HIRDETÉS

„Felkavarná” a kormány az ásványvizeket, katasztrofális következményekkel járhat a tervezet

Bíró Blanka 2017. szeptember 13., 16:40

Zavaros, homályos, rengeteg kérdést vet fel a kormánynak az altalajvizek kitermeléséről szóló törvénytervezete, mondták a Krónikának az illetékesek. A közvita véget ért, a szakma megfogalmazta észrevételeit, most a végső jogszabályjavaslatra várnak.

Fotó: presidency.ro

Hasznos és szükséges az altalajvizek kitermelését szabályozó törvény, de csak akkor, ha jól megfogalmazott, ellenkező esetben katasztrofális következményekkel járhat az ásványvíz-, forrás- és asztalivíz-palackozókra nézve – jelentette ki a Krónika megkeresésére Korodi Attila.

Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét a kormány által közvitára bocsátott jogszabályjavaslat kapcsán kérdeztük, ami hamarosan a döntéshozók elé kerülhet.

HIRDETÉS

A székelyföldi politikus szerint a tervezet „nincs rendben”, több kérdést még tisztázni kellene.

Nagyobb arányú részesedést kérnek az ásványvíz-palackozásból a székelyek
Az ásványvíz-palackozás gazdasági hasznát Székelyföld és Erdély fejlesztésére kellene fordítani, ehhez képest az iparágból származó nyereségnek csupán a töredéke marad helyben – hangzott el egy szakmai konferencián.

Hasonlóképpen vélekedik Balázs Bécsi Zsolt a Tusnád Ásványvíz Rt. vezérigazgatója, az APEMIN ásványvíz-forgalmazók munkáltatói szövetségének tagja, aki szerint a közvitára bocsátott tervezet „több sebből vérzik”.

Sok mindennel nem értenek egyet

Hasonló állásponton van különben a többi palackozó üzemeltetője is. Korodi Attila hangsúlyozta, több ízben egyeztetett elsősorban a Hargita megyei palackozókkal, ez alapján alakította ki az RMDSZ az álláspontját.

Gondot jelent egyebek mellett, hogy a tervek szerint az állam saját palackozót hozna létre,

ezt az Országos Ásványvíz Társaság (SNAM) működtetné, ám a források egy részét jelenleg éppen ez a társaság adja bérbe a magánvállalkozásoknak.

„Nincs az rendben, hogy ez a társaság közvetlenül megkapja a koncessziós jogokat, és a saját töltőüzeméből kikerülő vizet megversenyezteti a hagyományos ásványvízpalackozókkal,

ezzel tulajdonképpen tisztességtelen verseny alakul ki”

– fogalmazta meg a Hargita megyei parlamenti képviselő.

Fotó: Kristó Róbert

Szerinte a kitermelési jogoknak vissza kell kerülniük az Országos Altalajkincs-ügynökséghez, hogy az állami és a magánvállalatok azonos eséllyel indulhassanak, amikor a koncessziós jogokat kérik.

Az érintetteknek fenntartásaik vannak azzal kapcsolatban is, hogy a tervek szerint az engedélyeztetést az egészségügyi minisztériumra, ezen belül a közegészségügyi hatóságokra bíznák, holott erre az összetett feladatra szakmailag nincsenek felkészülve, ezért ezzel az ágazat működését nehezítenék meg.

A közvita már lejárt, a szakma megfogalmazta észrevételeit, most pedig arra várnak, hogy a kormány rukkoljon elő a törvénytervezettel,

hiszen csakis akkor derül majd ki, hogy figyelembe veszik-e a közvitán megfogalmazott észrevételeket.

A parlamenti vita szerencsére nyitott, hiszen az ásványvíz-palackozás több régiót érint, az érintettek nincsenek beszorítva egyetlen politikai oldalra,

így minden oldalon tudnak kommunikálni” – fogalmazta meg Korodi, aki arra számít, hogy a tervezet hamarosan nyilvánosságra kerül, hiszen jövő évben lejárnak az Országos Ásványvíz Társasággal tíz évre kötött szerződések, és arra a helyzetre valamilyen választ kell adnia a kormánynak.

Tíz év alatt sem jártak sikerrel

Már 2007 óta próbálkoznak a víz altalajkincs-kitermelését szabályozó törvény elfogadásával, azóta a munkáltatók már több ízben is megfogalmazták észrevételeiket – idézte fel a Krónika megkeresésére Balázs Bécsi Zsolt, hozzátéve, legutóbb éppen az augusztus végén lezárult közvitán mondták el, hogy miben látná a szakma a helyzet rendezését.

Az APEMIN ásványvíz-forgalmazók munkáltatói szövetségének tagja szerint a tervezet a kormány által közvitára bocsátott formában „több sebből vérzik”,

sok kérdésre nem ad választ. Mint a szakember ecsetelte, a szociálliberális kormány javaslata nem taglalja, hogy mi lesz a sorsa a már létező licenceknek, amelyeket közvetlenül az ügynökségtől váltottak ki, vagy azoknak, melyek még folyamatban vannak.

Fotó: Bartos Lóránt

Olyan eset is van, hogy már tíz éve zajlik az engedélyeztetési folyamat, hiszen a dokumentumoknak minden minisztériumon át kell menniük, egy-egy kormányváltás után pedig gyakran visszakerülnek az altalajkincs-ügynökséghez. A tervezetben szereplő 12 hónapos határidő az engedélyek megújítására, betarthatatlan – szögezte le a vezérigazgató.

Bonyodalmak és drágulás

Egy másik tisztázatlan kérdésre is ráirányította ugyanakkor a figyelmünket: az asztali vizek esetében csak a mélységi vizeket kell engedélyeztetni, ám azokat, melyeket felszíni vizekből vagy éppen a hálózatból töltik, már nem, így kétféle asztali víz jelenhet meg a piacon.

A bányailletéket a forrás- és az asztali víz esetében is be akarják vezetni, de a tervezet nem tér ki ezek megállapítására, értékére.

Ezeket külön törvényben szabályoznák, ami a szakember szerint újabb bonyodalmakat okoz.

Kérdésünkre, hogy mekkora érvágást jelent az eredeti tervezet előírása, miszerint a kitermelési és a kutatási területre kivetett illetéket 34, illetve 67 százalékkal emelik, az érintett úgy vélekedett, a drágítás igazából ott jelenthet gondot, ahol ezek a felületek nagyok, mivel a díjat egy évben egyszer kell kifizetni, és négyzetkilométerre számolják. A zárjegy tervezett bevezetése azonban

Balázs Bécsi Zsolt szerint már valóban megnehezítheti a romániai palackozók életét, ez ugyanis újabb beruházásokat, felesleges bürokráciát jelentene a palackozóknak,

emelheti a belföldi ásványvíz árát, és előnyhöz juttatná a külföldről behozott vizeket.

Lévén, hogy a palackozott vizek esetében nincs jövedéki adó, mint az alkoholnál, a szakember szerint a zárjegyre nincs semmi szükség, ezeket a világon sehol nem alkalmazzák.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS