Megemlékezés az aradi vesztőhelyen álló obeliszknél
Fotó: MTI/Rosta Tibor
1848 forradalmai nélkül mi, magyarok és mi, kelet-európaiak nem lennénk ott, ahol vagyunk. Ezek a forradalmak ugyan akkor, ‘49-ben elbuktak, de eszméik győzedelmeskedtek évek, évtizedek múltán – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szabadság-szobornál rendezett megemlékezésen csütörtökön este Aradon.
2022. október 06., 21:042022. október 06., 21:04
2022. október 06., 23:222022. október 06., 23:22
Az október 6-i nemzeti gyásznapon tartott megemlékezésen a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettese – az Ukrajnában dúló katonai konfliktusra reflektálva – úgy vélekedett, egy háborúnak lehetnek nemes céljai. Szerinte az 1848-49-es forradalom céljai ilyen célok voltak: a szabadságért, az egyenlőségért és a testvériségért vívták.
Hozzátette, mára bizonyossággá vált, hogy a béke, akárcsak a szabadság, nem nyugalmi állapot itt, Európában. „Amit ma látunk, ezt bizonyítja. És ahol nincs béke, ott nem lehet szabadság. Ahol nincs szabadság és béke, biztosan sérül az ember méltósága, és ezzel a kör bezárul, mert emberi méltóság nélkül nincs béke, béke nélkül nincs szabadság” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, hozzátéve: vannak dolgok, amelyeket természetesnek veszünk és csak akkor ébredünk rá a fontosságukra, amikor veszélybe kerülnek, ilyen a szabadság, a béke.
Semjén Zsolt: a magyar törekvéseknek 1849-ben is az európai nagyhatalmak vetettek gátat
Fotó: MTI/Rosta Tibor
A Szabadság-szobornál tartott gyásznapi megemlékezésen köszöntő beszédet mondott Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes is, aki szerint ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak. A kereszténydemokrata politikus úgy vélte: 173 évvel ezelőtt olyan visszavonhatatlan és kitörölhetetlen esemény történt Aradon, amely a Habsburg-dinasztia és Magyarország közötti nyilvánvalóan szükséges kiegyezést mintegy húsz évvel elodázta. „A magyar törekvéseknek akkor is az európai nagyhatalmak vetettek gátat” – állapította meg arra az osztrák–orosz szerződésre utalva, amely alapján az orosz hadsereg is a magyar szabadságharc ellen vonult fel.
Semjén Zsolt beszédében annak a pillanatait villantotta fel, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a kezdeti tilalom ellenére is miként tört utat magának a forradalomról és a vértanúkról való megemlékezés. Nyomatékosította: Aradnak kiemelt helye van az emlékezésben. „Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint hogy ma is, 173 évvel a gyászos eseményeket követően a Kárpát-medence minden részéről összegyűltünk és hálás szívvel gondolunk vértanúinkra, a magyar függetlenség és szabadságharc hőseire. Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak” – szögezte le az aradi Szabadság-szobornál elhangzott beszédében a miniszterelnök-helyettes.
Szentmise a '49-es vértanúk emlékére a nemzeti gyásznapon az aradi Páduai Szent Antal-katedrálisban
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Az aradi megemlékezések a hagyományoknak megfelelően a vesztőhelyen, a 141 évvel ezelőtt emelt obeliszknél kezdődtek el délután. A rendezvényt a román, a magyar és az európai himnusszal nyitották meg, majd a főhajtási szertartás mestere, Fekete Károly lépett az obeliszkkel szemben felállított emelvényre. „Először csak egy kő jelölte a kivégzés valódi helyszínét, majd még egy és még egy került ide, s most az aradi 13-ak közül 11-en nyugszanak itt” – emlékezett Fekete Károly az igazságtalan kivégzésre és a szabadságharc eseményeire. A nyitóbeszédet követően a jelen lévő lelkészek elődeink példájára hivatkozva arra hívták fel a fiatal nemzedék figyelmét, hogy a magyar embereknek mindig volt és mindig lesz jövője, igyekezettel és kitartással bármi megvalósítható.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Az egybegyűltek ezután több nyelven is együtt imádkoztak, Csóka László vitézi hadnagy a magyar katonai díszjellel (trombitaharsonával) tisztelgett a hősök előtt. A jelen lévő leszármazottak, politikusok, közméltóságok – a megemlékezésen részt vett Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, valamint Magyarország kolozsvári főkonzulátusának a képviselői –, továbbá intézmények, egyesületek koszorúit a Csiky Gergely Főgimnázium diákjai helyezték el az emlékműnél, majd Csóka László a megemlékezésekkor szokásos magyar katonai takarodóval búcsúzott. A megemlékezés legmeghatóbb pillanata idén is az volt, amikor az egybegyűltek együtt énekelték a székely himnusz első két szakaszát.
Fotó: Nyugati Jelen
Ezt követően szentmisét tartottak a vértanúk emlékére az Arad-belvárosi római katolikus plébániatemplomban, az idei főcelebráns és szónok Felföldi László pécsi megyéspüspök volt. A megemlékező magyarok este körmenetben vonultak át a román–magyar megbékélés parkjába, ahol a vértanúk emlékművénél, Zala György Szabadság-szobránál zajlott a megemlékezés. Az alkotást eredetileg 1890-ben avattak fel Aradon az 1848-49-es szabadságharc vértanúinak emlékére a a Szabadság téren, ahonnan 1925-ben eltávolították. A Szabadság-szobrot 79 évvel később helyezték vissza köztérre a Maros-parti városban: a magyar és a román kormány közötti megállapodás alapján 2004. április 25-én leplezték le újra a Tűzoltó téren, ami a Megbékélés Parkja nevet kapta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!