Fotó: Krónika Live
Az ukrajnai háborús helyzettel foglalkozott a Krónika Live rendkívüli, péntek esti kiadásában. A videópodcastben az Ungváron élő Dunda Györggyel, a kárpátaljai magyarok százegy éves újságjának, a Kárpáti Igaz Szónak a lapigazgatójával beszélgettünk.
2022. február 25., 20:242022. február 25., 20:24
Örökre megjegyezzük február 24-et, az orosz hadsereg ukrajnai támadásának dátumát – fogalmazott Pataky István és Rostás Szabolcs újságíróknak kárpátaljai kollégájuk. „Mintha egy katasztrófafilmet néznénk, csak mi vagyunk a történtek elszenvedői. Csütörtökön reggel Kárpátalján is eluralkodott a pánik, a reggeli órákban az emberek megrohamoztak üzleteket, benzinkutakat, próbáltak felkészülni a háborúra” – ecsetelte a drámai történéseket Dunda György.
Az újságíró-lapigazgató szerint, bár a klasszikus háború egyelőre Kárpátalját elkerülte, az ottani magyar közösség máris hatalmas veszteségeket szenvedett el, hiszen sokan igyekeztek elmenekülni az országból, hisz félnek a katonaságba való besorozástól. „Ezt 2014-ben ezt már egyszer átéltük, s ez egy olyan alattomos ütést adhat a közösségünknek, amit nagyon nehéz lesz feldolgozni, hisz a 2014-ösből is alig sikerült felállni” – mutatott rá az újságíró.
Dunda György úgy látja, számukra most a legfontosabb feladat az, hogy „a háborút túl kell élni”. „Rendkívül jól esik a szolidaritás, amit irányunkba tapasztalunk, rengeteg ismerős érdeklődik, telefonálnak, kérdeznek, felajánlanak konkrét segítséget, biztosítanak szállást, ellátást. Ezek nagyon fontos megnyilvánulások, felértékelődnek ezekben a drámai időkben, és jól is esnek” – fejtette ki a lapigazgató. Dunda György kiemelte: nagyon fontos, hogy például a magyar kormány is bejelentette, hogy nemcsak a kárpátaljai magyarok számíthatnak Magyarország segítségére, hanem nemzetiségtől függetlenül bárki, aki Ukrajnából hozzájuk fordul. Érkeznek megkeresések a többi külhoni magyar nemzetrésztől, Erdélyből is, Felvidékről, Délvidékről ők is érdeklődnek, de az is lényeges, hogy „házon belül” is most félretették a nemzetiségi ellentéteket, s összefognak, hogy segítsenek egymáson.
„Ha valami pozitív dolgot ki lehet emelni ebben a szörnyűségben az, hogy hatalmas lelkierőt ad a szolidaritás, a segítségnyújtási szándék, a tolerancia ilyen megnyilvánulása” – állapította meg Dunda György.
A kialakult helyzetet elemezve a sajtós rámutatott: háborúban bármi megtörténhet, és annak az ellenkezője is. „A legfontosabb a béke, hogy elhallgassanak a fegyverek, de még nagyon messze van egy diplomáciai rendezés lehetősége. Ami biztató lehet, hogy a második nap már az ukrán hatalom képviselői is a párbeszéd lehetőségét keresték, s a legfrissebb hírek alapján erre Moszkva részéről is fogadókészség mutatkozik, de azért még biztosan idő kell, hogy valóságos párbeszéd kialakuljon. Azt látjuk, hogy Kijev köré egyre nagyobb erővel összpontosulnak az orosz csapatok, s az ukránok is itt készülnek a legjobban, nagyon erős ellenállásra lehet számítani. Hogy mi fog ott történni, lesz-e ott állóháború, és ez a szembenállás vezethet-e oda, hogy tárgyalóasztalhoz ülnek a felek, nem tudni, de itt már nem csak a donbaszi régió önállóságáról van szó, Putyin világosan jelezte, hogy hatalomváltást szeretne Ukrajnában elérni. Számunkra, Ukrajnában élők számára ez az egész egy kijózanító pofon: nem azt kell nézni, mi van Moszkvában, Brüsszelben, Washingtonban, hanem azokra kell figyelni, akikkel együtt élünk, országként a saját jólétünket, saját jól felfogott érdekeinket kell szem előtt tartani” – fogalmazott Dunda György, hozzátéve: kárpátaljai magyarként ők nagyon is jól tudják, milyen megtámadottnak, kiszolgáltatottnak lenni.
A Krónika Live rendkívüli kiadását a Krónika Facebook-oldalán és a Médiatér Youtube-csatornáján lehet visszanézni.
Kiszáradt növényzet és erdő gyulladt ki szombaton a Kolozs megyei Havasnagyfaluban, a Iancu-keresztje nevű térségben. Az oltást a nehéz terepviszonyok is akadályozzák: a tűzoltóautók nem tudják megközelíteni a lángoló területet.
Több száz éves várfalak mellett haladnak el nap mint nap a kolozsváriak, miközben sokan nem is tudják, mikor épültek, miért éppen ott húzódtak, és mennyi maradt meg belőlük a mai házak, udvarok és utcák között.
Kelemen Hunor arra számít, hogy ha az államfő szeptemberben megnevez egy miniszterelnök-jelöltet, az újabb kormányalakítási kísérlet már megszerezheti a parlament támogatását.
A technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint az ember képes, nem vagyunk felkészülve az állandó gyors változásra, amiben élünk. Mi magunk fejlesztjük az AI-t, nincs „karmester” mögötte – fejtette ki Király Attila, egy kolozsvári SEO-ügynökség alapítója.
A kerékpárút nyomvonalát meghosszabbítják, és a „nyugat tengerpartjaként” emlegetett bányatavat is megkerüli majd.
Óvintézkedéseket javasol a Közegészségügyi igazgatóság (DSP) Temesvár lakóinak, miután a várost már második napja sűrű füst borítja.
Jeles évfordulókat és fogadalomtételt ünnepelt Csíksomlyón az Erdélyi Ferences Rendtartomány: első szerzetesi fogadalmát tette le Osváth Tamás (fr. Ágoston) és Rés Márk (fr. Márk), míg Tölgyesi Kristóf (fr. Teofil) megújította korábbi fogadalmát.
Az ügyészség szerint nyolc kutya halálát okozta, további 95 állatot pedig tartósan éheztetett. Állatkínzásért maximum 5, állatok megöléséért pedig akár 7 év börtönbüntetést is kaphat.
Agyagedény, macskás hátizsák, kézműves táska vagy egyszerűen csak a hangulat – egészen különböző dolgokat vinnének haza a Farkas utcai kézműves vásárból azok, akiket a Kolozsvári Magyar Napok egyik legforgalmasabb helyszínén kérdeztünk.
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
szóljon hozzá!