Valószínűsíthető, hogy 1602-ből származnak a dési református templom felújítása során talált csontok, akkor ugyanis Giorgio Basta német-római császári hadvezér csapatai csaknem a teljes dési lakósságot lemészárolták, mindössze hatvan család tudott elmenekülni. Minderről Gudor Lajos dési református esperes beszélt a Krónika megkeresésére.
2013. október 23., 18:032013. október 23., 18:03
Kérdésünkre ugyanakkor elmondta: nem igazak a román sajtóban napvilágot látott találgatások, amelyek szerint egy pestis járvány tömegsírját találták volna meg a munkások. A román sajtó a napokban szenzációként tálalta, hogy alig egy méterrel a földfelszín alatt több száz emberi csontot találtak, mintegy 35-40 centiméter vastag tömbben. Constantin Albinetz helyi múzeumigazgatót idézve arról számoltak be, hogy több lehetséges magyarázata van a tömegsírnak. Eszerint csak egyik lehetséges magyarázat Basta hadvezér 1602-es pusztítása, a múzeumigazgató feltételezése szerint ugyanis az 1719-es vagy 1742-es pestis járvány áldozatai lehetnek.
Gudor Lajos azonban azt mondja, akkortájt ugyan valóban elég gyakori volt a pestis, azonban ebben az esetben szinte biztosan nem erről van szó. A helyi történészek szerint ugyanis akkoriban a pestises tömegsírokat mésszel öntötték le annak érdekében, hogy megelőzzék a járvány továbbterjedését, azonban a most megtalált tömegsírban nem találtak mész maradványokat.
Az esperes ugyanakkor rámutatott, nincs abban semmi rendkívüli, hogy csontokat találtak, hiszen a templomkert – amely 1558 óta van kisebb megszakításokkal a dési református egyházközség tulajdonában – korábban temető volt, így gyakorlatilag bárhol ásnának le, csontokat találnának. Gudor Lajos egyúttal felidézte: a megtalált sírban kizárólag magyarok lehettek, ugyanis az első harminc román jobbágy családot 1730-ban telepítették be Désre, aztán ötven év múlva már saját – görög katolikus – templomuk is volt.
Weisz Attila művésztörténész a világhálón is elérhető leírása szerint a dési református templom – a második plébániatemplom – első okleveles említése 1453-as, de a stilisztikai jellemzők alapján építését már korábban, az 1440-es években elkezdhették. A 16. század közepén, a reformáció idején a templomot a város éppen legnépesebb felekezetei sorra birtokolták, azt sem lehet kizárni, hogy néha egyszerre használták. 1554-ben meghalt az utolsó plébános, ettől kezdve a templom evangélikus volt, 1558-tól református, majd 1568-tól rövid ideig unitárius.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!