A munkaerőhiány egy olyan évben is megérződik, mint az idei, amikor mindössze átlagos termést jegyeztek
Fotó: Szucher Ervin
A vége felé jár Erdélyben a komló szedése és feldolgozása – pontosabban két helyen, ugyanis 1989 után csupán Segesvár és Gyulafehérvár környékén maradtak komlóültetvények az országban. A hazai söripar így a komlómennyiség csaknem 85-90 százalékát külföldről kénytelen beszerezni.
2018. október 07., 18:522018. október 07., 18:52
Valamikor országszerte mintegy 2700 hektár volt beültetve a sör alapanyagaként szolgáló komlóval, mára ez a terület alig tíz százalékára zsugorodott.
„Ez még nem is rossz, hiszen amikor a 90-es évek elején Móra Ákos marosvásárhelyi vállalkozó átvette a segesvári állami mezőgazdasági vállalattól, alig hetven hektáron nőtt a komló. A jelenlegi 156 hektáron a hazai össztermelés csaknem 70 százaléka folyik” – mondja Horia Hantău, a Moragroind Kft. mérnöke, miközben a feldolgozási folyamatot irányítja.
Kérdésünkre, hogy miért épült le ennyire egy olyan mezőgazdasági iparág, amelynek fenntartására a sörgyárak szinte gombamódra történt elszaporodása után egyre nagyobb igény mutatkozna, a szakember több okot is megjelölt. Elsősorban a kormány sokáig szinte semmiféle támogatásban nem részesítette a komlótermesztőket – jobb esetben annyit kaptak hektáronként, mint az, aki kukoricával vagy búzával vetette be a területét. Holott a komló sokkal igényesebb növény: növekedéséhez nem elegendő a földterület, négy-öt méteres, vasból készült karórendszerre van szükség. Másodsorban
A munkaerőhiány egy olyan évben is megérződik, mint az idei, amikor mindössze átlagos termést jegyeztek. A Medárd-nap utáni esőzések, majd az augusztusi szárazság megtette a hatását. A jóslatok szerint még így is mintegy másfél száz tonna komló begyűjtésére és feldolgozására lehet majd számítani. Vannak olyan napok, amikor akár száz napszámosra is szükség van ahhoz, hogy ennyit összegyűjtsenek, sokszor a tizedik-tizenötödik faluig kell menni. Pedig valamikor a környéken sokan az augusztusi és szeptemberi komlószedésből fedezték az évi jólétüket. Venken, Keménynagyszőlősön és még néhány környékbeli faluban sokan inkább a szociális segélyből tengődnek, mintsem másfél hónapos fizikai munkát vállaljanak.
„Az az igazság, hogy ilyen körülmények között én nem vágnék egy ilyen üzletbe” – látja be a mérnök, aki az állami vállalat átvételekor nem a saját pénzét vitte a vásárba. A nagy kereslet ellenére meglepően nehéz volt betörni a piacra.
inkább Németországból és Csehországból importálták az alapanyagot. A Moragroind egyéves termelésének csaknem kilencven százaléka maradt raktáron, amíg a cég valahogy elnyerte a multinacionális vállalkozás bizalmát. „Ma már mindent, amit feldolgozunk, elviszi a Heineken, egy kevés jut még az Albachernek is, de ha kétszer-, háromszor ennyit tudnánk termelni, az sem volna elég” – állítja Hantău.
A Segesvár melletti ültetvényeivel az ország legnagyobb komlótermesztőjének számító id. Móra Ákos szerint már az is jó lenne, ha Románia tíz éven belül a jelenlegi kétszázhetven hektárról hatszázra tornázná fel a komlóval beültetett területeit.
egy kis, alig 150 grammos tasak előkészített komló háromszáz liter sör előállításához elegendő. A kenderfélék családjába tartozó növény termesztése azonban komoly befektetést is igényel: egyetlen hektár telepítése és karókkal való felszerelése hatezer euróba kerül. Ezenkívül jó, ha a termesztő feldolgozóval és mélyhűtött raktárhelyiséggel rendelkezik – mint az a két vállalkozás, amelyik még működik az országban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos baleset történt hétfő este a Nagyvárad–Félixfürdő közötti országúton – a váradszentmártoni kerülőúton –, ahol két személygépkocsi ütközött.
Több mint 67 ezren látogatták a közgyűjtemény kiállításait és rendezvényeit. A legnépszerűbbek közé tartozik az 1848–1849-es Ereklyemúzeum és a világhírű magyar festők műveiből álló Képtár.
A Szeben megyei Kürpöd (Chirpăr) település közelében patakba esett és életét vesztette hétfőn egy testvérpár: egy 6 éves kislány és egy 9 éves fiú.
Egy átfogó, erdészeti bűncselekmények elleni rendőrségi akció keretében a bihari hatóságok több mint 415 köbméter, jogszerű származással nem rendelkező tűzifát és fenyő fűrészárut foglaltak le, 110 000 lej értékben.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, a jövő hét közepétől azonban ismét lehűl az idő; csapadékra a jövő héten lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat február 2. és 15. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Alkoholkómához közeli állapotban lévő gépkocsivezetőt vettek őrizetbe a szatmárnémeti rendőrök. A súlyos mozgás- és beszédzavarral előállított, alkoholos befolyásoltság alatt álló járművezetőt a bíróság 60 napos hatósági felügyelet alá helyezte.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét tartják február 2-án a római katolikus egyházban, minden templomban ekkor tartják a gyertyákat megszentelő szentmiséket.
A tanügyben foganatosított költségcsökkentő intézkedések nyomán Arad megyében történtek osztályösszevonások, megszűntek helyettesítői tanári állások, mindez azonban a magyar oktatást nem érintette – tudta meg a Krónika. Hasonló a helyzet Temes megyében.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás