Befejezetlen ‘89-es forradalom – Konferencia és kiállítás Brüsszelben

A volt királyhágómelléki református püspök, EP-képviselő az 1989: Befejezetlen forradalom? című konferenciát megnyitó beszédében a 25 évvel ezelőtti temesvári eseményekre tekintett vissza, és megállapította: az nem tartozik a múlt lezárt kategóriái közé, hanem egy folyamat kezdetének tekinthető, amely azóta is tart.

A múlt és a jövő küzdelmét időnkénti visszarendeződés, illetve meg-megújuló lendület jellemzi, mondta, és célként fogalmazta meg, hogy tegyék mindenütt visszafordíthatatlanná a rendszerváltozást.

Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke előadásában szintén azt emelte ki, hogy az események kettős jellege miként akkor, ma is tetten érhető: a szabadság felé való elmozdulással szemben újra és újra fellépnek az autoriter ellenerők.

Az 1989-es temesvári események során a magyar és a román nép közötti szolidaritásnak kulcsszerepe volt, és ekkor bekövetkezett „a teljes etnikai megegyezés pillanata” – mondta a bizottsági elnök. A következő év márciusában azonban Marosvásárhelyen már sikerült a magyarokra uszítani a románokat, emlékeztetett. Németh szerint a két vonulat „a mai napig tusakodik egymással”.

A fideszes politikus a Székely Mikó Kollégium ügyében hozott ítéletet úgy értékelte, hogy az „nyílt puccskísérlet a restitúció leállítására”. A restitúció elakadt, alapvető eredmények kérdőjeleződtek meg, és félő, hogy más romániai kisebbségi egyházak ügyében is ez történhet, vélte. Hogy a két vonulat közül melyik kerekedhet majd felül, ezt illetően Németh Zsolt szerint új esélyt jelenthet Klaus Johannis államfővé választása, hiszen az új elnök szász, és nyilván átérzi a kisebbségek nehézségeit.

A konferencián Magyarország elmúlt 25 évének tapasztalatairól szólva Schöpflin György fideszes EP-képviselő azt mondta: ami Magyarországon történt, az puha átmenet. Schöpflin szerint az előző rendszerből nagyon sok mindent sikeresen átmentettek, és a régi hatalom után kialakult „új nómenklatúra” számos pozíciót „megszállt”, nem engedett át a választások útján hatalomra kerülő elitnek, egyfajta „kettős hatalom” alakult ki az országban. Alapvető célként azt fogalmazta meg, hogy az általa említett nómenklatúra „soha ne kerüljön vissza a hatalomba”.

A konferencián Gazda Árpád újságíró, akit 1989 novemberében több napra be is börtönöztek a hatóságok, a temesvári eseményekre visszatekintve – szemben a különböző összeesküvés-elméletekkel – úgy vélekedett: lehet, hogy voltak különböző titkosszolgálati forgatókönyvek a népfelkelés befolyásolására, de az események elindítóit és a tömegmegmozdulások résztvevőit nem ilyen titkosszolgálati szálak mozgatták.

A konferencia után az Európai Parlament brüsszeli épületében – szintén Tőkés László szervezésében – megnyitották a Temesvárról Európába című kiállítást.