
Fotó: Biró István
A kora nyári gyümölcsöket: epret, cseresznyét, megygyet lehetett ugyan kapni, idén mégis sok háziasszony kihagyta ezeket az eltevési repertoárból. Ezek ára ugyanis nem süllyedt 4 lej alá a gyergyószentmiklósi zöldségpiacon, Szatmárnémetiben legalább 5 lejt kértek az eperért, Nagyszebenben pedig 6,5 lejért is kínálták a cseresznyét. A cukor árát, valamint az egyéb fogyasztásokat is figyelembe véve, meglehetősen borsos áron készülhetett el egy üveg házi befőtt.
Misét mondattak az esőért
Augusztusra viszont a legtöbb háziasszony már megbékélt a magas árakkal – és „kerül, amibe kerül” sóhajtással beszerzőkörútra indult a zöldségpiacra. „Bolond asszonynak üres a kamarája” – idézte a népszerű szólást az egyik gyergyószentmiklósi háziaszszony, jelezve: beletörődött abba, hogy hiába vár a máskor szokásos nyár végi árcsökkenésre. Közben Galac környékén termett ropogós uborkát válogatott a kosarába. A pergő beszédű eladó azalatt elmondta: a Duna mentén nem akkor esett az eső, amikor kellett volna. „Még misét is mondattunk az esőért május–júniusban, mégsem volt. Most már azt adjuk el, amit az Isten meghagyott, mert amit a nap nem szárított ki, azt a jég verte el – sopánkodott a gazda. – Az én uborkámat ne drágállja senki 3 lejért, mert csak én tudom, mennyi vizet szivattyúztam rájuk minden hajnalban, hogy ilyen szépre nőjenek.” Két lejnél alább a buzăui termelő sem adta az uborka kilogrammját, pedig ezt az évet ott megúszták jégverés nélkül.
Így az erdélyi háziasszonynak tömött pénztárcával kell beszerzőútra indulnia, ha savanyú uborkát akar eltenni télire. Ahhoz, hogy egy ötliteres üveg megteljen savanyú uborkával, szükség van 3 kiló csemegeuborkára, 6 lejért; 2-3 szál tormára 1 lejért; két kanál sóra és egyéb fűszerekre, ízlés szerint mintegy 1 lejért. Összeadva körülbelül 8 lejbe kerül egy adag házi készítésű kovászos uborka. Ha az uborka tavalyi, 70 banis árához viszonyítjuk, az idei savanyúság ára szinte duplája a tavalyinak. A kereskedelemben kapható, 16 lejes, ötliteres üvegben árult ecetes uborkához viszonyítva – amely messziről sem közelíti meg a házi készítésű savanyúság minőségét – azonban megéri a fáradtságot és kölséget.
Nem éri meg a zakuszkafőzés?
A paradicsomlé elkészítéséhez – ami az ízletes zakuszka alapja – a gyergyói háziasszonyok szerint a napfényen érett, édes, leves, óriás méretű, vékony héjú nyárádmenti paradicsom az igazi. Ám többen is megdöbbenve tapasztalták, hogy a nyárádmenti termesztők áttértek egy másik fajtára, amely kemény húsú, vastag héjú. „Merjek venni belőle?” – mustrálgatták többen is, és egy-két kilónál többet kevesen vásároltak a 3 lejbe kerülő paradicsomból. „Előbb megkóstoljuk” – hangoztatták. Akinek viszont sürgős volt a paradicsomlé-főzés, lealkudta 2 lej 50 banira a vranceai paradicsom árát, és már sietett is haza a tömött szatyorral. A zakuszkához szintén szükséges padlizsán kilogrammját 2 lejért árulták, a paradicsompaprikát és csövespaprikát meglehetősen borsos áron: 4 lejért. A kibédi vöröshagyma kilójáért is 3 lejt kellett fizetni, aki pedig babbal akarta gazdagítani a zakuszkáját, még hozzászámolhatott 4 lejt a félliternyi fejtett babért. A kolozsvári Nagy Erzsébet sem büszkélkedett az idei terméssel: a zöldbab kilogrammját hét lejért értékesítette. „Múlt évben ilyenkor alig három lejért adtam, mivel bő volt a termés, idén azonban amikor virágoznia kellett, nagy volt a szárazság, az öntözés pedig nem helyettesítheti a rendszeres esőzést” – magyarázta. Hozzátette: akinek még a következő hetekben is megterem a friss zöldség a kertjében, jóval nagyobb árat kér majd érte.
A fenti árakkal számolva, egy üveg zakuszka (egy adaghoz 4 kilogramm paradicsom, 3 kilogramm padlizsán, 4 kilogramm paradicsompaprika, fél kilogramm hagyma, fél liter fejtett bab, egy liter olaj, illetve a só, bors, babérlevél, cukor szükséges) hozzávetőleg 2 lejbe kerül otthon elkészítve. Persze még mindig sokkal olcsóbb az üzletekben 3 lejért forgalmazott, ám ízében, állagában merőben eltérő, zakuszka címkét viselő terméknél. Akinek viszont eszébe jut a tavaly ötven baniért vásárolt paradicsom, hetven baniért kínált padlizsán és a kétlejes paradicsompaprika, és figyelembe veszi azt is, mekkora felfordulással jár a paradicsompasszírozás, padlizsán- és paprikasütés, akkor megtörténhet, hogy idén inkább lemond a zakuszkakészítésről.
