„Lemosható” a fogyasztóvédelemről a magyarellenesség – Onica Csaba új főfelügyelő az intézmény megítéléséről, büntetésekről

Bíró Blanka 2019. március 15., 10:20 utolsó módosítás: 2019. március 15., 10:23

Onica Csaba személyében nemrég új főfelügyelőt neveztek ki a hat megyét, többek között a székelyföldi régiót is „lefedő” brassói fogyasztóvédelmi felügyelőség élére. A hírhedt Mircea Diacon nevével „fémjelzett” korszak lejárta után a húszéves tapasztalattal rendelkező szakember szeretné, ha a fogyasztók és a vállalkozók is elfelejtenék az intézményre „rossz fényt vető” magyarellenességet.

Onica Csaba: olyan hivatalt szeretnék kialakítani, melynek a tisztelet áll a középpontjában

– Több mint egy hónapja nevezték ki a hat megyét felügyelő brassói regionális fogyasztóvédelmi felügyelőség élére. Mivel jár ez a tisztség? Magyarként hogyan fogadták területi főfelügyelőként?

– Február 8-án neveztek ki a brassói regionális fogyasztóvédelmi felügyelőség élére, hat megye – Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben és Fehér megye – fogyasztóvédelmi hivatalának igazgatását bízták rám. A kinevezés megtisztelő, de kihívás is számomra, hogy a fogyasztóknak döntéseim révén olyan termékekben és szolgáltatásokban legyen részük, melyek nem veszélyeztetik az egészségüket, a biztonságukat vagy a gazdasági helyzetüket. Több mint húsz év tapasztalat a fogyasztóvédelem terén segít abban, hogy ezeket a döntéseket meghozzam, sikerült hamar beilleszkednem, otthonosan érzem magam a hivatalomban. A területi felügyelőség hat éve alakult, azóta az ott dolgozó hatvan felügyelővel folyamatosan együttműködtünk, jól ismerjük egymást.
 
– A székely megyékben az utóbbi években rossz híre kelt a brassói területi felügyelőségnek és a Kovászna megyei fogyasztóvédelmi hivatalnak: a magyarellenesség nemcsak a vezetőikre, hanem az egész intézményre rossz fényt vetett. Hogyan látja, lehet változtatni ezen a megítélésen?

– Szeretném, ha az intézménnyel összekapcsolt magyarellenességet a fogyasztók és a vállalkozók is elfelejtenék.

Célunk, hogy a döntéseink teljesen politikamentesek legyenek. Érdek nélkül, szakértelemmel dolgozunk a bejelentések, panaszok kivizsgálásakor, és az ellenőrzések folyamán. Olyan hivatalt szeretnék kialakítani, melynek a tisztelet áll a középpontjában. A felügyelőktől tisztességet, tárgyilagosságot és átláthatóságot várok. Hangsúlyt fektetek a következőkben a megelőzésre, a cégek – mint eddig is – ingyenes tanácsadásban részesülhetnek a hivatalok székhelyén.

A vállalkozóknak tudniuk kell, hogy joguk van a pénzbírság kirovása előtt figyelmeztetésben részesülni. A 2017/270-es törvény kimondja, hogy kisebb kihágások, mint például a román címke, a román felirat hiánya, az ár feltüntetésének elmulasztása esetén a cégnek jogában áll, hogy csak írásos figyelmeztetésben részesítsék. Másodlagos intézkedésként határidőt szab meg az ellenőr, amely alatt ezeket a hiányosságokat korrigálni kell. Ezt ellenőrizzük, és ha nem tartják be, csak akkor büntetünk.
 
– Milyen mértékben ad teret a törvény az ellenőr szubjektív megítélésének, például egy román felirat hiánya esetén?

– A törvény nem tér ki arra, hogy milyen felirat hiánya mennyire szabályellenes.

Egy apró tévedés a termék nevének fordításában ugyanolyan megítélés alá esik a jogszabályban, mint mikor elmulasztják feltüntetni, hogy tartósítószert vagy a gyerekeket veszélyeztető színezéket tartalmaz.

Sok múlik a felügyelő megítélésén, mennyire tartja komolynak a problémát, egy felirat hiányát hová sorolja be. A törvény ugyanakkor abban világosan fogalmaz, hogy három évenként egyszer joga van a cégnek ahhoz, hogy csak figyelmeztetésben részesítsék pénzbüntetés helyett. Ez nagyobb kihágásokra nem érvényes: például ha romlott vagy a fogyasztók életét veszélyeztető terméket árulnak, ugyanúgy pénzbírságot kapnak, mint eddig is.

Fotó: Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC)

 
– Hogyan látja, az elmúlt években mennyire rendült meg a fogyasztók bizalma a hivatalban? Vagy inkább csak a vállalkozásokat sújtotta az egyértelmű magyarellenes hozzáállás?

– Úgy érzem, a fogyasztók megbíznak a hivatal tevékenységében, az elmúlt hónapban 130 bejelentést iktattunk csak Kovászna megyében. Ezt Brassó sem múlja sokkal felül, ott 250 bejelentés érkezett. Helyzettől függ, hogy miként tudunk a fogyasztói bejelentés esetén segíteni: visszafizetettjük a termék árát, vagy például a szavatosság időben a javítást választjuk.

Az eladó 15 napon belül eldöntheti, hogy megjavítja vagy kicseréli a terméket, azonban 15 nap után már a fogyasztó választ: a pénzt akarja vagy a terméket.

Van aki kivárja a termék javítását. Gyakran előfordul, hogy a fogyasztó úgy kéri a segítségünket, hogy nincs meg a számla, vagy nincs szerződése a szolgáltatóval – ilyenkor azt mondják, hogy nem oldottuk meg a panaszukat, de bizonyíték hiányában nem tudunk segíteni. Nem olyan szerv vagyunk, amely nyilatkozatokat vehet fel vagy tanúvallomás alapján dönthet. Mi csak írott bizonyítékokat vehetünk figyelembe, ezek hiányában nem tudjuk megoldani a fogyasztók problémáit.
 
– Március 15-én van a fogyasztóvédelem világnapja, amikor a diákok számára szerveznek vetélkedőket. A magyarok lakta megyék többségében ezeket a versenyeket általában más időpontra időzítették, hogy a március 15-én ünneplő magyar gyerekek is részt vehessenek a hivatal rendezvényein. Kovászna megyében eddig ragaszkodtak a március 15-éhez. Idén hogy zajlik ez a verseny?

– A fogyasztóvédelmi világnap március 15-én van, ez alkalomból idén is tájékoztató lapokat, füzeteket osztogatunk. A versenyre az 1–8. osztályosoknak egy rajzot kell beküldeniük március 28-ig, egy élelmiszer címkéjét kell megrajzolniuk. A 9–11. osztályosoknak egy esszét kell bemutatniuk a címkék értelmezéséről, majd egy rácstesztet kell megoldaniuk.

Erre idén Kovászna megyében március 30-án kerül sor.

– Húszéves tapasztalattal rendelkezik, és most már a hat megyét lefedő területi felügyelőség élén áll. Melyek a leggyakoribb, legsúlyosabb kihágások a fogyasztóvédelem terén?

– Az ellenőrzéseink problémakörök szerint történnek, egy részét Bukarestből határozzák meg, de nekünk jogunkban áll helyileg is javasolni tematikát. Hangsúlyt fektetünk az élelmiszerekre. Például nemrég volt egy akciónk Brassóban: 27 esetben ellenőriztük a nagyáruházakat, ebben mind a hat megyéből részt vettek ellenőrző csapatok. Érdekes következtetésekre jutottunk. Kiderült, hogy az élelmiszert tároló hűtőket és fagyasztókat csak a látható felületeken tisztítják, az alsó részt, ami nem látszik, elhanyagolják. Ott sok por, jégdarab, ételmaradék gyűlik össze, penészfoltok jelennek meg.

Ez azért veszélyes, mert ezek a hűtők körforgással mozgatják a levegőt, amely baktériumokkal fertőződhet a hiányos higiénia miatt, és ezzel a termékek érintkeznek.

Az ellenőrzések során 246 ezer lejre szabtunk ki bírságot, 28 figyelmeztetést adtunk, 7600 kilogramm árut vontunk ki a forgalomból. Az akció végén húsz olyan végzést adtunk ki, amely kimondja, hogy meg kell szüntetni a félrevezető üzleti gyakorlatokat.


 
– Mit jelent ez a félrevezető üzleti gyakorlat?

– A termék ára nem ugyanaz a polcon feltüntetett címkén, mint amit végül a pénztárnál kell kifizetni.

Félrevezetésnek minősül olyan termékek árusítása is, melyeknek az elnevezése megalapozatlan: például azt írja, hogy marhahúskonzerv, közben 0,1 százalék marhahús van benne, a többi egyéb összetevő: tyúkhús, adalékanyagok.

Hasonló a helyzet a szarvasszalámi megnevezéssel, amely arra utal, hogy szarvashúsból készült, holott disznó- és marhahús is van benne. Félrevezető olyan termékek árusítása is, melyek lejárt nyereményakciót hirdetnek. A csomagban árult termékek esetében előfordul, hogy úgy hirdetik az 5 + 1- es akciót – vagyis például öt sör áráért hatot kap a vásárló –, hogy közben kiderül, a csomag ára ugyanannyi, mintha egyenként megvásárolnánk hat sört. A következő időszakban követni fogjuk, hogy ezeket korrigálják-e.
 
– Mi a véleménye arról a törvénytervezetről, mely jelentősen megnövelné a bírságok értékét, sőt az üzleti forgalomhoz kötné a büntetés mértékét?

– Részt vettünk a törvénytervezettel kapcsolatos egyeztetéseken. A mi álláspontunk az, hogy ilyen drasztikus módosításra még nincs szükség. A bírságok értékét lehet változtatni, mert vannak elévültek, hiszen például 100–200 lejes bírság is van esetenként, ezeknek pedig nincs semmilyen hatásuk. Az üzleti forgalomtól függő büntetések elérhetik a több tízezer lejt, még egy kis üzlet esetében is, hiszen egy kisbolt is lebonyolíthat évi több százezer lejes forgalmat, de ha kis árréssel dolgozik, a nyeresége ennek csak a töredéke.

Ha egy román címke elírásáért ki kell fizetni a forgalom 2–3 százalékát, a büntetés több tízezer lejre rúghat.

Ugyanakkor a törvénytervezet nem tér ki arra az esetre, ha egy cégnek többrétű tevékenysége van. És mi történik egy új cég esetében, amikor a tavalyi forgalomhoz nem viszonyíthatunk? Az is előfordulhat, hogy egyik évről a másikra jelentősen csökken a forgalom – például ha tíz üzletből kilencet a cég bezár –, és akkor szintén nem méltányos a büntetés.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat