„Még nem győztük le a koronavírus-világjárványt” – Két év után szabadultunk meg a vírus terjedését akadályozó korlátozásoktól

Tar Gyöngyi hangsúlyozta, szakmai szempontból az ilyen intézkedéseket másként hozzák meg, a járványtani módszertanban az szerepel, hogy a korlátozásokat, az óvintézkedéseket fokozatosan kell bevezetni, majd fordított sorrendben feloldani. Így logikus, hogy amint súlyosbodik a járványhelyzet, szigorodnak az óvintézkedések, majd ahogy enyhül, a legszigorúbbakkal kezdve oldják fel ezeket.

„A döntést a veszélyhelyzet feloldásáról átgondolatlanul hozták meg, ezért felkészületlenül ért mindenkit. A veszélyhelyzet feloldása nemcsak arról szól, hogy már nem kell viselni a védőmaszkot, nem kérik a zöldigazolványt: rengeteg más adminisztratív intézkedést érint, amelyekről nem kaptak időben hivatalos tájékoztatást az érintett intézmények, a közegészségügyi igazgatóságok, a polgármesteri hivatalok. A feloldás részleteit elő kellett volna készíteni, majd amikor minden elem a helyére kerül, meghozni a döntést” – véli az egészségügyi szakember. Rámutatott: az átgondolatlan döntéssel olyan helyzetbe kerültek, mint két évvel ezelőtt, amikor a kezdődő és ismeretlen fertőzés miatt volt bizonytalanság, most az adminisztratív hiányosságok miatt.

A tisztifőorvos úgy látja, a korlátozások megszűntek ugyan, de a megelőző intézkedésekre továbbra is szükség van.

A maszkviselés, a távolságtartás nem kötelező, de ajánlott, annál is inkább, mert a migrációs folyamatok felerősítik a járványos betegségek terjedését. Ukrajnában nem volt szigorúan nyilvántartott oltásrend, az elmúlt években gyermekbénulás-, illetve torokgyíkgócpontok is voltak. Az egészségügyi igazgatóságokat arra utasították, hogy a menekültek esetében pótolják az elmaradt oltásokat, és ajánlják fel a Covid elleni vakcinát” – mondta Tar Gyöngyi.

Nem lehetünk évekig a járvány rabjai

„A világjárvány nem arról szól, hogy március 8-án éjfélig volt koronavírus, éjfél után egy perccel már eltűnt” – fogalmazta meg hasonlóképpen Lorenzovici László egészségügyi közgazdász, egyetemi oktató. Hozzátette, a döntést a lazításokról meg kellett hozni, megvannak arra az eszközök, hogy a járványt decentralizálva lehessen menedzselni, ám

„Mindezek ellenére nem lehetünk ötven évig egy fertőzés rabjai, miközben mindenféle más betegségekben halnak meg emberek. Nem lehet az erőforrások jelentős részét a koronavírus-fertőzés megelőzésére és kezelésére fordítani, miközben összesítve sokkal többen halnak meg más betegségekben. Nem lehet az egészségügyi költségvetés 30 százalékát erre költeni, ezt már nem engedhetjük meg magunknak” – sorolta az egészségügyi elemző. Meglátása szerint a lazítások elkerülhetetlenek és szükségesek voltak, a továbbiakban pedig meg kell találni az egyensúlyt a járvány megelőzésében és kezelésében.

„Azt kellene mondaniuk, hogy aki ingyen akar oltakozni, még egy hónapig megteheti, utána már nem tartják az oltóanyagot a hűtőszekrényben. Az immunológusoknak, vírusszakértőknek kell majd javasolniuk, hogy egy vagy két emlékeztető dózisra van szükség évente, azt a rizikócsoportok ingyen kapják meg, a többiek fizessenek érte” – vázolta az elemző. Leszögezte, egy komoly járvány remélhetőleg lecsengő fázisában vagyunk, fontos tudatosítani, hogy 15–20 évvel ezelőtt a járványmenedzsment nem így zajlott volna, mert akkor még nem volt ilyen szintű a diagnosztikai tudás, nem tudták felismerni a legkisebb kórokozót a legkevesebb váladékban is. „Most már sokat tudunk, ezt a tudást kell a leghatékonyabban felhasználni” – szögezte le Lorenzovici László, aki abban bízik, hogy a jelenlegi generációk nem tapasztalnak meg még egy ilyen méretű világjárványt.

Nem lehet kiirtani a Covidot

„A világjárványt még nem győztük le, világszinten még nem erről tanúskodnak a mutatók” – vallja Fejér Szilárd kémikus kutató, a Pro Vitam diagnosztikai központ vezetője is. Mint megkeresésünkre rámutatott, Hongkongban sokáig tartott a „nulla covidos” megközelítése a járványkezelésnek, komolyan sakkban tudták tartani a fertőzéseket, mindaddig, míg meg nem jelent az omikron-variáns. Szerinte ott tévedtek, hogy nem oltották be az idősebb lakosság jelentős részét, és most oda jutottak, hogy túlterheltek a kórházak, sok a súlyos eset, magas az elhalálozások száma, vagyis durva helyzetet okozott az omikron, ami alapból egy szelídebb verzió.

A kutató leszögezte,

„A járvány különböző hullámokban, más-más országokban vissza fog térni, kisebb-nagyobb gondokat okoznak az újabb variánsok” – véli Fejér Szilárd.

Kérdésünkre kifejtette, Romániában attól is függ, hogy miként alakulnak a járványügyi mutatók a következő időszakban, hogy milyen variánsok fertőznek majd, a szelídebb omikron vagy a súlyosabb tüneteket okozó delta-variáns utódai terjednek. Meglátása szerint a hatósági lazítások következményeit a többlethalálozások számában lehet majd mérni.

„Ha egy adott időszakban egy országban magas a többletelhalálozás, akkor nem lehet azt mondani, hogy a járványt ellenőrzés alatt tartják, és olyankor meg kell hozni a pluszáldozatokat a megelőzésre, a kezelésre. Megtörténhet, hogy az óvintézkedések megszüntetésével újra megemelkednek az esetszámok, több beteg kerül kórházba, és többen halnak meg” – fogalmazott a szakember. Példaként említette, hogy most Angliában éppen emelkednek az estszámok, de ha ez nem okoz számottevő többlet­elhalálozást, akkor mondhatjuk azt, hogy „ez még belefér”.

Fejér Szilárd ugyanakkor kiemelte, az utóbbi időben már egyre kevesebben vették amúgy is komolyan a korlátozásokat, az óvintézkedéseket, ám az a tény, hogy „most már lehet partizni”, nagyobb létszámú rendezvényeket szervezni, oda vezethet, hogy gócpontok alakulnak ki, de az esetek és a helyzet súlyossága attól függ, hogy milyenek lesznek a vírus újabb variánsai.