Bírságoktól választásokig

Tankó Vilmos, a sepsiszentgyörgyi szociális iroda vezetője úgy tudja, tucatnyi hajléktalan húzódik meg éjszakánként a váróteremben. Most csak ketten kucorognak a padon, de mint mondják, a vonatot várják. A hajléktalanok később jönnek, teszik hozzá.

Valami apró kis betörés kéne

Az állomástól néhány méterre két férfi áll, kékszeszt isznak. Barátságosak, megszokták, hogy időről időre újságírók faggatják őket. P. Petru 51 éves, hét éve nincs fedél a feje felett. A felesége akkor ugyanis rávette, adják el a közös lakást, majd megszökött a pénzzel egy másik férfival. H. Ioan 58 éves, ő már nem is számolja, hány éve hajléktalan, valamikor juhász volt, de a falubeliek elkergették. Beszélgetés közben csatlakozik a társasághoz az idősebb G. Gyula, valamint a fiatal A. Zsolt. Gyula bácsi is rögtön mesélni kezdi, 28 éven át dolgozott a kőröspataki bányában, majd gyermekei elkergették. Zsolt, a 28 éves fiatalember meglepően jól öltözött, 18 évesen került ki a gyermekotthonból, néha bérel lakást, de huzamos ideig nem tudja fenntartani. Szakmája szerint kőműves, ha kerül „valami feketemunka”, a pénzt ruhára költi, mert – mint hangsúlyozza – jól öltözötten nagyobbak az esélyei a lányoknál és a munkaadóknál is. Helyzetét nehezíti, hogy évek óta minden télen a börtönben keres menedéket. „Most is erre készülök. Ha hidegebb lesz, betöröm egy üzlet ablakát, elemelek valami apróságot, majd a cella melegében megvárom a tavaszt” – ecseteli terveit. Miközben az idősebbek már beletörődtek sorsukba, Zsolt úgy véli, számára van még lehetőség a kitörésre. Az idősebbek viszont úgy látják, ördögi körbe kerültek: lejárt irataikat lakhely híján nem tudják megújítani, dokumentumok nélkül viszont munkahelyet és szociális lakást sem kaphatnak. Továbbá több tízezer lejes bírságot halmoztak fel. Van olyan csendőr és rendőr, aki kávéval kínálja őket, de olyan is, aki rendszeresen bírságolja valamennyiüket. A bírságok is csökkentik a beilleszkedési esélyeiket, ugyanis míg nem fizetnek, nincs irat, szociális lakás, éjjeli menedékhely. Várják a választásokat, olyankor mindig megjelennek náluk a mozgóurnával és pénzzel. Összeszámolják: az évek folyamán nyolcan haltak meg közülük, többségük a hideg miatt.

Zsúfolt menhelyek

Amint hidegebbre fordult az időjárás, a Csíki negyedi hajléktalanszállón betelt a férfiak számára fenntartott 55 hely, és foglalt a nőknek szánt 8 hely is – tájékoztatta a Krónikát Tankó Vilmos, a sepsiszentgyörgyi szociális iroda vezetője. – A hajléktalanok naponta felkeresik az irodát, de már nem tudunk segíteni rajtuk”. A menedéket igénylők zöme férfi, többségük nyugdíjas korú idős ember, sok az elvált közöttük. Az iroda nyilvántartása szerint csupán egy személynek folyósítanak havonta nyugdíjat, a többiek nyáron alkalmi munkát vállalnak, télen pedig a szociális segélyből tengődnek.

A szociális iroda alkalmazottai már két éve próbálkoznak, hogy hajléktalanszállóvá alakítsák a felszámolt Csíki negyedi kazánházat, ahol számításaik szerint 100 személyt tudnának elhelyezni. „Tavaly pályáztunk az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat két pályázatot nyújtott be, ám csak az egyik nyert. Így az EBRD a Mikes Kelemen utcai lerobbant tömbház szociális otthonná alakítását támogatta” – ecseteli Tankó. Az újabb pályázatot december 7-éig kell benyújtaniuk. A számítások szerint a kazánház menhellyé alakítása 800 ezer lejbe kerülne, ebből 600 ezret pályázati pénzekből fedeznének. Tankó bízik benne, hogy legkésőbb jövő őszig elkészül az új hajléktalanszálló, ugyanakkor átadják a Mikes Kelemen utcai szociális otthont is, ahol további 30 rászoruló család tud majd meghúzódni. Jelenleg a Csíki negyedi, Sing-Singnek is nevezett szociális otthon mind a 92 lakrésze foglalt, több mint 300-an laknak ott, de a szociális irodához még további 300 igénylés futott be.