Fotó: presidency.ro
Zavaros, homályos, rengeteg kérdést vet fel a kormánynak az altalajvizek kitermeléséről szóló törvénytervezete, mondták a Krónikának az illetékesek. A közvita véget ért, a szakma megfogalmazta észrevételeit, most a végső jogszabályjavaslatra várnak.
2017. szeptember 13., 16:402017. szeptember 13., 16:40
Hasznos és szükséges az altalajvizek kitermelését szabályozó törvény, de csak akkor, ha jól megfogalmazott, ellenkező esetben katasztrofális következményekkel járhat az ásványvíz-, forrás- és asztalivíz-palackozókra nézve – jelentette ki a Krónika megkeresésére Korodi Attila.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét a kormány által közvitára bocsátott jogszabályjavaslat kapcsán kérdeztük, ami hamarosan a döntéshozók elé kerülhet.
Hasonlóképpen vélekedik Balázs Bécsi Zsolt a Tusnád Ásványvíz Rt. vezérigazgatója, az APEMIN ásványvíz-forgalmazók munkáltatói szövetségének tagja, aki szerint a közvitára bocsátott tervezet „több sebből vérzik”.
Hasonló állásponton van különben a többi palackozó üzemeltetője is. Korodi Attila hangsúlyozta, több ízben egyeztetett elsősorban a Hargita megyei palackozókkal, ez alapján alakította ki az RMDSZ az álláspontját.
ezt az Országos Ásványvíz Társaság (SNAM) működtetné, ám a források egy részét jelenleg éppen ez a társaság adja bérbe a magánvállalkozásoknak.
„Nincs az rendben, hogy ez a társaság közvetlenül megkapja a koncessziós jogokat, és a saját töltőüzeméből kikerülő vizet megversenyezteti a hagyományos ásványvízpalackozókkal,
– fogalmazta meg a Hargita megyei parlamenti képviselő.
Fotó: Kristó Róbert
Szerinte a kitermelési jogoknak vissza kell kerülniük az Országos Altalajkincs-ügynökséghez, hogy az állami és a magánvállalatok azonos eséllyel indulhassanak, amikor a koncessziós jogokat kérik.
Az érintetteknek fenntartásaik vannak azzal kapcsolatban is, hogy a tervek szerint az engedélyeztetést az egészségügyi minisztériumra, ezen belül a közegészségügyi hatóságokra bíznák, holott erre az összetett feladatra szakmailag nincsenek felkészülve, ezért ezzel az ágazat működését nehezítenék meg.
hiszen csakis akkor derül majd ki, hogy figyelembe veszik-e a közvitán megfogalmazott észrevételeket.
így minden oldalon tudnak kommunikálni” – fogalmazta meg Korodi, aki arra számít, hogy a tervezet hamarosan nyilvánosságra kerül, hiszen jövő évben lejárnak az Országos Ásványvíz Társasággal tíz évre kötött szerződések, és arra a helyzetre valamilyen választ kell adnia a kormánynak.
Már 2007 óta próbálkoznak a víz altalajkincs-kitermelését szabályozó törvény elfogadásával, azóta a munkáltatók már több ízben is megfogalmazták észrevételeiket – idézte fel a Krónika megkeresésére Balázs Bécsi Zsolt, hozzátéve, legutóbb éppen az augusztus végén lezárult közvitán mondták el, hogy miben látná a szakma a helyzet rendezését.
sok kérdésre nem ad választ. Mint a szakember ecsetelte, a szociálliberális kormány javaslata nem taglalja, hogy mi lesz a sorsa a már létező licenceknek, amelyeket közvetlenül az ügynökségtől váltottak ki, vagy azoknak, melyek még folyamatban vannak.
Fotó: Bartos Lóránt
Olyan eset is van, hogy már tíz éve zajlik az engedélyeztetési folyamat, hiszen a dokumentumoknak minden minisztériumon át kell menniük, egy-egy kormányváltás után pedig gyakran visszakerülnek az altalajkincs-ügynökséghez. A tervezetben szereplő 12 hónapos határidő az engedélyek megújítására, betarthatatlan – szögezte le a vezérigazgató.
Egy másik tisztázatlan kérdésre is ráirányította ugyanakkor a figyelmünket: az asztali vizek esetében csak a mélységi vizeket kell engedélyeztetni, ám azokat, melyeket felszíni vizekből vagy éppen a hálózatból töltik, már nem, így kétféle asztali víz jelenhet meg a piacon.
Ezeket külön törvényben szabályoznák, ami a szakember szerint újabb bonyodalmakat okoz.
Kérdésünkre, hogy mekkora érvágást jelent az eredeti tervezet előírása, miszerint a kitermelési és a kutatási területre kivetett illetéket 34, illetve 67 százalékkal emelik, az érintett úgy vélekedett, a drágítás igazából ott jelenthet gondot, ahol ezek a felületek nagyok, mivel a díjat egy évben egyszer kell kifizetni, és négyzetkilométerre számolják. A zárjegy tervezett bevezetése azonban
emelheti a belföldi ásványvíz árát, és előnyhöz juttatná a külföldről behozott vizeket.
Lévén, hogy a palackozott vizek esetében nincs jövedéki adó, mint az alkoholnál, a szakember szerint a zárjegyre nincs semmi szükség, ezeket a világon sehol nem alkalmazzák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!