók nem tudják megközelíteni a lángoló területet.
Több száz éves várfalak mellett haladnak el nap mint nap a kolozsváriak, miközben sokan nem is tudják, mikor épültek, miért éppen ott húzódtak, és mennyi maradt meg belőlük a mai házak, udvarok és utcák között.
Kelemen Hunor arra számít, hogy ha az államfő szeptemberben megnevez egy miniszterelnök-jelöltet, az újabb kormányalakítási kísérlet már megszerezheti a parlament támogatását.
A technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint az ember képes, nem vagyunk felkészülve az állandó gyors változásra, amiben élünk. Mi magunk fejlesztjük az AI-t, nincs „karmester” mögötte – fejtette ki Király Attila, egy kolozsvári SEO-ügynökség alapítója.
szóljon hozzá!