Megelégszenek a tavalyi befőttel
Idén gyengébb a kínálat a sepsiszentgyörgyi piacon is. „Nézzen csak körül, üres, letakart asztalok, ilyent még nem láttam soha, pedig húsz éve járok ide” – szólt ki egy román férfi a paprikahegyek mögül. „Az aszály miatt van” – panaszolták egymás szavába vágva az árusok. Az árakat nem ők szabják meg – bár erről nem szívesen beszélnek, hiszen a többség termelői igazolvánnyal rendelkezik ugyan, mégsem saját termését, hanem a nagybani lerakatokból felvásárolt zöldséget, gyümölcsöt adja tovább. Az árak csökkennek ugyan, de közel sem olyan mértékben, mint amire az őszi eltevésre készülő háziasszonyok számítottak. A szebb paradicsom kilogrammját még mindig 4 lejért mérik, a gyengébb minőségű már két lejért is megvásárolható. Az egyik, éppen paradicsomot vásároló asszony lapunknak elmondja: 15 kilogrammot vett befőzésre, mert a házi paradicsomlé mégis finomabb, mint a bolti, ám a nagy mennyiségű zöldséget a szupermarketben vásárolta. „Ott egy lej kilója, válogatni is lehet, a piacon csak enni veszek, mert itt jobb ízű” – magyarázza. Az uborka 2,5 lej, az árusok szerint még lesz olcsóbb is, de érdemes már most megvenni, és eltenni. „Minden jó háziasszony tudja, hogy később már keserű, és vastag a héja” – állítja az egyik árus. Persze nem tudni, szavait a szakértelem vagy a kereskedői szellem diktálja. A paprika, paradicsompaprika ára 2 és 4 lej között mozog, a padlizsán már 1,5 lejért is kapható. „Mindig este hat után megyek piacolni, olyankor 50 banival, egy lejjel olcsóbb minden, mint délelőtt” – magyarázza egy idős asszony.
A gyümölcs az árusok és a vásárlók szerint is drága. Az őszibarack, a nagy szemű szőlő és az alma kilogrammja is 5–6 lej. A szilvát és az apró, inkább borkészítésre alkalmas szőlőt 2,5 lejért adják. A fiatal eladó szerint a magyarázat egyszerű: a hazai termés olcsóbb, ám nem elegendő, a külföldi gyümölcs viszont drágább. „Ilyen még egy évben sem fordult elő, hogy csak spanyol, török barackot és szőlőt kínálunk. Ugyanez volt az eperrel és a cseresznyével is” – teszi hozzá egy árus. Az egyik asszony lemondóan megvonja a vállát: eldöntötte, idén nem főz be dzsemet, lekvárt, a családnak a tavalyról megmaradt néhány üveggel kell megelégednie. „A sárgabarackkal, az eperrel és a meggyel is úgy jártam, hogy vártam, hátha olcsóbb lesz, és egyszer csak lejárt a szezonja, eltűnt az asztalokról” – meséli. Marad a szupermarketekben kínált, gyengébb minőségű késztermék. A termesztők, illetve a készen eltett gyümölcsöt, zöldséget gyártók becslése szerint azonban őszre ezek a termékek is mintegy 50 százalékkal drágábbak lesznek.
A marosvásárhelyi piacok gyümölcskínálata szintén szegényes és drága: a Diamant piacon dinnyén és almán kívül jóformán semmit nem lehetett kapni, a Dacia piacon két helyen fáról hullott almát árultak. Kissé arrébb, egy másik asztalnál egyliternyi somért 2,50 lejt kértek, az őszibarackot 4 lejben árulták. Alkudozásról szó sem lehetett, mert, amint az egyik árus kijelentette: „a patron nem hagy az árából”. Erdei gyümölcsöt csak a nagypiacon lehetett kapni, ott is csak a reggeli órákban.
A Maros-völgye és a Szováta környéki utak mentén sem oly nagy a kínálat, mint az elmúlt években. Gödemesterházán, Palotailván és Szalárdon, a Marosvásárhelyt Maroshévízzel összekötő országút mentén egy-egy veder málnát húsz lejért kínálnak. Ha a vevő nem külföldi kocsiból száll ki, és „komolynak tűnik”, a roma árusok engednek öt lejt az árából. A magas árak miatt elsősorban ők is a szárazságot okolják.
Ami termett, az is elrothad?
A paradicsompaprika, illetve a hordós vegyes savanyúság eltevésének ideje szeptember vége, október eleje. Addig az árak is változhatnak: a vásárlók természetesen árcsökkenésben reménykednek, a szakértők szerint viszont újabb áremelkedésre lehet számítani. A termelők és árusok októberig harmincszázalékos áremelkedéssel fenyegetik a háziasszonyokat. Varujan Vosganian gazdasági miniszter ugyanakkor cáfolja az általuk mondottakat, szerinte a gyümölcsök és zöldségek ára is igazodik majd a 3,5–4,5 százalékra becsült inflációhoz. Az ár alakulását befolyásoló, változó tényező továbbra is az időjárás. „Ha a szélsőséges időjárás nem változik, és most újabb esős időszak következik, akkor ami megtermett, az is mind elrothad” – ecsetelte a szomorú jövőt az egyik burgonyaárus.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.