HIRDETÉS

Bíróságon harcolnak az elemi jogokért a tanügyi szakszervezetek

Bíró Blanka 2017. május 11., 12:35

Folyamatosan nyeri a pereket a Kovászna megyei tanügyi szakszervezet munkaadójával szemben, a minisztérium ennek ellenére – érthetetlen módon – nem hajlandó betartani számos egyértelmű jogszabályt.

Az elemi osztályokban testnevelés órát tartó tanítók pluszjuttatását sem fizették ki (képünk illusztráció) Fotó: Barabás Ákos

Több száz pert volt kénytelen indítani a kormány ellen a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Kovászna megyei szervezete egyszerűen azért, hogy elérje a hatályos törvények betartását.

Nagy Gábor, a háromszéki szervezet elnöke a Krónikának beszélt arról, hogy

HIRDETÉS

az oktatási minisztérium vagy a tanfelügyelőség gyakran az egyértelmű jogszabályoknak sem alkalmazza egy részét, ezért muszáj bíróságon keresniük az igazukat.

Nagy rámutatott: elsősorban a különböző pluszjuttatások és jogok szavatolását meghatározó törvényekről van szó. Ezek között van olyan, amit az egész országban nem alkalmaznak, más előírásokat csak egy-egy megyében szeg meg, de arra is van példa, hogy csak az erdélyi megyékben „feledkeznek meg” a jogszabály betartásáról.

A szakszervezet értetlenül áll a helyzet előtt, hiszen a jogszabályok félreérthetetlenül fogalmaznak, a bíróságok is rendre az érdekvédelmiseknek adnak igazat, mégis folyamatosak a visszaélések. „Valószínűnek tartom, hogy minisztériumi utasítás áll a háttérben, de ennek nincs írásos nyoma.

Elképzelhető, hogy leszólnak telefonon, hogy most ezt a bizonyos juttatást ne fizessétek ki”

– próbálkozott a magyarázatkereséssel Nagy Gábor.

Öt fronton harcolnak a garantált jogaikért

A Kovászna megyei szakszervezet öt fronton harcol, illetve harcolt a különböző pótlékok kifizetéséért: több pert már jogerősen megnyertek, a továbbiak pedig a gyakorlatban is érvényt próbálnak szerezni a döntésnek, számos eljárás ugyanakkor csak most indul. Az egyik ügy a testnevelés órákkal kapcsolatos: a törvény szerint ezeket az elemi iskolában is szaktanároknak kell megtartaniuk, ha pedig erre nincs lehetőség,

a tornaórát elvállaló tanítónak órabér alapján kell kifizetni a pótlékot, erre viszont nem került sor.

A városi tanintézetekben is előfordul, hogy tanítók tartják a tornaórát, vidéken pedig ez kifejezetten gyakori.

Nagy Gábor rámutatott: hiába próbáltak peren kívül megegyezni, nem jártak sikerrel, így közel száz keresetet nyújtottak be, és sorozatosan nyerik a pereket. Hasonlóképpen

pluszjuttatás jár az összevont osztályokban tanító pedagógusoknak is:

két összevont csoport esetén havi 7 százalékos, háromnál 10 százalékos, míg négynél 15 százalékos a többlet.

Háromszéken csak Uzonban és Hídvégen tanítanak egyszerre négy osztályt, de két-három csoport összekapcsolása már gyakori a falvakon. Tíz per van folyamatban, hetvenet már megnyertek, a bíróság pedig arra kötelezte a munkaadót, hogy visszamenőleg is fizesse ki a juttatást.

Nem tartották be a kihirdetett törvényt

A harmadik fronton a pályakezdő tanároknak járó egyhavi pluszbérért harcolnak: ezt ugyan 1993 óta szavatolja a törvény, de ezért is kénytelenek voltak jogi úton kiállni. Végül a legfelsőbb bíróság mondta ki, hogy a jogszabály nincs hatályon kívül helyezve, így

három évre visszamenőleg ki kell fizetni a pályakezdőknek a járandóságot.

A negyedik jogi küzdelem a még 2008-ban elfogadott – és az államfő által is kihirdetett –, de sokáig be nem tartott 50 százalékos béremelés késedelmi kamataiért folyik. Nagy Gábor emlékeztetett: a Tăriceanu-kormány nem ültette gyakorlatba a 2008/221-es számú, az 50 százalékos bérkiegészítést garantáló törvényt, ezt végül országos szinten bírósági úton kellett kiharcolni, az állam pedig részletekben, öt év alatt törleszti az elmaradást.

Kilencven napnál hosszabb bérvisszatartás esetén viszont évi 15 százalékos büntetőkamatot is felszámolnak, ennek kifizetéséért is perelniük kellett

a szakszervezetnek, most pedig tárgyalnak a kormány képviselőivel a végrehajtásáról.

Előkészítés alatt áll ugyanakkor a következő persorozat, amelyet az egészségügyi alkalmazottakéhoz hasonló probléma tett szükségessé. A tanügyben január elsejétől 15 százalékos bérkiegészítést hajtottak végre,

de a különböző juttatásokat, pótlékokat azóta is a tavaly decemberi alapfizetésre számolják rá.

Az új perrendtartás szerint előzetes panaszt kell benyújtani a munkaadónak, csak ezt követően lehet a bírósághoz fordulni – jelenleg a panaszok iktatása zajlik. Harminc napon belül kell választ kapniuk, tehát a pereskedés júniusban indulhat el.

Sokasodnak a problémák

Úgy tűnik egyébként, hogy a gondok csak sokasodnak, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége ugyanis nemrég országos szintű tüntetéssorozatot helyezett kilátásba, mert nem elégedettek a közalkalmazottak egységes bérezésére vonatkozó törvénytervezettel. Úgy vélik, a tervezet ellentmond a kormányprogramnak: ez utóbbi szerint az oktatási rendszerben dolgozók bérét idén július elsején 20 százalékkal, 2018. január elsejétől pedig újabb 30 százalékkal kellene emelni.

Ehhez képest a bérezési törvénytervezet azt írja elő, hogy a juttatást csak január elsején egészítik ki egy „részletben” 50 százalékkal – ez 6 százalékos mínuszt jelent. A szakszervezetisek azt állítják: nem tudnak bízni a tervezet végrehajtásában, ha a kormány a saját programját sem tudja betartani.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS