Fotó: Mohácsi László Árpád
Nagyváradon kiállítás nyílt azokból a partiumi zászló- és címertervekből, amelyeket a Partiumi Autonómia Tanács (PAT) által meghirdetett pályázatra küldtek be – közölte szombaton az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
2014. szeptember 14., 21:062014. szeptember 14., 21:06
A május végén kiírt pályázatra 18 pályamunka érkezett, melyek közül egy heraldikusból, történészből, grafikusból és földrajztudósból álló szakértői bizottság választja ki a Partium majdani jelképeit. A szélesebb közönség egy hónapig láthatja a terveket. A pályázat kiírásakor a szervezők közölték: az erdélyi országgyűlés 1659-ben Szászsebesen elfogadott határozata írja le az erdélyi nemzetek jelképeit, és rendelkezik azok elkészítéséről és használatáról.
A pályázati kiíráshoz mellékelt, 355 évvel ezelőtti határozat a négy folyóvizet és a kettős keresztet jelöli meg – „Magyarország Erdélyhez incorporáltatott része” jelképeként. A Partium pecsétnyomója és címere azonban a váradi vár török kézre jutása miatt sohasem készült el.
A tájékoztatás szerint a kiállítás péntek délutáni megnyitóján Csomortányi István, a PAT elnöke elmondta, a Partium bő másfél évtizedes lemaradásban van a székelyföldi autonómiaküzdelemhez képest, amely szintén a székely jelképek elkészítésével kezdődött. Csomortányi hozzátette, jól tudják, a Partium leendő jelképeit ugyanolyan támadássorozat fogja érni, mint a székely szimbólumokat. Úgy vélte azonban, hogy az esetleges támadások akár hasznára is válhatnak az önrendelkezési mozgalomnak. A PAT elnöke hangsúlyozta, hogy a Partiumban élő 400 ezer magyart ugyanúgy megilleti a területi önrendelkezés joga, mint a Kárpát-medence más területein élő magyarokat.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke köszöntőjében kifejtette, talán nem is beszélnénk ma a Partiumról, ha az első világháború végén nem kerül Romániához a terület. „Rajtunk a sor, hogy a regionális önazonosság-tudatot minden eszközzel megerősítsük, és ezt nagymértékben szolgálja a saját zászló és címer” – hangsúlyozta.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje szerint a partiumi identitás és a helyi közösségek érdekeinek felmutatása az európai normalitás része. Megjegyezte, ma még csak vágyálomnak tűnik, hogy például az Érmellék saját parlamenttel és kormánnyal rendelkező, virágzó kisrégió legyen a partiumi régió keretében, pedig néhány száz kilométerre, Európa számos országában ez a realitás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A műtrágyaárak robbanásszerű emelkedése és a marosvásárhelyi Azomureş vegyi üzem bezárása az elmúlt évek kormányainak felelőtlen politikájának eredménye, amelyek megakadályozták a román gáz feldolgozását, és Romániát drága importtól függő országgá tették.
Idén is több százezren érkeztek a pünkösdszombati csíksomlyói búcsúba a világ minden tájáról a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltár elé.
Az év végére a radnóti gáztüzelésű hőerőmű már áramot fog betáplálni az országos energiarendszerbe, miután a kormány e heti ülésén jóváhagyták az új energetikai csoportra vonatkozó szándéknyilatkozatot – közölte szombaton Ilie Bolojan.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Magyarországi rendőrök érkeztek Hargita megyébe, hogy részt vegyenek a csíksomlyói búcsú biztosításában.
A szakemberek szerint a páciens betegsége krónikus volt, és nem mostanában kapta el a vírust. Most már tünetmentes.
Elsőfokú, vagyis sárga jelzésű árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A Szentlélek eljövetelét ünneplik vasárnap a keresztények. A húsvét után ötven nappal tartott pünkösd – a húsvét és a karácsony mellett – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög, „ötven” jelentésű pentékoszté szóból ered.
Felavatták a romjaiból újjáépített Bethlen–Rákóczi-várat a Bákó megyei Gyimesbükkön. A történelmi Magyarország egykori keleti határán álló erődítmény a román kormány és a helyi önkormányzat támogatásával újult meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!