Behálózott városképek

A Székelyföldön meglehetősen jó a helyzet: Sepsiszentgyörgy belvárosából például már évekkel ezelőtt teljes mértékben eltüntették az utcaképet zavaró kábeleket. Czimbalmos Kozma Csaba városmenedzser a Krónikának elmondta: bármelyik utcában végeznek korszerűsítési, csatornázási munkálatokat, az önkormányzat felszólítja a kábeleket üzemeltető szolgáltatókat, hogy rejtsék föld alá a vezetékeket.

„A cégek az esetek többségében partnerek ebben, megértik, hogy csökkennek a költségek, ha egyszerre végezzük el ezeket a munkálatokat. Saját kezdeményezésre ugyanakkor a szolgáltatók nem áldoznak kábelfektetésre” – fejtette ki a városmenedzser. Hozzátette: az önkormányzat már évek óta betiltotta, hogy újabb huzalokat függesszenek ki a levegőbe.

Bár Sepsiszentgyörgyön egy önkormányzati határozat már régóta kötelezte a kábeltulajdonosakat, hogy 2012-ig az egész város területén rejtsék el a huzalokat, az ötéves határidő túl optimista elvárásnak bizonyult.

„Kénytelenek vagyunk minden esetben együttműködni a szolgáltatókkal, hiszen ha egyszerűen levágjuk a kábeleket, nem a tulajdonost, hanem a fogyasztókat büntetjük, akik például internet-hozzáférés nélkül maradnak” – fogalmazott Czimbalmos Kozma Csaba. Hozzátette: egy másik probléma, hogy a még megmaradt huzalok nagy részét már nem is működtetik, egyik utcában például a 18 drótból 15 feleslegessé vált. Ezek többségének már gazdája sincs – például a kábeltelevízió-szolgáltatók megszűnése miatt –, de az is előfordul, hogy a tulajdonos nem vállalja ezek levágását.

Pénzhiányra panaszkodik a szolgáltató

Csíkszeredában felemás sikerrel zajlik a vezetékek elrejtése: egyes utcákban ezt összhangba hozták a felújítási munkálatokkal, máshol viszont nem sikerült idejében kiegyezni a szolgáltatóval, így a friss aszfalt fölött megmaradtak a kábelek.

Szőke Domokos alpolgármester elmondta: a korszerűsítési munkálatok megkezdése előtt mindig értesítik az Electrica áramszolgáltatót, amely azonban pénzhiány miatt nem mindig él a lehetőséggel. Kovács Artúr, az Electrica Hargita megyei kirendeltségének vezetője arra is rávilágított, hogy sok esetben költségesebb, ha az útfelújítási munkálatok előtt a földbe helyezik a huzalokat, ugyanis előfordulhat, hogy a munkagépekkel megrongálják ezeket.

Hasonló az eljárás Székelyudvarhelyen is, ahol noha városszintű fejlesztést nem terveznek, a nagyobb munkálatok alkalmával a kábelek lefektetését is elvégzik. Jakab Áron Csaba RMDSZ-es önkormányzati képviselő ugyanakkor rámutatott: a siker nem teljes, ugyanis hiába kerülnek föld alá a régi vezetékek, egyre-másra újabbak jelennek meg a levegőben. Udvarhelyen szintén az Electrica huzalai okozzák a legtöbb gondot, a szolgáltató pedig Csíkszeredához hasonlóan pénzhiányra hivatkozva odázza a szükséges munkálatokat.

Nem mindenhol hajlandóak együttműködni

Ennél nagyobb a probléma Marosvásárhelyen, ahol eddig mindössze hat utcában sikerült elásni a vezetékeket. Az önkormányzat már 2005-ben elfogadott egy határozatot, amely megtiltotta volna a levegőben található kábelek felszerelését, az akkoriban megjelenő telekommunikációs cégek azonban diszkriminatívnak nevezték az intézkedést, így az elképzelést végül nem lehetett megvalósítani.

