Fotó: presidency.ro
Zavaros, homályos, rengeteg kérdést vet fel a kormánynak az altalajvizek kitermeléséről szóló törvénytervezete, mondták a Krónikának az illetékesek. A közvita véget ért, a szakma megfogalmazta észrevételeit, most a végső jogszabályjavaslatra várnak.
2017. szeptember 13., 16:402017. szeptember 13., 16:40
Hasznos és szükséges az altalajvizek kitermelését szabályozó törvény, de csak akkor, ha jól megfogalmazott, ellenkező esetben katasztrofális következményekkel járhat az ásványvíz-, forrás- és asztalivíz-palackozókra nézve – jelentette ki a Krónika megkeresésére Korodi Attila.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét a kormány által közvitára bocsátott jogszabályjavaslat kapcsán kérdeztük, ami hamarosan a döntéshozók elé kerülhet.
Hasonlóképpen vélekedik Balázs Bécsi Zsolt a Tusnád Ásványvíz Rt. vezérigazgatója, az APEMIN ásványvíz-forgalmazók munkáltatói szövetségének tagja, aki szerint a közvitára bocsátott tervezet „több sebből vérzik”.
Hasonló állásponton van különben a többi palackozó üzemeltetője is. Korodi Attila hangsúlyozta, több ízben egyeztetett elsősorban a Hargita megyei palackozókkal, ez alapján alakította ki az RMDSZ az álláspontját.
ezt az Országos Ásványvíz Társaság (SNAM) működtetné, ám a források egy részét jelenleg éppen ez a társaság adja bérbe a magánvállalkozásoknak.
„Nincs az rendben, hogy ez a társaság közvetlenül megkapja a koncessziós jogokat, és a saját töltőüzeméből kikerülő vizet megversenyezteti a hagyományos ásványvízpalackozókkal,
– fogalmazta meg a Hargita megyei parlamenti képviselő.
Fotó: Kristó Róbert
Szerinte a kitermelési jogoknak vissza kell kerülniük az Országos Altalajkincs-ügynökséghez, hogy az állami és a magánvállalatok azonos eséllyel indulhassanak, amikor a koncessziós jogokat kérik.
Az érintetteknek fenntartásaik vannak azzal kapcsolatban is, hogy a tervek szerint az engedélyeztetést az egészségügyi minisztériumra, ezen belül a közegészségügyi hatóságokra bíznák, holott erre az összetett feladatra szakmailag nincsenek felkészülve, ezért ezzel az ágazat működését nehezítenék meg.
hiszen csakis akkor derül majd ki, hogy figyelembe veszik-e a közvitán megfogalmazott észrevételeket.
így minden oldalon tudnak kommunikálni” – fogalmazta meg Korodi, aki arra számít, hogy a tervezet hamarosan nyilvánosságra kerül, hiszen jövő évben lejárnak az Országos Ásványvíz Társasággal tíz évre kötött szerződések, és arra a helyzetre valamilyen választ kell adnia a kormánynak.
Már 2007 óta próbálkoznak a víz altalajkincs-kitermelését szabályozó törvény elfogadásával, azóta a munkáltatók már több ízben is megfogalmazták észrevételeiket – idézte fel a Krónika megkeresésére Balázs Bécsi Zsolt, hozzátéve, legutóbb éppen az augusztus végén lezárult közvitán mondták el, hogy miben látná a szakma a helyzet rendezését.
sok kérdésre nem ad választ. Mint a szakember ecsetelte, a szociálliberális kormány javaslata nem taglalja, hogy mi lesz a sorsa a már létező licenceknek, amelyeket közvetlenül az ügynökségtől váltottak ki, vagy azoknak, melyek még folyamatban vannak.
Fotó: Bartos Lóránt
Olyan eset is van, hogy már tíz éve zajlik az engedélyeztetési folyamat, hiszen a dokumentumoknak minden minisztériumon át kell menniük, egy-egy kormányváltás után pedig gyakran visszakerülnek az altalajkincs-ügynökséghez. A tervezetben szereplő 12 hónapos határidő az engedélyek megújítására, betarthatatlan – szögezte le a vezérigazgató.
Egy másik tisztázatlan kérdésre is ráirányította ugyanakkor a figyelmünket: az asztali vizek esetében csak a mélységi vizeket kell engedélyeztetni, ám azokat, melyeket felszíni vizekből vagy éppen a hálózatból töltik, már nem, így kétféle asztali víz jelenhet meg a piacon.
Ezeket külön törvényben szabályoznák, ami a szakember szerint újabb bonyodalmakat okoz.
Kérdésünkre, hogy mekkora érvágást jelent az eredeti tervezet előírása, miszerint a kitermelési és a kutatási területre kivetett illetéket 34, illetve 67 százalékkal emelik, az érintett úgy vélekedett, a drágítás igazából ott jelenthet gondot, ahol ezek a felületek nagyok, mivel a díjat egy évben egyszer kell kifizetni, és négyzetkilométerre számolják. A zárjegy tervezett bevezetése azonban
emelheti a belföldi ásványvíz árát, és előnyhöz juttatná a külföldről behozott vizeket.
Lévén, hogy a palackozott vizek esetében nincs jövedéki adó, mint az alkoholnál, a szakember szerint a zárjegyre nincs semmi szükség, ezeket a világon sehol nem alkalmazzák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!