A munkaerőhiány egy olyan évben is megérződik, mint az idei, amikor mindössze átlagos termést jegyeztek
Fotó: Szucher Ervin
A vége felé jár Erdélyben a komló szedése és feldolgozása – pontosabban két helyen, ugyanis 1989 után csupán Segesvár és Gyulafehérvár környékén maradtak komlóültetvények az országban. A hazai söripar így a komlómennyiség csaknem 85-90 százalékát külföldről kénytelen beszerezni.
2018. október 07., 18:522018. október 07., 18:52
Valamikor országszerte mintegy 2700 hektár volt beültetve a sör alapanyagaként szolgáló komlóval, mára ez a terület alig tíz százalékára zsugorodott.
„Ez még nem is rossz, hiszen amikor a 90-es évek elején Móra Ákos marosvásárhelyi vállalkozó átvette a segesvári állami mezőgazdasági vállalattól, alig hetven hektáron nőtt a komló. A jelenlegi 156 hektáron a hazai össztermelés csaknem 70 százaléka folyik” – mondja Horia Hantău, a Moragroind Kft. mérnöke, miközben a feldolgozási folyamatot irányítja.
Kérdésünkre, hogy miért épült le ennyire egy olyan mezőgazdasági iparág, amelynek fenntartására a sörgyárak szinte gombamódra történt elszaporodása után egyre nagyobb igény mutatkozna, a szakember több okot is megjelölt. Elsősorban a kormány sokáig szinte semmiféle támogatásban nem részesítette a komlótermesztőket – jobb esetben annyit kaptak hektáronként, mint az, aki kukoricával vagy búzával vetette be a területét. Holott a komló sokkal igényesebb növény: növekedéséhez nem elegendő a földterület, négy-öt méteres, vasból készült karórendszerre van szükség. Másodsorban
A munkaerőhiány egy olyan évben is megérződik, mint az idei, amikor mindössze átlagos termést jegyeztek. A Medárd-nap utáni esőzések, majd az augusztusi szárazság megtette a hatását. A jóslatok szerint még így is mintegy másfél száz tonna komló begyűjtésére és feldolgozására lehet majd számítani. Vannak olyan napok, amikor akár száz napszámosra is szükség van ahhoz, hogy ennyit összegyűjtsenek, sokszor a tizedik-tizenötödik faluig kell menni. Pedig valamikor a környéken sokan az augusztusi és szeptemberi komlószedésből fedezték az évi jólétüket. Venken, Keménynagyszőlősön és még néhány környékbeli faluban sokan inkább a szociális segélyből tengődnek, mintsem másfél hónapos fizikai munkát vállaljanak.
„Az az igazság, hogy ilyen körülmények között én nem vágnék egy ilyen üzletbe” – látja be a mérnök, aki az állami vállalat átvételekor nem a saját pénzét vitte a vásárba. A nagy kereslet ellenére meglepően nehéz volt betörni a piacra.
inkább Németországból és Csehországból importálták az alapanyagot. A Moragroind egyéves termelésének csaknem kilencven százaléka maradt raktáron, amíg a cég valahogy elnyerte a multinacionális vállalkozás bizalmát. „Ma már mindent, amit feldolgozunk, elviszi a Heineken, egy kevés jut még az Albachernek is, de ha kétszer-, háromszor ennyit tudnánk termelni, az sem volna elég” – állítja Hantău.
A Segesvár melletti ültetvényeivel az ország legnagyobb komlótermesztőjének számító id. Móra Ákos szerint már az is jó lenne, ha Románia tíz éven belül a jelenlegi kétszázhetven hektárról hatszázra tornázná fel a komlóval beültetett területeit.
egy kis, alig 150 grammos tasak előkészített komló háromszáz liter sör előállításához elegendő. A kenderfélék családjába tartozó növény termesztése azonban komoly befektetést is igényel: egyetlen hektár telepítése és karókkal való felszerelése hatezer euróba kerül. Ezenkívül jó, ha a termesztő feldolgozóval és mélyhűtött raktárhelyiséggel rendelkezik – mint az a két vállalkozás, amelyik még működik az országban.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
1 hozzászólás