Biró Zsolt: most ennyit tudtunk elérni

– Hosszútávú stratégiai megállapodást írt alá a múlt héten az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt. A polgári párt szemszögéből miért volt fontos ezt a lépést megtenni?

– A Magyar Polgári Párt szempontjából mindenképpen előrelépésnek és kitörésnek számít, hiszen a protokollum olyan tételeket tartalmaz, melyek eszközöket biztosítanak céljaink megvalósításához. Láthatóvá teszi az MPP-t és bevonja a közös munkába; itt elsősorban az autonómia-törvénytervezet, valamint az európai parlamenti választási program kidolgozására gondolok.

– A választások előtt az MPP rendszerint egy „nemzeti válogatott felállítását” szokta szorgalmazni. Nem érzi kissé úgy, hogy ehhez képest a polgári fiúk most egy klubcsapat labdaszedőivé szegültek?

– Azért én visszautasítanám ezt a megfogalmazást, hisz a nemzeti válogatott gondolatáról nem mondtunk le, csakhogy adott körülmények között most ennyit tudtunk elérni. Sajnáljuk, hogy az RMDSZ nem tartotta fontosnak egy olyan koalíció létrejöttét, amely véleményünk szerint sokkal nagyobb mozgósító erővel bírt volna, mint a jelenlegi lista. A mostani megállapodás – és ebben minden politikai szervezet egyetért, még az is, amely nem részese az együttműködésnek – a közösség szempontjából is értékelhető, hiszen magyar–magyar egyezségre szükség van.

A szerződés aláírása ugyanakkor nagyon fontos lépés az erdélyi magyar pluralista rendszer hitelesítésében. Az RMDSZ – vagy nevezzem én is klubcsapatnak –, amely eddig egyedül szerette volna uralni a mezőnyt, most azáltal, hogy egy másik magyar alakulattal protokollumot kötött, egyértelműen elismerte, hogy nem egyedüli szereplője az erdélyi magyar közéletnek. Ezzel meg jelentős áttörést értünk el, és egy lépést tettünk egy majdani válogatott felállítása felé.

– Mégis, nem mondtak le túl könnyen az EP-jelöltlista esetleg befutónak számító, oly sokáig áhított harmadik helyéről?

– Mindig is amondója voltam: maradjunk a realitásoknál. Az MPP nem egy elvtelen alkut szorgalmazott, amiben csak a saját csoport- vagy pártérdekeit tartotta volna szem előtt. Ennél sokkal fontosabbnak tartjuk a közösségi érdeket. Úgy, ahogy nem magunknak kötöttük az egyezséget, nem magunknak kértük azt a helyet sem. Böjte Csaba ferences atya személyében mi egy olyan civil közéleti szereplőt javasoltunk a listára, aki a teljes erdélyi magyar közösség bizalmát élvezi. Örültünk annak, hogy a szövetség is pozitívan viszonyult a kérdéshez, ám tudomásul kellett vennünk, hogy Csaba testvér – aki egyébként a megállapodást is, a listát is támogatásáról biztosította – nem szándékozik politikai pályára lépni.

– Nemrég még arról beszélt, hogy az erdélyi magyar politikai szerveknek közös autonómiastatútumot kellene kidolgozniuk. Ehhez képest az RMDSZ egy olyan kész tervezetet tett a polgáriak elé, ami nem nyerte el maradéktalanul az ön tetszését.

– Pontosítanom kell: egyrészt mi ezt egy munkaváltozatnak tekintjük, másrészt a Magyar Polgári Pártnak megvan az autonómiatervezete és megvan az autonómiakoncepciója – mind a Székelyföld, mind Erdély tekintetében. Mindez nem újdonság, hisz ezeket az MPP programja is tartalmazza. Mindig is világosan fogalmaztunk: mi a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott autonómiastatútumot tartjuk zsinórmértéknek. Az, hogy az RMDSZ hajlandónak mutatkozik sajátos jogállásról, autonómiáról beszélni, üdvözlendő. Azáltal, hogy a két párt létrehoz egy közös munkacsoportot, szakembereink betekintési lehetőséget kapnak az itt folyó műhelymunkába.

– A betekintési lehetőségeken kívül, a bizottság polgári párti tagjainak lesz-e esélyük arra, hogy észrevételeikkel befolyásolják a statútum alakulását?

– Természetesen, hisz ez a közös munkacsoport felállításának a lényege. Az a célunk, hogy beleszólásunk által az RMDSZ változatát minél közelebb hozzuk az SZNT tervezetéhez.

– A felsoroltakon túl mitől jó a magát jobboldali pártnak tartó MPP-nek az RMDSZ-hez való közeledés és az Erdélyi Magyar Néppárttól való fokozatos eltávolodás? Nem tartanak attól, hogy megmaradt választóik egy részét elveszítik?

– Mi a saját utunkat járjuk. Nem szeretnék mások dolgaival foglalkozni. Az MPP-nek van egy jó programja, vannak komoly célkitűzései, nekünk, a vezetőknek pedig az a feladatunk, hogy ezeket elérjük, megvalósítsuk, és errefelé húzzuk a közösség szekerét. Ehhez próbálunk társakat keresni, és örülünk annak, ha szövetségeseket találunk.