BBTE: döcögős átmenet

„A bolognai rendszerre való áttérés mostani időszaka valóban sok kérdést felvet, és bizonyára kellemetlenségeket is okoz. A Romániában mesteri képzésbe kezdő fiatalok esetében zavart okozhat, hogy a négyéves alapképzést elvégzők a három évet végzettekkel együtt új helyzetbe kerülnek” – magyarázta a Krónikának Andrei Marga. A BBTE rektorát a négyéves alapképzést elvégző hallgatókat foglalkoztató gondról kérdeztük: nem kell-e újratanulniuk több tárgyat, ha a három évet végzett hallgatókkal együtt kezdenek hozzá a bolognai folyamatban egyévesről kétévesre kiterjesztett magiszteri képzéshez? „Fogas kérdés – ismerte el a rektor. – Bizonyára lesznek majd ismétlések is, bár az alapelv szerint adott tárgyból kapott átmenőjegy a továbbiakban is érvényes. És én még nem találkoztam olyan hallgatóval, aki követelné, hogy valamely tárgyból másodszor is vizsgázni akar.” Marga szerint ugyanakkor azok a hallgatók, akik már a bolognai rendszerben hároméves alapképzést végeznek, de külföldön szándékoznak mesterizni, a kétéves magiszteri oktatást alkalmazó egyetemeket kell megkeresniük. Előfordult ugyanis, hogy a Romániában három évet végzett hallgató egy éves mesterképzésre jelentkezett Magyarországon, de elutasították, mert ott egyelőre a négy plusz egyéves képzési rendszert alkalmazzák. Ilyen esetekben a hallgatók Romániában mesterizhetnek, vagy kivárják, míg Magyarországon is áttérnek a kétéves magiszteri képzésre. A rektor szerint téves az a felfogás, miszerint a mesterképzés az alapképzés meghosszabbítása lenne, voltaképpen a tanulmányok elmélyítését és a doktori képzésre való felkészülést jelenti, hangsúlyozta. A BBTE rektora ugyanakkor sérelmezi, hogy a romániai jogrendszer még nem alkalmazkodott a bolognai típusú képzéshez. „Ahhoz, hogy az oktatásban, egészségügyben, közigazgatásban hasznosítható legyen a bolognai folyamatban szerzett képzettség, az adott szakterületek jogrendszerét sürgősen az új képzési rendszerhez kell igazítani” – mondta Andrei Marga.

A 2007/2008-as egyetemi évben a BBTE 21 kara 156 szakán biztosít mesterfokú képzést. Az egyetem honlapján közzétett adatok szerint a korábban is létező 118, egyéves mesterképzés mellett hét szakon indult másfél éves és 31 szakon kétéves képzés. Míg a korábbi, 2006/2007-es tanévben közel 1000 tandíjmentes hely állt a mesteriző hallgatók rendelkezésére, a most zajló egyetemi évben 1570 tandíjmentes helyen tanulhatnak. Az egyetem legkevesebb húsz hallgatóval indít csoportokat, indokolt esetben ennél kevesebb létszámmal is indítható képzés.

A BBTE vezetőtanácsa március 10-én elfogadott beiskolázási terve szerint a 2008/2009-es tanévben az egyetem 21 karán az összesen 19 918 végzős közül 2379 három évet és 1095 négy, illetve öt évet végzett – tehát összesen 3474 – hallgató, azaz 17,4 százalék számára biztosítanak tandíjmentes helyet a mesterképzőn. E helyekből 2738-at (78,8 százalék) tartanak fenn a román, 568-at (16,4 százalék) a magyar és 84-84-et (2,4-2,4 százalék) a német, illetve angol nyelven tanuló hallgatók számára. A tandíjas mesterképzős helyek száma még ismeretlen. „A tandíjmentes helyek ugrásszerű, szinte háromszoros növekedése annak is köszönhető, hogy idén egyszerre végez egy-egy három-, illetve négyéves alapképzésben részesülő nemzedék” – magyarázta lapunknak Magyari Tivadar. A BBTE rektorhelyettese szerint ez lehetővé teszi, hogy a magyar tagozaton is a korábbiaknál jelentősen többen mesterizhessenek.

A tandíjmentes helyek leosztási terve azonban nem elégít ki minden igényt. A BBTE történelem–filozófia karának dékánhelyettese, Rüsz-Fogarasi Enikő professzor jelezte: a magyar tagozatnak leosztott 27 hely túl kevés, hiszen a jogszabályok szerint a tandíjmentes helyek száma a végzősök számának akár felét is elérheti. „Tekintve, hogy a BBTE adatai szerint a történelem–filozófia kar magyar tagozatán összesen 162 végzős van, akár 70–80 tandíjmentes helyet is kaphatnánk” – vázolta Rüsz-Fogarasi Enikő. „Ráadásul a kifogásolt szám már kiigazított szám” – egészítette ki a mondottakat Magyari. „Általában mind a román, mind a magyar vagy más nyelvű helyek leosztása fedi a szükségletet. A történelem–filozófia kar, valamint a bölcsészkar magyar tagozatán azonban magam is szívesebben láttam volna több tandíjmentes helyet” – tette hozzá a rektorhelyettes.

BE. L.

A bolognai folyamat

A BBTE 2006-ban csatlakozott a bolognai folyamathoz. Ennek célja az európai felsőoktatás ésszerű harmonizációja. Az erről szóló Bolognai Nyilatkozatot 1999-ben 29 ország írta alá, a kezdeményezéshez további 17 ország – köztük Románia – csatlakozott. Az aláírók vállalták, hogy 2010-ig kiépítik és összehangolják felsőoktatás-politikájukat, és ezzel az Európai Felsőoktatási Térség részeivé válhatnak. A folyamat legfontosabb célkitűzései közé tartozik a könnyen áttekinthető és összehasonlítható oklevelek rendszerének bevezetése.