Fotó: presidency.ro
Zavaros, homályos, rengeteg kérdést vet fel a kormánynak az altalajvizek kitermeléséről szóló törvénytervezete, mondták a Krónikának az illetékesek. A közvita véget ért, a szakma megfogalmazta észrevételeit, most a végső jogszabályjavaslatra várnak.
2017. szeptember 13., 16:402017. szeptember 13., 16:40
Hasznos és szükséges az altalajvizek kitermelését szabályozó törvény, de csak akkor, ha jól megfogalmazott, ellenkező esetben katasztrofális következményekkel járhat az ásványvíz-, forrás- és asztalivíz-palackozókra nézve – jelentette ki a Krónika megkeresésére Korodi Attila.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét a kormány által közvitára bocsátott jogszabályjavaslat kapcsán kérdeztük, ami hamarosan a döntéshozók elé kerülhet.
Hasonlóképpen vélekedik Balázs Bécsi Zsolt a Tusnád Ásványvíz Rt. vezérigazgatója, az APEMIN ásványvíz-forgalmazók munkáltatói szövetségének tagja, aki szerint a közvitára bocsátott tervezet „több sebből vérzik”.
Hasonló állásponton van különben a többi palackozó üzemeltetője is. Korodi Attila hangsúlyozta, több ízben egyeztetett elsősorban a Hargita megyei palackozókkal, ez alapján alakította ki az RMDSZ az álláspontját.
ezt az Országos Ásványvíz Társaság (SNAM) működtetné, ám a források egy részét jelenleg éppen ez a társaság adja bérbe a magánvállalkozásoknak.
„Nincs az rendben, hogy ez a társaság közvetlenül megkapja a koncessziós jogokat, és a saját töltőüzeméből kikerülő vizet megversenyezteti a hagyományos ásványvízpalackozókkal,
– fogalmazta meg a Hargita megyei parlamenti képviselő.
Fotó: Kristó Róbert
Szerinte a kitermelési jogoknak vissza kell kerülniük az Országos Altalajkincs-ügynökséghez, hogy az állami és a magánvállalatok azonos eséllyel indulhassanak, amikor a koncessziós jogokat kérik.
Az érintetteknek fenntartásaik vannak azzal kapcsolatban is, hogy a tervek szerint az engedélyeztetést az egészségügyi minisztériumra, ezen belül a közegészségügyi hatóságokra bíznák, holott erre az összetett feladatra szakmailag nincsenek felkészülve, ezért ezzel az ágazat működését nehezítenék meg.
hiszen csakis akkor derül majd ki, hogy figyelembe veszik-e a közvitán megfogalmazott észrevételeket.
így minden oldalon tudnak kommunikálni” – fogalmazta meg Korodi, aki arra számít, hogy a tervezet hamarosan nyilvánosságra kerül, hiszen jövő évben lejárnak az Országos Ásványvíz Társasággal tíz évre kötött szerződések, és arra a helyzetre valamilyen választ kell adnia a kormánynak.
Már 2007 óta próbálkoznak a víz altalajkincs-kitermelését szabályozó törvény elfogadásával, azóta a munkáltatók már több ízben is megfogalmazták észrevételeiket – idézte fel a Krónika megkeresésére Balázs Bécsi Zsolt, hozzátéve, legutóbb éppen az augusztus végén lezárult közvitán mondták el, hogy miben látná a szakma a helyzet rendezését.
sok kérdésre nem ad választ. Mint a szakember ecsetelte, a szociálliberális kormány javaslata nem taglalja, hogy mi lesz a sorsa a már létező licenceknek, amelyeket közvetlenül az ügynökségtől váltottak ki, vagy azoknak, melyek még folyamatban vannak.
