A munkaerőhiány egy olyan évben is megérződik, mint az idei, amikor mindössze átlagos termést jegyeztek
Fotó: Szucher Ervin
A vége felé jár Erdélyben a komló szedése és feldolgozása – pontosabban két helyen, ugyanis 1989 után csupán Segesvár és Gyulafehérvár környékén maradtak komlóültetvények az országban. A hazai söripar így a komlómennyiség csaknem 85-90 százalékát külföldről kénytelen beszerezni.
2018. október 07., 18:522018. október 07., 18:52
Valamikor országszerte mintegy 2700 hektár volt beültetve a sör alapanyagaként szolgáló komlóval, mára ez a terület alig tíz százalékára zsugorodott.
„Ez még nem is rossz, hiszen amikor a 90-es évek elején Móra Ákos marosvásárhelyi vállalkozó átvette a segesvári állami mezőgazdasági vállalattól, alig hetven hektáron nőtt a komló. A jelenlegi 156 hektáron a hazai össztermelés csaknem 70 százaléka folyik” – mondja Horia Hantău, a Moragroind Kft. mérnöke, miközben a feldolgozási folyamatot irányítja.
Kérdésünkre, hogy miért épült le ennyire egy olyan mezőgazdasági iparág, amelynek fenntartására a sörgyárak szinte gombamódra történt elszaporodása után egyre nagyobb igény mutatkozna, a szakember több okot is megjelölt. Elsősorban a kormány sokáig szinte semmiféle támogatásban nem részesítette a komlótermesztőket – jobb esetben annyit kaptak hektáronként, mint az, aki kukoricával vagy búzával vetette be a területét. Holott a komló sokkal igényesebb növény: növekedéséhez nem elegendő a földterület, négy-öt méteres, vasból készült karórendszerre van szükség. Másodsorban
A munkaerőhiány egy olyan évben is megérződik, mint az idei, amikor mindössze átlagos termést jegyeztek. A Medárd-nap utáni esőzések, majd az augusztusi szárazság megtette a hatását. A jóslatok szerint még így is mintegy másfél száz tonna komló begyűjtésére és feldolgozására lehet majd számítani. Vannak olyan napok, amikor akár száz napszámosra is szükség van ahhoz, hogy ennyit összegyűjtsenek, sokszor a tizedik-tizenötödik faluig kell menni. Pedig valamikor a környéken sokan az augusztusi és szeptemberi komlószedésből fedezték az évi jólétüket. Venken, Keménynagyszőlősön és még néhány környékbeli faluban sokan inkább a szociális segélyből tengődnek, mintsem másfél hónapos fizikai munkát vállaljanak.
„Az az igazság, hogy ilyen körülmények között én nem vágnék egy ilyen üzletbe” – látja be a mérnök, aki az állami vállalat átvételekor nem a saját pénzét vitte a vásárba. A nagy kereslet ellenére meglepően nehéz volt betörni a piacra.
inkább Németországból és Csehországból importálták az alapanyagot. A Moragroind egyéves termelésének csaknem kilencven százaléka maradt raktáron, amíg a cég valahogy elnyerte a multinacionális vállalkozás bizalmát. „Ma már mindent, amit feldolgozunk, elviszi a Heineken, egy kevés jut még az Albachernek is, de ha kétszer-, háromszor ennyit tudnánk termelni, az sem volna elég” – állítja Hantău.
A Segesvár melletti ültetvényeivel az ország legnagyobb komlótermesztőjének számító id. Móra Ákos szerint már az is jó lenne, ha Románia tíz éven belül a jelenlegi kétszázhetven hektárról hatszázra tornázná fel a komlóval beültetett területeit.
egy kis, alig 150 grammos tasak előkészített komló háromszáz liter sör előállításához elegendő. A kenderfélék családjába tartozó növény termesztése azonban komoly befektetést is igényel: egyetlen hektár telepítése és karókkal való felszerelése hatezer euróba kerül. Ezenkívül jó, ha a termesztő feldolgozóval és mélyhűtött raktárhelyiséggel rendelkezik – mint az a két vállalkozás, amelyik még működik az országban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás