Az SZNT keresete kifogásolja, hogy az Európai Bizottság számos mulasztást követett el, amelynek kárvallottjai Európa „nemzeti kisebbségi régiói”
Fotó: Kocsis Boldizsár János
Az Európai Unió Bíróságához fordult a Székely Nemzeti Tanács azt követően, hogy az Európai Bizottság egyértelművé tette: a sikeres aláírásgyűjtés ellenére sem kíván érdemi intézkedést tenni a nemzeti régiók ügyében. Az SZNT azt kívánja elérni, hogy az igazságszolgáltatási fórum érvénytelenítse az Európai Bizottságnak a nemzeti régiókat célzó kezdeményezést elutasító döntését.
2025. november 14., 14:132025. november 14., 14:13
2025. november 14., 21:312025. november 14., 21:31
A Székely Nemzeti Tanács pénteken számolt be a per elindításáról; a keresetet november 13-án iktatták. A nemzeti régiókról szóló – hivatalos elnevezéssel: Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért – polgári kezdeményezés célja, hogy az Európai Unió fejlesztési politikája végre ne hagyja figyelmen kívül a Székelyföldhöz hasonló nemzeti régiókat. A kezdeményezés így azoknak az európai régióknak a helyzetét kívánja javítani, amelyeket nemzeti, kulturális, nyelvi, vallási sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
A kezdeményezők álláspontja szerint ellentétben áll az Európai Unió kötelezettségvállalásaival a Bizottság döntése, amellyel megtagadta a jogszabályalkotást, így különösen
Egyébként Izsák Balázs már a brüsszeli elutasító válasz után nem sokkal jelezte, hogy megtámadják az Európai Bizottság (EB) határozatát. Az SZNT elnöke ugyanakkor a Krónika kérdésére elmondta: sokkolóan hatott rá, hogy az uniós végrehajtó testület „nyíltan valótlanságokat állít elutasító döntésében”.
Megtámadja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az Európai Unió Bíróságán az Európai Bizottság (EB) határozatát, amellyel elutasította a nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezését.
Az SZNT keresete kifogásolja azt is, hogy az Európai Bizottság számos mulasztást követett el, amelynek kárvallottjai Európa „nemzeti kisebbségi régiói”, vagy egyszerűbben nemzeti régiói. „A kezdeményezést elutasító döntésének indokolásában a Bizottság egyértelművé tette, hogy egyedüli céljával, a globális európai szuperállam létrehozásával nem fér össze a lokalitás, a nemzeti kisebbségek által lakott régiók sajátosságainak megőrzése” – kifogásolja az SZNT. A kezdeményezés polgári bizottsága ezért az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy érvényességet szerezzen több mint 1,2 millió uniós polgár demokratikus akaratának, akik a kezdeményezést aláírásukkal támogatták.
„A keresettel el kell érni, hogy az Európai Bizottság kimozduljon a passzivitásból, és jogszabályt alkosson azon elvek szellemében, amelyet ő maga is elismert. A kereset benyújtása egyben a demokratikus részvétel és az európai polgári kezdeményezés intézményét is védi: ha a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja az ilyen kezdeményezéseket, az aláássa az uniós polgárok bizalmát az európai intézményekben” – állapítja meg a Krónikához eljuttatott közleményében az SZNT.
Hozzáteszik: a polgári bizottság bízik abban, hogy az Európai Unió Bírósága helyreállítja a jog uralmát és az európai polgárok demokratikus jogainak tiszteletét, valamint megnyitja az utat a kohéziós politika olyan megújítása előtt, amely minden régió és nemzeti közösség számára egyenlő esélyt biztosít a fejlődésre és kulturális fennmaradásra.
Az SZNT március 4-én nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését. A bizottság szeptember 3-i hivatalos válaszában közölte: nem javasol új európai uniós jogszabályt a polgári kezdeményezés alapján, ugyanis az uniós végrehajtó szerv szerint a jelenlegi szilárd védintézkedések elősegítik a kisebbségek befogadását és az egyenlő bánásmód biztosítását, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletben tartását.
Másodszor is visszautasította a jogalkotást Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében az Európai Bizottság – közölte szerdán Vincze Loránt EP-képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!