Fotó: Bartos Lóránt
Olyan eset is van, hogy már tíz éve zajlik az engedélyeztetési folyamat, hiszen a dokumentumoknak minden minisztériumon át kell menniük, egy-egy kormányváltás után pedig gyakran visszakerülnek az altalajkincs-ügynökséghez. A tervezetben szereplő 12 hónapos határidő az engedélyek megújítására, betarthatatlan – szögezte le a vezérigazgató.
Egy másik tisztázatlan kérdésre is ráirányította ugyanakkor a figyelmünket: az asztali vizek esetében csak a mélységi vizeket kell engedélyeztetni, ám azokat, melyeket felszíni vizekből vagy éppen a hálózatból töltik, már nem, így kétféle asztali víz jelenhet meg a piacon.
Ezeket külön törvényben szabályoznák, ami a szakember szerint újabb bonyodalmakat okoz.
Kérdésünkre, hogy mekkora érvágást jelent az eredeti tervezet előírása, miszerint a kitermelési és a kutatási területre kivetett illetéket 34, illetve 67 százalékkal emelik, az érintett úgy vélekedett, a drágítás igazából ott jelenthet gondot, ahol ezek a felületek nagyok, mivel a díjat egy évben egyszer kell kifizetni, és négyzetkilométerre számolják. A zárjegy tervezett bevezetése azonban
emelheti a belföldi ásványvíz árát, és előnyhöz juttatná a külföldről behozott vizeket.
Lévén, hogy a palackozott vizek esetében nincs jövedéki adó, mint az alkoholnál, a szakember szerint a zárjegyre nincs semmi szükség, ezeket a világon sehol nem alkalmazzák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Szászrégeni Városi Rendőrkapitányság Bűnügyi Nyomozó Irodájának rendőrei hivatalból indítottak eljárást egy közösségi oldalon december 2-án megjelent bejegyzés ügyében, amelyhez fenyegető, sértő és rágalmazó tartalmú hozzászólások kapcsolódtak.
A belga rendőrség által körözött romániai férfit vettek őrizetbe Nagyváradon, megkezdődött a gyanúsított kiadatási eljárása a belga hatóságok felé. A kábítószer-kereskedő Romániába történő hazatérte után bukott le.
A versailles-i Kis-Trianon-palota mintájára épült Mocsonyi–Teleki-kastélyban hatvan éven át elmegyógyintézet működött, állapota leromlott. A jelenlegi tulajdonos 800 ezer euróért eladná.
Két Maros megyei férfit vettek őrizetbe a Szilágy megyei rendőrök rablás bűncselekményének gyanújával. A rablók Almásszentmihályon éjszaka bántalmaztak, majd kiraboltak egy idős férfit.
A Romániában vezetőnek számító fapados légitársaság, a Wizz Air bejelentette, hogy 2026-ban négy új járatot indít az országból, hármat Kolozsvár és egyet Bukarest repülőteréről.
Egy 73 éves brassói férfit vett 24 órára őrizetbe a rendőrség, miután megszegte a feleségével szembeni erőszak miatt elrendelt távoltartási végzést. A bíróság ezt követően 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el.
Leállt a forgalom pénteken az összes nagyváradi parkolóházban és mélygarázsban: az érintettek panaszai szerint a bejárati sorompók nem nyíltak fel, így akik be akartak hajtani, nem tudtak bejutni, akik pedig bent voltak, beragadtak.
Három éves javítóintézeti nevelést rendelt el pénteken a nagyváradi ítélőtábla a 16 éves diáklánnyal szemben, aki 2023. november 27-én megkéselte a Traian Vuia szakközépiskola kollégiumának egyik nevelőtanárát.
„Az észak-erdélyi autópálya átka 22 évnyi gyötrelem és szégyen után véget érhet” – állítja a közlekedési projekteket figyelemmel követő szakértőkből álló Pro Infrastruktúra Egyesület.
Pénteken hivatalosan megnyílt a síszezon a Madarasi Hargita Síközpontban. Jelenleg ez az egyetlen síterep Hargita megyében, ahol síelni lehet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!