„Lemosható” a fogyasztóvédelemről a magyarellenesség – Onica Csaba új főfelügyelő az intézmény megítéléséről, büntetésekről

Célunk, hogy a döntéseink teljesen politikamentesek legyenek. Érdek nélkül, szakértelemmel dolgozunk a bejelentések, panaszok kivizsgálásakor, és az ellenőrzések folyamán. Olyan hivatalt szeretnék kialakítani, melynek a tisztelet áll a középpontjában. A felügyelőktől tisztességet, tárgyilagosságot és átláthatóságot várok. Hangsúlyt fektetek a következőkben a megelőzésre, a cégek – mint eddig is – ingyenes tanácsadásban részesülhetnek a hivatalok székhelyén.

A vállalkozóknak tudniuk kell, hogy joguk van a pénzbírság kirovása előtt figyelmeztetésben részesülni. A 2017/270-es törvény kimondja, hogy kisebb kihágások, mint például a román címke, a román felirat hiánya, az ár feltüntetésének elmulasztása esetén a cégnek jogában áll, hogy csak írásos figyelmeztetésben részesítsék. Másodlagos intézkedésként határidőt szab meg az ellenőr, amely alatt ezeket a hiányosságokat korrigálni kell. Ezt ellenőrizzük, és ha nem tartják be, csak akkor büntetünk.
 
– Milyen mértékben ad teret a törvény az ellenőr szubjektív megítélésének, például egy román felirat hiánya esetén?

– A törvény nem tér ki arra, hogy milyen felirat hiánya mennyire szabályellenes.

Sok múlik a felügyelő megítélésén, mennyire tartja komolynak a problémát, egy felirat hiányát hová sorolja be. A törvény ugyanakkor abban világosan fogalmaz, hogy három évenként egyszer joga van a cégnek ahhoz, hogy csak figyelmeztetésben részesítsék pénzbüntetés helyett. Ez nagyobb kihágásokra nem érvényes: például ha romlott vagy a fogyasztók életét veszélyeztető terméket árulnak, ugyanúgy pénzbírságot kapnak, mint eddig is.

Van aki kivárja a termék javítását. Gyakran előfordul, hogy a fogyasztó úgy kéri a segítségünket, hogy nincs meg a számla, vagy nincs szerződése a szolgáltatóval – ilyenkor azt mondják, hogy nem oldottuk meg a panaszukat, de bizonyíték hiányában nem tudunk segíteni. Nem olyan szerv vagyunk, amely nyilatkozatokat vehet fel vagy tanúvallomás alapján dönthet. Mi csak írott bizonyítékokat vehetünk figyelembe, ezek hiányában nem tudjuk megoldani a fogyasztók problémáit.
 
– Március 15-én van a fogyasztóvédelem világnapja, amikor a diákok számára szerveznek vetélkedőket. A magyarok lakta megyék többségében ezeket a versenyeket általában más időpontra időzítették, hogy a március 15-én ünneplő magyar gyerekek is részt vehessenek a hivatal rendezvényein. Kovászna megyében eddig ragaszkodtak a március 15-éhez. Idén hogy zajlik ez a verseny?

– A fogyasztóvédelmi világnap március 15-én van, ez alkalomból idén is tájékoztató lapokat, füzeteket osztogatunk. A versenyre az 1–8. osztályosoknak egy rajzot kell beküldeniük március 28-ig, egy élelmiszer címkéjét kell megrajzolniuk. A 9–11. osztályosoknak egy esszét kell bemutatniuk a címkék értelmezéséről, majd egy rácstesztet kell megoldaniuk.

– Húszéves tapasztalattal rendelkezik, és most már a hat megyét lefedő területi felügyelőség élén áll. Melyek a leggyakoribb, legsúlyosabb kihágások a fogyasztóvédelem terén?

– Az ellenőrzéseink problémakörök szerint történnek, egy részét Bukarestből határozzák meg, de nekünk jogunkban áll helyileg is javasolni tematikát. Hangsúlyt fektetünk az élelmiszerekre. Például nemrég volt egy akciónk Brassóban: 27 esetben ellenőriztük a nagyáruházakat, ebben mind a hat megyéből részt vettek ellenőrző csapatok. Érdekes következtetésekre jutottunk. Kiderült, hogy az élelmiszert tároló hűtőket és fagyasztókat csak a látható felületeken tisztítják, az alsó részt, ami nem látszik, elhanyagolják. Ott sok por, jégdarab, ételmaradék gyűlik össze, penészfoltok jelennek meg.

Az ellenőrzések során 246 ezer lejre szabtunk ki bírságot, 28 figyelmeztetést adtunk, 7600 kilogramm árut vontunk ki a forgalomból. Az akció végén húsz olyan végzést adtunk ki, amely kimondja, hogy meg kell szüntetni a félrevezető üzleti gyakorlatokat.

Hasonló a helyzet a szarvasszalámi megnevezéssel, amely arra utal, hogy szarvashúsból készült, holott disznó- és marhahús is van benne. Félrevezető olyan termékek árusítása is, melyek lejárt nyereményakciót hirdetnek. A csomagban árult termékek esetében előfordul, hogy úgy hirdetik az 5 + 1- es akciót – vagyis például öt sör áráért hatot kap a vásárló –, hogy közben kiderül, a csomag ára ugyanannyi, mintha egyenként megvásárolnánk hat sört. A következő időszakban követni fogjuk, hogy ezeket korrigálják-e.
 
– Mi a véleménye arról a törvénytervezetről, mely jelentősen megnövelné a bírságok értékét, sőt az üzleti forgalomhoz kötné a büntetés mértékét?

– Részt vettünk a törvénytervezettel kapcsolatos egyeztetéseken. A mi álláspontunk az, hogy ilyen drasztikus módosításra még nincs szükség. A bírságok értékét lehet változtatni, mert vannak elévültek, hiszen például 100–200 lejes bírság is van esetenként, ezeknek pedig nincs semmilyen hatásuk. Az üzleti forgalomtól függő büntetések elérhetik a több tízezer lejt, még egy kis üzlet esetében is, hiszen egy kisbolt is lebonyolíthat évi több százezer lejes forgalmat, de ha kis árréssel dolgozik, a nyeresége ennek csak a töredéke.

Ugyanakkor a törvénytervezet nem tér ki arra az esetre, ha egy cégnek többrétű tevékenysége van. És mi történik egy új cég esetében, amikor a tavalyi forgalomhoz nem viszonyíthatunk? Az is előfordulhat, hogy egyik évről a másikra jelentősen csökken a forgalom – például ha tíz üzletből kilencet a cég bezár –, és akkor szintén nem méltányos a büntetés.