Fotó: Jakab Mónika
Kós Károly egész alakos szobrát leplezték le pénteken délután Kolozsváron, az általa tervezett Kakasos templom udvarán. „Kós Károly azt is tudta, mi tetszik nekünk, mi illik hozzánk. A templomot úgy építette, mintha otthon lenne, az otthonokat pedig úgy, mintha templomok lennének” – hangsúlyozta a neves erdélyi építész, író, politikus nagyságát az avatóünnepségen Kató Béla erdélyi református püspök.
2022. június 03., 21:022022. június 03., 21:02
2022. június 06., 16:282022. június 06., 16:28
Az általa tervezett kolozsvári Kakasos templom udvarán leplezték le pénteken délután Erdély első egész alakos Kós Károly-szobrát. A neves erdélyi építésznek, írónak, politikusnak emléket állító szobor dr. Farkas Ádám Kossuth- és Munkácsy díjas szobrászművész alkotása.
Az Erdélyben premiernek számító szobor leleplezését hálaadó istentisztelet előzte meg a Kakasos templomban, melyen dr. Bibza Gábor esperes hirdette az igét.
mely a templom udvarán kapott helyet. Előtte térrendezési munkálatok folytak az udvaron, hogy méltó hellyé váljon az emlékmű számára.
Fotó: Jakab Mónika
Kerékgyártó Zsolt lelkipásztor ünnepi beszédében Kós Károly leszármazottait köszöntötte és a szoborállítás előzményeit elevenítette fel. Elmondta, pár éve született meg a gondolat, hogy szobrot állítsanak Kós Károlynak, és hálát adott azért, hogy ezt sikerült megvalósítani. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak az emlékmű megvalósulásához külön említve a magyar kormánytól kapott támogatást.
Fotó: Jakab Mónika
Mile Lajos főkonzul beszédében úgy vélte, hogy a Kós Károly-szobor felavatása nem csak az ünnepélyességet idézi, hanem a mozdulatlanság, a mozdíthatatlanság képzetét is, amit a magyar nyelv a „szoborrá merevedik” szófordulattal ír le. Úgy vélte, el kellene gondolkodni azon, miként tudjuk elevenné tenni egy olyan férfi alakját, akit joggal tarthat példaképnek az utókor.
Fotó: Jakab Mónika
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke beszédében rámutatott, hogy a szoborállítással kapcsolatos sok halogatás nem véletlen, oka van annak, hogy a nemzeti összetartozás napjának előestéjét jelölte meg az egyházközség a szobor felavatására. Rámutatott: nincs nagyobb tanítómestere az életünknek, mint Kós Károly. Ha Kós Károly nagyságának a titkát keressük, az abban látható, hogy az általa megteremtett és megépített épületekkel evangélium hirdetett, mutatott rá.
Fotó: Jakab Mónika
A templomok mindenkor szimbólumokként is értelmezhetőek voltak. Kós Károly megjelenése előtt Erdély templomai is nagyban hasonlítottak a tőlünk Nyugatra épülőkhöz, viszont ő volt az első, aki úgy érezte, hogy mi nem kész épületeket kaptunk Istentől, hanem csak építőanyagot – és az bőven volt a Kárpát-medencében – s ebből kell felépíteni a sajátosat, az erdélyi templomokat” – fogalmazott az egyházi elöljáró. Mint mondta,
Fotó: Jakab Mónika
„Kós Károly tudta azt is, mi tetszik nekünk, mi illik hozzánk. A templomot úgy építette mintha otthon lenne, az otthonokat pedig úgy, mintha templomok lennének. Az épületek anyagául mindig a helyit választotta. (…) Kós Károly Kiáltó szavát ma is halljuk, építenünk kell, építeni fogunk tehát új erős várakat a régi Istennek” – mondta beszédében Kató Béla.
Hangsúlyozta, ez a Kós Károly-i üzenet a Nemzeti Összetartozás Napján, és erre figyelmeztet bennünket a templom előtt üldögélő, ujját feltartó szobor is. Az ünnepséget a Makói Ifjúsági Fúvószenekar előadása zárta.
Fotó: Jakab Mónika
Fotó: Jakab Mónika
Fotó: Jakab Mónika
Fotó: Jakab Mónika
Fotó: Jakab Mónika
Fotó: Jakab Mónika
Fotó: Jakab Mónika
Fotó: Jakab Mónika
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!