
Fotó: Jakab Mónika
Kós Károly egész alakos szobrát leplezték le pénteken délután Kolozsváron, az általa tervezett Kakasos templom udvarán. „Kós Károly azt is tudta, mi tetszik nekünk, mi illik hozzánk. A templomot úgy építette, mintha otthon lenne, az otthonokat pedig úgy, mintha templomok lennének” – hangsúlyozta a neves erdélyi építész, író, politikus nagyságát az avatóünnepségen Kató Béla erdélyi református püspök.
2022. június 03., 21:022022. június 03., 21:02
2022. június 06., 16:282022. június 06., 16:28
Az általa tervezett kolozsvári Kakasos templom udvarán leplezték le pénteken délután Erdély első egész alakos Kós Károly-szobrát. A neves erdélyi építésznek, írónak, politikusnak emléket állító szobor dr. Farkas Ádám Kossuth- és Munkácsy díjas szobrászművész alkotása.
Az Erdélyben premiernek számító szobor leleplezését hálaadó istentisztelet előzte meg a Kakasos templomban, melyen dr. Bibza Gábor esperes hirdette az igét.
mely a templom udvarán kapott helyet. Előtte térrendezési munkálatok folytak az udvaron, hogy méltó hellyé váljon az emlékmű számára.
Fotó: Jakab Mónika
Kerékgyártó Zsolt lelkipásztor ünnepi beszédében Kós Károly leszármazottait köszöntötte és a szoborállítás előzményeit elevenítette fel. Elmondta, pár éve született meg a gondolat, hogy szobrot állítsanak Kós Károlynak, és hálát adott azért, hogy ezt sikerült megvalósítani. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak az emlékmű megvalósulásához külön említve a magyar kormánytól kapott támogatást.
Fotó: Jakab Mónika
Mile Lajos főkonzul beszédében úgy vélte, hogy a Kós Károly-szobor felavatása nem csak az ünnepélyességet idézi, hanem a mozdulatlanság, a mozdíthatatlanság képzetét is, amit a magyar nyelv a „szoborrá merevedik” szófordulattal ír le. Úgy vélte, el kellene gondolkodni azon, miként tudjuk elevenné tenni egy olyan férfi alakját, akit joggal tarthat példaképnek az utókor.
Fotó: Jakab Mónika
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke beszédében rámutatott, hogy a szoborállítással kapcsolatos sok halogatás nem véletlen, oka van annak, hogy a nemzeti összetartozás napjának előestéjét jelölte meg az egyházközség a szobor felavatására. Rámutatott: nincs nagyobb tanítómestere az életünknek, mint Kós Károly. Ha Kós Károly nagyságának a titkát keressük, az abban látható, hogy az általa megteremtett és megépített épületekkel evangélium hirdetett, mutatott rá.
Fotó: Jakab Mónika
A templomok mindenkor szimbólumokként is értelmezhetőek voltak. Kós Károly megjelenése előtt Erdély templomai is nagyban hasonlítottak a tőlünk Nyugatra épülőkhöz, viszont ő volt az első, aki úgy érezte, hogy mi nem kész épületeket kaptunk Istentől, hanem csak építőanyagot – és az bőven volt a Kárpát-medencében – s ebből kell felépíteni a sajátosat, az erdélyi templomokat” – fogalmazott az egyházi elöljáró. Mint mondta,
Fotó: Jakab Mónika
„Kós Károly tudta azt is, mi tetszik nekünk, mi illik hozzánk. A templomot úgy építette mintha otthon lenne, az otthonokat pedig úgy, mintha templomok lennének. Az épületek anyagául mindig a helyit választotta. (…) Kós Károly Kiáltó szavát ma is halljuk, építenünk kell, építeni fogunk tehát új erős várakat a régi Istennek” – mondta beszédében Kató Béla.
Hangsúlyozta, ez a Kós Károly-i üzenet a Nemzeti Összetartozás Napján, és erre figyelmeztet bennünket a templom előtt üldögélő, ujját feltartó szobor is. Az ünnepséget a Makói Ifjúsági Fúvószenekar előadása zárta.
Fotó: Jakab Mónika
Fotó: Jakab Mónika
Fotó: Jakab Mónika
Fotó: Jakab Mónika
Fotó: Jakab Mónika
Fotó: Jakab Mónika
Fotó: Jakab Mónika
Fotó: Jakab Mónika
A magyar kultúra egysége nem földrajzi, hanem lelki valóság, túlmutat a térképen jelölt országhatárokon – hangoztatta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár pénteken Nagyszebenben.
A kolozsvári városi tanács pénteki ülésén megszavazta a városközpontban álló Telefonpalota megvásárlását 3,23 millió euróért. Az önkormányzat az egykori telefonközpontként működő épületben múzeumot hozna létre.
Visky András új regénye, az Illegalisták nemcsak korábbi műve, a Kitelepítés világát bontja tovább, hanem új megvilágításba helyezi a 20. század első felében működő erdélyi betanista közösség történetét és a hatalom működésének mechanizmusait is.
Őrizetbe vettek a székelyhídi rendőrök egy 32 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy részegen bántalmazta az édesanyját.
Újabb afrikai sertéspestisgócot találtak Arad megyében, a magyar határ mentén egy háztáji gazdaságban. Az elmúlt 30 napban ez a harmadik igazolt sertéspestis-fertőzés a megyében, és emiatt egy közelben működő hizlalda is karantén alá került.
A kormány csütörtöki ülésén határozattal jóváhagyta több település turisztikai erőforrásokkal rendelkező területté minősítését.
Folyósította a Hargita megyei szociális és kifizetési ügynökség az egyszeri segélyt a parajdi sóbánya egykori turisztikai részlegének dolgozó, mára állás nélkül maradt alkalmazottak számára.
Négy házkutatási parancsot hajtottak végre csütörtökön egy kereskedelmi társaság székhelyén és telephelyén, valamint képviselőjének lakóhelyén, a Bihar megyei Szalárdon.
Egy nepáli vendégmunkást két személy támadott meg és rabolt ki Szeben megyében – elvették a telefonját, és késsel fenyegetve arra kényszerítették, hogy elárulja banki alkalmazásának jelszavát.
A Nagybozinta melletti zagytározó okozta lég- és környezetszennyezés továbbra is problémát jelent a közösség és a mezőgazdaság számára – nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek a Máramaros megyei Miszmogyorós polgármestere.
szóljon hozzá!