A szolgáltatók egy része ráadásul azt a 2009-es kormányrendeletet is rendszeresen áthágja, amely alapján minden telekommunikációs cégnek a föld alá kell helyeznie új kábelrendszerét, ehhez pedig építkezési engedélyt kell kérnie. A városháza illetékesei szerint a megyeszékhelyen azért halad nehézkesen a kábelek lefektetése, mert hol a hivatalnak, hol a szolgáltatóknak nincs meg a szükséges pénzkeretük a munkálatok elvégzésére, így az útjavítást és a huzalok elásását nem lehet összehangolni.

Kolozsváron ezzel szemben jól haladnak a folyamattal: tavaly és idén összesen 38 utcában kezdték el a város föld alatti vezetékhálózatának kiépítését, amelynek egy része már el is készült – nyilatkozta lapunknak Kinizsi Zoltán, a városháza szakreferense. Mint rámutatott: az önkormányzat a városba bevezető utak korszerűsítését kezeli prioritásként, a felújítási munkálatokra vonatkozó szerződéseket pedig úgy kötötték meg, hogy azok a vezetékhálózat föld alá rejtését is tartalmazzák.

A kincses városban egyébként a Netcity program keretében már 2008-ban elkezdték a város föld alatti vezetékhálózatának kialakítását: ennek nyomán két év alatt a megyeszékhely 42 utcájában 82 kilométernyi vezeték került föld alá. A kolozsvári kábelhálózat hossza egyébként mintegy háromszáz kilométer, az eredeti tervek szerint pedig idén véglegesítették volna ezek elásását, Kinizsi Zoltán tájékoztatása szerint azonban a projekt vélhetően csúszni fog.

Jelentős projekt készül Nagyváradon

Nagyváradon a napokban írtak ki közbeszerzési eljárását 100 ezer négyzetméternyi közterület bérbeadására: a licitet megnyerő befektető fogja kialakítani a föld alatti vezetékrendszert. Ilie Bolojan polgármester már tavaly novemberben hadat üzent az épületek homlokzataira erősített kábeleknek, az elöljáró 2016-ig föld alatti járatokba száműzné a teljes kommunikációs hálózatot.

Ezzel kapcsolatban már az érintett szolgáltatók képviselőivel is tárgyalt az önkormányzat, a februári tanácsülésen pedig jóváhagyták a tenderkiírást. Ennek értelmében április 29-éig várják azon cégek jelentkezését, amelyek vállalnák, hogy kialakítják a legalább kétszáz kilométer hosszú föld alatti járatot, amely negyven évig marad a hatáskörükben.

A versenytárgyalás győztesének egyébként évente minimum 60 ezer eurót kell fizetnie a városnak a terület használatáért. Bolojan már korábban leszögezte, hogy a homlokzatok kábelmentesítését célzó beruházás bérleti díjából az önkormányzatnak 15 százalékot kell kapnia – az összeget a telekommunikációs cégek által a vezetékek lefektetése nyomán fizetendő díjak teszik majd ki. A beruházás értékét 9,5 millió euróra becsülik.

Nehéz kérdésnek nevezte a városok közterein, illetve az épületek homlokzatán vezetett kábelek ügyét Nits János, a szatmárnémeti önkormányzat urbanisztikai bizottságának elnöke, aki szerint mindamellett, hogy nagyon költséges beavatkozásról van szó, a törvénykezés sem világos, sőt egymásnak ellentmondó jogszabályok vannak érvényben a témában.

Mint kifejtette: míg egyes előírások kifejezetten tiltják, hogy a levegőben vezessék a különféle szolgáltatók elosztóhálózatának elemeit, létezik olyan törvény is, amely nem fogalmaz meg határozott tiltást. Egy 2012-es jogszabály ugyanakkor előírja, hogy minden városban ki kell dolgozni helyi szinten egy szabályzatot erre vonatkozóan, azonban az alkalmazási útmutatók a mai napig nem jelentek meg.