Megemlékezés a román hősök emlékművénél Ördögkúton
Fotó: Nicolae Ciucă/Facebook
Számos román politikus, helyi és megyei tisztségviselő – köztük a magyar prefektus – vett részt hétfőn, az erdélyi településeken történt horthysta megtorlások 84. évfordulóján az ördögkúti mártírokra emlékező katonai és egyházi ünnepségen.
2024. szeptember 09., 17:552024. szeptember 09., 17:55
2024. szeptember 09., 18:242024. szeptember 09., 18:24
A Szilágy megyei Ördögkúton (Treznea) a hősök temetőjében és a hősök emlékművénél tartott rendezvényen részt vett Nicolae Ciucă, a román szenátus elnöke, Lucian Bode, a képviselőház alelnöke, a falu szülötte, valamint Lazăr-Octavian Cosma akadémikus. Az eseményen felszólaló Nicolae Ciucă az Agerpres hírügynökség tudósítása szerint a történelem tanulságaira alapozva kifejtette: nagyon fontos, hogy a demokráciák érvényt szerezzenek a nemzetközi jognak.
„Tapasztaltuk már az intolerancia, a sovinizmus, a totalitarizmus és a revizionizmus szörnyű következményeit – a szabadságjogok eltörlését, az üldöztetést és a gyilkosságokat. Ezért innen, Ördögkútról felkérem Románia összes demokratikus politikai erejét, hogy együttesen utasítsuk el a szélsőségességet, a sovinizmust és a revizionizmust. Nem számít, hogy politikailag mi választ el minket, ez becsületbeli kötelességünk gyermekeink jövője, Románia jövője érdekében” – fogalmazott beszédében Ciucă.
A kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, államfőjelöltje közösségi oldalán posztolt bejegyzésében az ördögkúti eseményekre utalva azt írta: „Megbocsátunk, de soha nem feledünk”. Az ünnepség végén katonák, tűzoltók és csendőrök vonultak fel a zilahi Promenada rezesbanda zenéjének kíséretében. A megemlékezésen helyi sajtóbeszámolók szerint részt vett Dari Tamás, Szilágy megye RMDSZ-es prefektusa is. A kormány területi képviselője az előző években is megjelent a rendezvényen, és azt hangoztatta: a hivatalosságok jelenléte „szükséges, szimbolikus gesztus, amellyel örök tiszteletüket fejezik ki az áldozatok előtt, és sajnálatukat, hogy ilyen tragédiák megtörténhettek”.
1940. szeptember 9-én a második bécsi döntést követően a visszakapott Észak-Erdélybe bevonuló magyar honvédekre Ördögkúton valaki tüzet nyitott az ortodox templom tornyából és a falu szélső házaiból. Az ezt követő, ördögkúti mészárlás néven ismertté vált megtorlásnak különböző források szerint 86–93 halálos áldozata volt, köztük a falu ortodox papja is. A történtek valós háttere máig sem tisztázódott.
Szilágy megye magyar prefektusa, Dari Tamás vezetésével katonai és egyházi ceremónia keretében emlékeztek meg csütörtökön Ördögkúton az 1940-ben Észak-Erdélybe bevonuló magyar hadsereg által elkövetett vérengzés román áldozatairól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!