
Fotó: Visit Oradea
Nagy csinnadrattával, a románok körében népszerű népzenei előadókkal emlékeznek a több száz magyar civil haláláért felelős Avram Iancura a 2024-es emlékév jegyében Nagyváradon, a magyarok által ma is Szent László térnek nevezett főtéren.
2024. június 12., 14:002024. június 12., 14:00
„Ebben az emlékévben büszkén és hálásan ünnepeljük nemzeti történelmünk egyik legfényesebb alakját: Avram Iancut – az 1848-as erdélyi forradalom kiemelkedő vezetőjét, aki bátorsága és elszántsága révén a hazaszeretet és a haza iránti elkötelezettség igazi példaképévé vált. 200 évvel születése után Avram Iancu továbbra is az igazságért, a szabadságért és a nemzeti identitásért folytatott küzdelem szimbóluma” – áll a városháza által szerdán kiadott közleményben.
Azt ugyanakkor nem jegyzik meg, hogy melyik hazáról van szó, hiszen Iancu magyar alattvalóként vezetett lázadást Magyarország ellen, a Habsburgok szolgálatában.

Avram Iancu-emlékévet hirdetett a román parlament a 2024-es választási évre a móc szabadságharcos születésének bicentenáriuma alkalmából; a bukaresti képviselőház kedden jóváhagyta a vonatkozó törvénytervezetet, az RMDSZ ellene szavazott.
Az ünnepség június 20-án, 23 órától lesz a ma Egyesülés (Unirii) nevet viselő téren, és a hivatalos tájékoztatás szerint az eseményen „Románia legkedveltebb művészei adnak elő”. Folklórműsor lesz amúgy, több mint egytucat fellépővel.
A koncert elején és végén tíz, korabeli egyenruhát viselő katona is színpadra lép.
Az erdélyi magyarok ellen hadjáratot folytató, a románok által nemzeti hősnek tartott Iancu előtti tisztelgést a Bihar Megyei Kulturális Központ, a Bihar Megyei Tanács, a Visit Oradea, Nagyvárad polgármesteri hivatala, a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztára, illetve az Avram Iancu nevét viselő „Nagyváradi Kulturális-Patrióta Társaság” szervezi.
Avram Iancu, magyarosan Janku Ábrahám (1824 -1872) erdélyi román jogász az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ellen Erdélyben szervezett császárhű román felkelés vezetője volt. A császárhű román népfelkelés elsődleges célpontja az erdélyi magyar civil lakosság volt. 1848 októberében az Erdélyi-Érchegységben, Zalatnán elkedődött mészárlás végigsöpört a Mócvidék körüli magyar településeken. 1849. január 8-án a katonaság nélkül, védtelenül maradt Nagyenyed civil lakosságára törtek, és mintegy 900 magyart öltek meg. Magyar történészek becslése szerint a császárhű román felkelés vezetőjének nevéhez akár több ezer ártatlan erdélyi magyar ember meggyilkolása is fűzhető. Az erdélyi románok körében és a hivatalos román történetírás szerint hősnek számít. Nevét több település is viseli, számos helységben kapott szobrot, sok utca, tér mellett egyetemet és a kolozsvári nemzetközi repülőteret is róla nevezték el.

Avram Iancu-emlékév lesz 2024-ben, amenyiben a képviselőház is megszavazza a szenátus által elfogadott törvénytervezetet. A Krónika által megkérdezett RMDSZ-politikusok szerint Romániában két különböző dolog a történelmi valóság és a nemzeti mítosz.
Megvert egy taxisofőrt két fiatal férfi Maroshévízen, majd egyikük elhajtott a taxis autójával. A gépkocsit később a városon kívül, egy erdős területen hagyták hátra. A rendőrség rövid időn belül azonosította a két gyanúsítottat, előzetesbe kerültek.
Nagyszeben önkormányzata felszólította a Hermannstadt Futballklub Egyesületet (AFCH), hogy teljes egészében fizesse vissza a 2024-es és 2025-ös években nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat.
Ott találkozunk mottóval rajtolt el hétfőn a marosvásárhelyi magyarság legnagyobb kulturális seregszemléje, péntekre pedig teljes fordulatszámon pörög majd a 13. Vásárhelyi Forgatag a szervezők szavai szerint.
Kiértékelték a szervezők a vasárnap este befejeződött 17. Kolozsvári Magyar Napokat: az augusztus 16-23. között megszervezett, Tárt kapukkal jelmondatú rendezvénysorozat látogatottsága újabb rekordot döntött.
Kimerültség, cinizmus, romló hatékonyság – a teljesítménykényszer okozta kiégés ma már minden szerepünkben utolérhet: munkahelyen, gyermekként, szülőként, párkapcsolatban is.
Tűz ütött ki szombatról vasárnapra virradó éjszaka egy aradi egészségügyi központ egyik kórtermében.
Ötven éve New Yorkból indult a HHRF harca az erdélyi magyarok jogaiért. A világ azóta megváltozott, de a nyelvhasználat, a restitúció és a közösségi jogok ügye ma sem rendezett.
Kiszáradt növényzet és erdő gyulladt ki szombaton a Kolozs megyei Havasnagyfaluban, a Iancu-keresztje nevű térségben. Az oltást a nehéz terepviszonyok is akadályozzák: a tűzoltóautók nem tudják megközelíteni a lángoló területet.
Több száz éves várfalak mellett haladnak el nap mint nap a kolozsváriak, miközben sokan nem is tudják, mikor épültek, miért éppen ott húzódtak, és mennyi maradt meg belőlük a mai házak, udvarok és utcák között.
Kelemen Hunor arra számít, hogy ha az államfő szeptemberben megnevez egy miniszterelnök-jelöltet, az újabb kormányalakítási kísérlet már megszerezheti a parlament támogatását.
szóljon hozzá!