2007. november 08., 00:002007. november 08., 00:00
A Kovászna megyei prefektúra szakemberei az elmúlt hetekben végigjártak valamenynyi települést, és a helyszíni tapasztalataik alapján állították össze az elsõ feketelistát. Erre Nagyborosnyó, Sepsiillyefalva, Kovászna, Barót, Réty és Zágonbárkány került fel. „Ha a lista közzétételét és a figyelmeztetõ levelet követõen sem gyorsítják fel a visszaszolgáltatások ütemét, a második alkalommal már mélyen zsebükbe kell nyúlniuk a polgármestereknek és jegyzõknek. A pénzbírság ugyanis 10 ezer lejtõl kezdõdik\" – emelte ki György Ervin. A prefektus hozzátette: mindeddig azért nem határozott bírságok kiszabásáról, mert a jelentõs összegeket a polgármestereknek saját jövedelmükbõl kell állniuk. A prefektus különben abban bízik, hogy a jövõ évi helyhatósági választások közeledtével a települések elöljárói felgyorsítják a tulajdonba helyezést, és megpróbálják elkerülni, hogy feketelistára kerüljenek, mivel választóikkal kell elszámolniuk. A statisztika és a valóság A prefektus ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a statisztikai adatok nem mindig tükrözik a valóságot. „Nem lehet egyformán elbírálni azt a helyi tanácsot, amelynek több ezer kérést kell megtárgyalnia, és abból hiányzik néhány száz, vagy azt az önkormányzatot, ahol alig 100 kérést kellene rendezni, de annak csak felét tárgyalta meg eddig a helyi földosztó bizottság\" – hangsúlyozta a prefektus. Hozzátette: Sepsiillyefalva a statisztikák alapján ugyan rosszul áll, viszont a valóságban ezen a településen a legigazságosabb a föld-visszaszolgáltatás. Benedek Huszár János polgármester ugyanis újraméreti a településhez tartozó földterületeket, és ennek alapján osztja újra a földeket. Ez a folyamat azonban idõigényes, és éppen emiatt került feketelistára a település. A polgármester ugyanis mindaddig egyetlen elbírált visszaszolgáltatási kérelmet sem tud eljuttatni a prefektúrára, amíg újra nem osztotta a földeket. Ám a folyamat véglegesítését követõen egyszerre ad majd le minden iratcsomót. A szabad területek hiánya okoz fennakadást Miközben Illyefalván teljes gõzzel zajlik a munka, több háromszéki településen a nyár folyamán egyetlen alkalommal sem ült össze a földosztó bizottság. Bartha László, a szintén feketelistán lévõ Nagyborosnyó polgármestere a Krónika érdeklõdésére elmondta: nyáron a szabadságolások és a mezõgazdasági munkák miatt nehezen lehetett összegyûjteni a bizottsági tagokat. De ígéri, felgyorsítják a tulajdonba helyezések ütemét, december közepéig ugyanis le szeretnék zárni a folyamatot. A településen 161 visszaigénylési kérést adtak le az egykori tulajdonosok, ám ennek alig 30 százalékát sikerült eddig rendezni. A polgármester gondként emelte ki, hogy Nagyborosnyón már nincsenek szabad földterületek, ezért a kérések többségét kénytelenek kárpótlásra javasolni. Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak Zsuffa Levente, Kovászna város polgármestere is. Mint elmondta, a 400 kérés 95 százalékát letárgyalta már a helyi földosztó bizottság, csak még nem azonosították a szabad területeket, ezért nem adták át az iratcsomókat a megyei bizottságnak. Terveik szerint legkésõbb december 10-éig rendezik a lemaradást. Rétyen is a szabad földterületek hiánya lassítja a visszaszolgáltatást – tudtuk meg Dálnoki Lajos polgármestertõl. A településen korábban már kimértek minden földterületet, ezért nem tudják az eredeti helyen visszaszolgáltatni a földeket. Dálnoki közölte: a 200 kérés többségét megtárgyalták, jelenleg a területek azonosítása zajlik, de még idén elküldik a dossziékat a prefektúrára. Marin Gheorghe zágonbárkányi polgármester lapunk érdeklõdésére elmondta, a településen csupán az erdõket államosították. Összesen 170 erdõ-visszaigénylési kérést iktattak, amelybõl még 20 rendezetlen. Ezekkel az a gond, hogy az igénylõk nem tudják dokumentumokkal igazolni tulajdonukat, de reméli, a helyi bizottság legkésõbb egy héten belül döntést hoz az ügyben. A Krónika információi szerint Kovászna megyében eddig csak Árkoson zárult le a föld-visszaigénylési folyamat. A statisztikák szerint Háromszéken a föld- és erdõterületek visszaszolgáltatása közel 80 százalékban történt meg.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.