Bethlen Gábor: a követendő példa

Ha valahol súlya van annak a két szónak, hogy templom és iskola, itt, Nagyenyeden, az Õrhegy lábánál nagy súlya van. Hiszen már nem a régi bástyákon, hanem azoknak a romjain állunk – fogalmazta meg Popa Tibor nagyenyedi református lelkész annak az ünnepi istentiszteletnek a zárómozzanataként, amelyen a patinás kollégium alapítójára, Bethlen Gábor fejedelemre emlékeztek egyházi és iskolai elöljárók, szülők, diákok, valamint meghívottak. A lelkész tulajdonképpen megerősítette mindazt, amit az idei, ötödik nagyenyedi Bethlen-napok vasárnapi istentiszteletén Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke prédikációjában sokszorosan hangsúlyozott. A püspök ugyanis Sámuel próféta könyvéből, illetve a zsidókhoz írt levélből merített igehirdetésében – egyebek mellett – kiemelte: „nem véletlen, hogy Bethlen Gáborra emlékezünk, és nem véletlen, hogy őrá emlékeznünk kell. Hiszen Bethlen Gábor volt az az iskolaalapító erdélyi fejedelem, aki Isten szavára figyelt, és aszerint cselekedett, aki élt hatalmával, de nem élt vissza vele. Mert Bethlen Gábor tudta, hogy egyszer majd el kell számolnia azzal, hogy Istentől milyen feladatot kapott, és hogyan sáfárkodott vele.” Pap Géza Bethlen Gábor példáját tartotta követendőnek, mint olyan felelős vezető személyiségét, aki iskolaalapító cselekedetével a jövő alapjait rakta le. „Amikor egy közösség ilyenképpen cselekszik, és komolyan veszi Isten szavát, akkor elkezdődik egy nemzet felemelkedése” – szögezte le az erdélyi püspök.
Az ilyenfajta összefogásnak több példáját felmutatta az idei ünnepségsorozat. Ilyen az iskola népi táncegyüttesének a fellépése, ahol az Erdély minden szegletéből érkező diákok bemutatták, hogy újra lehet tanulni a magyar táncokat és dalokat, ide tartozik az ifjúsági, illetve felnőtt tudományos ülésszak, amelyen különféle szakterületeken tanárok és diákok mutatták be tudásukat. Ilyen az iskolamúzeum most megnyílt részlege, amelyben 19. századi osztálynaplótól elkezdve ősi tanfelszerelések, könyvek és ősrégi iskolapadok idézik fel azokat az időket, amikor még Kőrösi Csoma Sándorok tanultak a kollégiumban. És ilyen a diákoknak az a reneszánsz előadása, amelynek keretében a református vártemplom Bethlen Gábor-udvarán 17. századi olasz, francia és angol táncokat mutattak be. Zenészek ugyan nem voltak, de az udvarmester bejelentése szerint „manapság már minden megoldható CD segítségével”, s bár a technika ördöge az egyházi elöljárók jelenléte ellenére is megviccelte a számítógépet, összességében minden kiválóan sikerült, a nagyérdemű publikum pedig elismerően tapsolva és bólogatva ismételgette: nem is lehetett olyan rossz Bethlen Gábor korában Erdélyben.
Az idei napok keretében felavatták Bakó Árpád néhai testnevelő tanár és országos atlétikai bajnok domborművét, Torockószentgyörgyön pedig a kollégium másik volt tanárának, Gáspár Jánosnak állítottak emlékkopját az ünnepi istentiszteletet követően.
Az iskola tantestülete nevében Szőcs Ildikó igazgató egyebek mellett azt a nagy feladatot emelte ki, amelyet a Bethlen Gábor fejedelem által 1622-ben alapított patinás intézmény oktatói vállaltak. „Köszönöm, hogy gyermekeiket kölcsönadják nekünk, és remélem, hogy nem okozunk csalódást” – mondta az igazgató. A nagyenyedi Varga Szabolcs egykori tanítvány és szárnyait bontogató idegenforgalmi szakember szerint nem lehet megbánni, ha valaki a Bethlen Gábor Kollégiumban tanul. „Én itt kaptam azt a többletet, azt az útravalót, amellyel elindulhattam a Székelyföldre tovább tanulni, és amellyel itthon próbálom megtalálni a megélhetést” – mondta a Krónikának a fiatalember.
„Munka azonban még bőven van” – mondta lapunknak Szőcs Ildikó. Az igazgató közölte: most folyik annak a feltérképezése, hogy menynyibe kerül majd az intézmény felújítása. „Nem merünk jóslatokba bocsátkozni, csak annyi bizonyos, hogy szakaszonként újítjuk fel az épületegyüttest” – mondta. Szerinte nemcsak a bethleni hagyaték okán vállalják ezt a hatalmas munkát, hanem azért is, mert a kollégiumban a gyermeklétszám nem csökken. A kollégiumban tanuló 800 gyermekből 130 bentlakó ellátását magyarországi, nyugat-európai és tengerentúli adományozók biztosítják, a költségek fedezéséhez pedig a tanárok saját zsebükből is hozzájárulnak. Tegnap ismertté vált az is, hogy az erdélyi református püspökség százezer erős lejjel járul hozzá a vasárnap felavatott konviktus további korszerűsítéséhez.