
Elnöki prioritások. A közlekedés gazdasági szempontok szerinti bővítését, valamint az egészségügy, az oktatás és a kultúra fejlesztését említette Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat új elnöke
Fotó: Borbély Fanni
Beiktatták tisztségébe hétfőn Bíró Barna Botondot, Hargita megye új tanácselnökét, és a székelyföldi megye közgyűlése is megalakult.
2024. október 28., 15:592024. október 28., 15:59
A Hargita megyei közgyűlés online is közvetített ülésén az újdonsült tanácselnök mellett a megválasztott képviselők is letették a hivatali esküt.
Az RMDSZ színeiben mandátumot szerző Bíró Barna Botond tanácselnök székfoglaló beszédében „a jelenlegi sorsdöntő időkben” három fontos teendőt ajánlott a politikai vezetők figyelmébe: a pragmatikus gondolkodást, a világos beszédet és a kiszámítható cselekvést. Hangsúlyozta:
Ezek között említette meg a közlekedés gazdasági szempontok szerinti bővítését, valamint az egészségügy, az oktatás és a kultúra fejlesztését. Kifejtette: 103 ezer ember hatalmazta fel voksával a feladatra, és a munkához a közgyűlés tagjainak együttműködését kérte. Hozzátette: az eredményes munkához erős bukaresti képviselet is kell, ezért a magyar közösségnek meg kell ismételni a júniusi választások jó eredményét, hogy „visszakerüljön a józan ész” a román kormányba.
Közölte: jövő év elejére kidolgozzák Hargita megye fejlesztési tervét, mely a prioritásokat, a következő tíz év beruházásait tartalmazza. Külön szólt a fiatalokhoz, rámutatva: 220 lelkes faluból indulva lett belőle Hargita megye rekordszámú szavazattal megválasztott elnöke.
– üzente a politikus az MTI szerint.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is gratulált a választottaknak, hozzátéve, hogy nehéz időben vállalták a mandátumot. Rámutatott: a választási év még nem ért véget, a romániai parlamenti és államfőválasztások a következő évtizedet meghatározzák.
A legjobb önkormányzati eredmény csak akkor fordítható a közösség javára, „ha meg lehet segíteni egy erős bukaresti parlamenti és kormányzati jelenléttel” – mondta, és ehhez a segítségüket kérte.
és külön kitért az ellenzék közigazgatási átszervezési törvénytervezetére, mely óriásmegyékbe „olvasztaná” a magyar többségű megyéket.
Ez szubszidiaritás helyett központosítást, a székelyföldi megyék perifériára szorítását jelenti, ami elfogadhatatlan – mondta. Ezért kell erős magyar képviselet Bukarestben, hogy „meg tudja állítani a hülyeséget” – húzta alá.
A beiktatott tanácselnöknek és önkormányzati képviselőknek a magyar kormány nevében Dolhai István csíkszeredai főkonzul gratulált, további partnerségről biztosítva őket. A testületre az egyházak képviselői mondtak áldást.
Hétfőn rendkívüli ülést tartott a napokban megalakult Kovászna megyei közgyűlés is, melynek élére az újabb mandátumot kezdő Tamás Sándor tanácselnök mellé Henning László Jánost és Kondor Ágotát választották alelnöknek.
A kisebbik székely megye döntéshozó testületében az RMDSZ-nek 22, a PSD-nek és a PNL-nek 3-3 képviselője van, a testületbe a magyarellenesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is bejutott két képviselővel.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
szóljon hozzá!