Megemlékezés az aradi vesztőhelyen álló obeliszknél
Fotó: MTI/Rosta Tibor
1848 forradalmai nélkül mi, magyarok és mi, kelet-európaiak nem lennénk ott, ahol vagyunk. Ezek a forradalmak ugyan akkor, ‘49-ben elbuktak, de eszméik győzedelmeskedtek évek, évtizedek múltán – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szabadság-szobornál rendezett megemlékezésen csütörtökön este Aradon.
2022. október 06., 21:042022. október 06., 21:04
2022. október 06., 23:222022. október 06., 23:22
Az október 6-i nemzeti gyásznapon tartott megemlékezésen a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettese – az Ukrajnában dúló katonai konfliktusra reflektálva – úgy vélekedett, egy háborúnak lehetnek nemes céljai. Szerinte az 1848-49-es forradalom céljai ilyen célok voltak: a szabadságért, az egyenlőségért és a testvériségért vívták.
Hozzátette, mára bizonyossággá vált, hogy a béke, akárcsak a szabadság, nem nyugalmi állapot itt, Európában. „Amit ma látunk, ezt bizonyítja. És ahol nincs béke, ott nem lehet szabadság. Ahol nincs szabadság és béke, biztosan sérül az ember méltósága, és ezzel a kör bezárul, mert emberi méltóság nélkül nincs béke, béke nélkül nincs szabadság” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, hozzátéve: vannak dolgok, amelyeket természetesnek veszünk és csak akkor ébredünk rá a fontosságukra, amikor veszélybe kerülnek, ilyen a szabadság, a béke.
Semjén Zsolt: a magyar törekvéseknek 1849-ben is az európai nagyhatalmak vetettek gátat
Fotó: MTI/Rosta Tibor
A Szabadság-szobornál tartott gyásznapi megemlékezésen köszöntő beszédet mondott Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes is, aki szerint ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak. A kereszténydemokrata politikus úgy vélte: 173 évvel ezelőtt olyan visszavonhatatlan és kitörölhetetlen esemény történt Aradon, amely a Habsburg-dinasztia és Magyarország közötti nyilvánvalóan szükséges kiegyezést mintegy húsz évvel elodázta. „A magyar törekvéseknek akkor is az európai nagyhatalmak vetettek gátat” – állapította meg arra az osztrák–orosz szerződésre utalva, amely alapján az orosz hadsereg is a magyar szabadságharc ellen vonult fel.
Semjén Zsolt beszédében annak a pillanatait villantotta fel, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a kezdeti tilalom ellenére is miként tört utat magának a forradalomról és a vértanúkról való megemlékezés. Nyomatékosította: Aradnak kiemelt helye van az emlékezésben. „Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint hogy ma is, 173 évvel a gyászos eseményeket követően a Kárpát-medence minden részéről összegyűltünk és hálás szívvel gondolunk vértanúinkra, a magyar függetlenség és szabadságharc hőseire. Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak” – szögezte le az aradi Szabadság-szobornál elhangzott beszédében a miniszterelnök-helyettes.
Szentmise a '49-es vértanúk emlékére a nemzeti gyásznapon az aradi Páduai Szent Antal-katedrálisban
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Az aradi megemlékezések a hagyományoknak megfelelően a vesztőhelyen, a 141 évvel ezelőtt emelt obeliszknél kezdődtek el délután. A rendezvényt a román, a magyar és az európai himnusszal nyitották meg, majd a főhajtási szertartás mestere, Fekete Károly lépett az obeliszkkel szemben felállított emelvényre. „Először csak egy kő jelölte a kivégzés valódi helyszínét, majd még egy és még egy került ide, s most az aradi 13-ak közül 11-en nyugszanak itt” – emlékezett Fekete Károly az igazságtalan kivégzésre és a szabadságharc eseményeire. A nyitóbeszédet követően a jelen lévő lelkészek elődeink példájára hivatkozva arra hívták fel a fiatal nemzedék figyelmét, hogy a magyar embereknek mindig volt és mindig lesz jövője, igyekezettel és kitartással bármi megvalósítható.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Az egybegyűltek ezután több nyelven is együtt imádkoztak, Csóka László vitézi hadnagy a magyar katonai díszjellel (trombitaharsonával) tisztelgett a hősök előtt. A jelen lévő leszármazottak, politikusok, közméltóságok – a megemlékezésen részt vett Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, valamint Magyarország kolozsvári főkonzulátusának a képviselői –, továbbá intézmények, egyesületek koszorúit a Csiky Gergely Főgimnázium diákjai helyezték el az emlékműnél, majd Csóka László a megemlékezésekkor szokásos magyar katonai takarodóval búcsúzott. A megemlékezés legmeghatóbb pillanata idén is az volt, amikor az egybegyűltek együtt énekelték a székely himnusz első két szakaszát.
Fotó: Nyugati Jelen
Ezt követően szentmisét tartottak a vértanúk emlékére az Arad-belvárosi római katolikus plébániatemplomban, az idei főcelebráns és szónok Felföldi László pécsi megyéspüspök volt. A megemlékező magyarok este körmenetben vonultak át a román–magyar megbékélés parkjába, ahol a vértanúk emlékművénél, Zala György Szabadság-szobránál zajlott a megemlékezés. Az alkotást eredetileg 1890-ben avattak fel Aradon az 1848-49-es szabadságharc vértanúinak emlékére a a Szabadság téren, ahonnan 1925-ben eltávolították. A Szabadság-szobrot 79 évvel később helyezték vissza köztérre a Maros-parti városban: a magyar és a román kormány közötti megállapodás alapján 2004. április 25-én leplezték le újra a Tűzoltó téren, ami a Megbékélés Parkja nevet kapta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!