Az SZNT keresete kifogásolja, hogy az Európai Bizottság számos mulasztást követett el, amelynek kárvallottjai Európa „nemzeti kisebbségi régiói”
Fotó: Kocsis Boldizsár János
Az Európai Unió Bíróságához fordult a Székely Nemzeti Tanács azt követően, hogy az Európai Bizottság egyértelművé tette: a sikeres aláírásgyűjtés ellenére sem kíván érdemi intézkedést tenni a nemzeti régiók ügyében. Az SZNT azt kívánja elérni, hogy az igazságszolgáltatási fórum érvénytelenítse az Európai Bizottságnak a nemzeti régiókat célzó kezdeményezést elutasító döntését.
2025. november 14., 14:132025. november 14., 14:13
2025. november 14., 21:312025. november 14., 21:31
A Székely Nemzeti Tanács pénteken számolt be a per elindításáról; a keresetet november 13-án iktatták. A nemzeti régiókról szóló – hivatalos elnevezéssel: Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért – polgári kezdeményezés célja, hogy az Európai Unió fejlesztési politikája végre ne hagyja figyelmen kívül a Székelyföldhöz hasonló nemzeti régiókat. A kezdeményezés így azoknak az európai régióknak a helyzetét kívánja javítani, amelyeket nemzeti, kulturális, nyelvi, vallási sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
A kezdeményezők álláspontja szerint ellentétben áll az Európai Unió kötelezettségvállalásaival a Bizottság döntése, amellyel megtagadta a jogszabályalkotást, így különösen
Egyébként Izsák Balázs már a brüsszeli elutasító válasz után nem sokkal jelezte, hogy megtámadják az Európai Bizottság (EB) határozatát. Az SZNT elnöke ugyanakkor a Krónika kérdésére elmondta: sokkolóan hatott rá, hogy az uniós végrehajtó testület „nyíltan valótlanságokat állít elutasító döntésében”.
Megtámadja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az Európai Unió Bíróságán az Európai Bizottság (EB) határozatát, amellyel elutasította a nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezését.
Az SZNT keresete kifogásolja azt is, hogy az Európai Bizottság számos mulasztást követett el, amelynek kárvallottjai Európa „nemzeti kisebbségi régiói”, vagy egyszerűbben nemzeti régiói. „A kezdeményezést elutasító döntésének indokolásában a Bizottság egyértelművé tette, hogy egyedüli céljával, a globális európai szuperállam létrehozásával nem fér össze a lokalitás, a nemzeti kisebbségek által lakott régiók sajátosságainak megőrzése” – kifogásolja az SZNT. A kezdeményezés polgári bizottsága ezért az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy érvényességet szerezzen több mint 1,2 millió uniós polgár demokratikus akaratának, akik a kezdeményezést aláírásukkal támogatták.
„A keresettel el kell érni, hogy az Európai Bizottság kimozduljon a passzivitásból, és jogszabályt alkosson azon elvek szellemében, amelyet ő maga is elismert. A kereset benyújtása egyben a demokratikus részvétel és az európai polgári kezdeményezés intézményét is védi: ha a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja az ilyen kezdeményezéseket, az aláássa az uniós polgárok bizalmát az európai intézményekben” – állapítja meg a Krónikához eljuttatott közleményében az SZNT.
Hozzáteszik: a polgári bizottság bízik abban, hogy az Európai Unió Bírósága helyreállítja a jog uralmát és az európai polgárok demokratikus jogainak tiszteletét, valamint megnyitja az utat a kohéziós politika olyan megújítása előtt, amely minden régió és nemzeti közösség számára egyenlő esélyt biztosít a fejlődésre és kulturális fennmaradásra.
Az SZNT március 4-én nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését. A bizottság szeptember 3-i hivatalos válaszában közölte: nem javasol új európai uniós jogszabályt a polgári kezdeményezés alapján, ugyanis az uniós végrehajtó szerv szerint a jelenlegi szilárd védintézkedések elősegítik a kisebbségek befogadását és az egyenlő bánásmód biztosítását, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletben tartását.
Másodszor is visszautasította a jogalkotást Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében az Európai Bizottság – közölte szerdán Vincze Loránt EP-képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!