Fotó: Krónika Live
Az ukrajnai háborús helyzettel foglalkozott a Krónika Live rendkívüli, péntek esti kiadásában. A videópodcastben az Ungváron élő Dunda Györggyel, a kárpátaljai magyarok százegy éves újságjának, a Kárpáti Igaz Szónak a lapigazgatójával beszélgettünk.
2022. február 25., 20:242022. február 25., 20:24
Örökre megjegyezzük február 24-et, az orosz hadsereg ukrajnai támadásának dátumát – fogalmazott Pataky István és Rostás Szabolcs újságíróknak kárpátaljai kollégájuk. „Mintha egy katasztrófafilmet néznénk, csak mi vagyunk a történtek elszenvedői. Csütörtökön reggel Kárpátalján is eluralkodott a pánik, a reggeli órákban az emberek megrohamoztak üzleteket, benzinkutakat, próbáltak felkészülni a háborúra” – ecsetelte a drámai történéseket Dunda György.
Az újságíró-lapigazgató szerint, bár a klasszikus háború egyelőre Kárpátalját elkerülte, az ottani magyar közösség máris hatalmas veszteségeket szenvedett el, hiszen sokan igyekeztek elmenekülni az országból, hisz félnek a katonaságba való besorozástól. „Ezt 2014-ben ezt már egyszer átéltük, s ez egy olyan alattomos ütést adhat a közösségünknek, amit nagyon nehéz lesz feldolgozni, hisz a 2014-ösből is alig sikerült felállni” – mutatott rá az újságíró.
Dunda György úgy látja, számukra most a legfontosabb feladat az, hogy „a háborút túl kell élni”. „Rendkívül jól esik a szolidaritás, amit irányunkba tapasztalunk, rengeteg ismerős érdeklődik, telefonálnak, kérdeznek, felajánlanak konkrét segítséget, biztosítanak szállást, ellátást. Ezek nagyon fontos megnyilvánulások, felértékelődnek ezekben a drámai időkben, és jól is esnek” – fejtette ki a lapigazgató. Dunda György kiemelte: nagyon fontos, hogy például a magyar kormány is bejelentette, hogy nemcsak a kárpátaljai magyarok számíthatnak Magyarország segítségére, hanem nemzetiségtől függetlenül bárki, aki Ukrajnából hozzájuk fordul. Érkeznek megkeresések a többi külhoni magyar nemzetrésztől, Erdélyből is, Felvidékről, Délvidékről ők is érdeklődnek, de az is lényeges, hogy „házon belül” is most félretették a nemzetiségi ellentéteket, s összefognak, hogy segítsenek egymáson.
„Ha valami pozitív dolgot ki lehet emelni ebben a szörnyűségben az, hogy hatalmas lelkierőt ad a szolidaritás, a segítségnyújtási szándék, a tolerancia ilyen megnyilvánulása” – állapította meg Dunda György.
A kialakult helyzetet elemezve a sajtós rámutatott: háborúban bármi megtörténhet, és annak az ellenkezője is. „A legfontosabb a béke, hogy elhallgassanak a fegyverek, de még nagyon messze van egy diplomáciai rendezés lehetősége. Ami biztató lehet, hogy a második nap már az ukrán hatalom képviselői is a párbeszéd lehetőségét keresték, s a legfrissebb hírek alapján erre Moszkva részéről is fogadókészség mutatkozik, de azért még biztosan idő kell, hogy valóságos párbeszéd kialakuljon. Azt látjuk, hogy Kijev köré egyre nagyobb erővel összpontosulnak az orosz csapatok, s az ukránok is itt készülnek a legjobban, nagyon erős ellenállásra lehet számítani. Hogy mi fog ott történni, lesz-e ott állóháború, és ez a szembenállás vezethet-e oda, hogy tárgyalóasztalhoz ülnek a felek, nem tudni, de itt már nem csak a donbaszi régió önállóságáról van szó, Putyin világosan jelezte, hogy hatalomváltást szeretne Ukrajnában elérni. Számunkra, Ukrajnában élők számára ez az egész egy kijózanító pofon: nem azt kell nézni, mi van Moszkvában, Brüsszelben, Washingtonban, hanem azokra kell figyelni, akikkel együtt élünk, országként a saját jólétünket, saját jól felfogott érdekeinket kell szem előtt tartani” – fogalmazott Dunda György, hozzátéve: kárpátaljai magyarként ők nagyon is jól tudják, milyen megtámadottnak, kiszolgáltatottnak lenni.
A Krónika Live rendkívüli kiadását a Krónika Facebook-oldalán és a Médiatér Youtube-csatornáján lehet visszanézni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Többnapos programsorozattal készülnek március 15. megünneplésére Székelyföld-szerte. Koszorúzásokkal, kulturális és közösségi programokkal idézik fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc márciusi hőseinek emlékét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!