
Fotó: Archív
2011. augusztus 29., 15:182011. augusztus 29., 15:18
Eljött az ideje, hogy korszerű technológiával kitermeljük az aranyunkat, ezüstünket és a rezünket. Hiszek a verespataki bányaprojektben – adta ki az utasítást az illetékes román hatóságoknak a Fehér megyei településre látogató Traian Băsescu. Az államfő tegnap meglepetésszerűen, a sajtó előzetes értesítése nélkül folytatott terepszemlét Verespatakon, ahol a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Európa legnagyobb külszíni színesfémbányáját kívánja megnyitni ciántechnológia alkalmazásával. Băsescu megismételte az elmúlt időszakban többször ismertetett álláspontját, miszerint a 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kinyerését célzó tervet mihamarabb gyakorlatba kell ültetni, ehhez azonban először újra kell tárgyalni a román állam és a kanadai anyavállalat, a Gabriel Resources által kötött bányakoncessziós szerződést.
Az elnök egyébként a „politikusok gyávaságát” okolta azért, hogy a terv engedélyezése 1997 óta várat magára, szerinte az illetékes kormánytisztviselők nem akartak „fejfájást okozni maguknak” a projekt jóváhagyásával. „Mit képzelnek, mennyi ideig engedheti meg még magának az ország, hogy veszítsen politikusai gyávasága miatt? Ha tíz évvel ezelőtt megnyitjuk a bányát, az aranyár emelkedésekor már javában zajlott volna a kitermelés” – vélekedett Băsescu, aki a néhány évvel ezelőtt bezárt állami bányához látogatva a sajtót is gyávának nevezte, amiért elhallgatja a valóságot, és nem tárja a nyilvánosság elé az egykori kitermelés által a környezetre gyakorolt súlyos szennyezést. Az elnök – aki nemrég elsősorban a nemzeti bank aranytartaléka gyarapításának szükségességével indokolta a bányanyitást – ezúttal azzal is érvelt, hogy a verespataki bánya munkahelyeket teremtene a számos településen nyolcvanszázalékos munkanélküliséggel küzdő régióban. A beruházó különben azt ígéri, hogy a bányaépítés szakaszában Verespatakon 2300 ember dolgozna, majd a kitermelés során több mint 3600 közvetlen és közvetett munkahely jönne létre. Újságírói kérdésre Băsescu leszögezte: a jövőben is „csak” olyan mértékben lobbizik a verespataki projekt mellett, mint eddig.
Villámlátogatása során az államfő megbeszélést folytatott a kanadai–román vegyesvállalat képviselőivel, akiket arra ösztökélt: tájékoztassák a régió lakosságát a projektről és annak hatásairól, ám tartózkodjanak a cég reklámjaiban szereplő „bombasztikus” kijelentésektől, miszerint Verespatakon olyan tiszta lesz a ciántó tartalma, mint a forrásvíz. Miközben az RMGC illetékesei elmondták, hogy a Szarvaspatak-völgyben kialakítandó, 200 méter magas kőgáttal ellátott 360 hektáros zagytározóban 5 milligramm/liter lesz a meddő cianidkoncentrációja, Băsescu elmondta: az EU-szabványok szerint 2013-ig ez a koncentráció 50 milligram lehet literenként, 2013–2018 között pedig 25, 2018 után pedig 10 milligrammra kell csökkenteni literenként. (Emlékezetes, Illés Zoltán környzetügyért felelős államtitkár a Krónikának aggályosnak nevezte, hogy a bányaterv nem az uniós csúcstechnológia megvalósítását tűzi ki célul, amely legtöbb 1 milligramm/liter ciánkoncentrációt engedélyez a tározóban). Persze az államfői vizitet nem kerülték el az incidensek sem, a verespataki polgármesteri hivatal előtt ugyanis szép számban megjelentek a projekt támogatói és ellenzői is.
A bánya megnyitását pártoló lakosok, valamint az RMGC kezeslábasokba bújtatott dolgozói „Bányászatot akarunk!”, „Dolgozni akarunk, nem koldulni!” jelszavak skandálásával fogadták Băsescut, ezzel szemben a terv ellenzői „tolvajt és árulást” kiáltottak az államfő láttán. Adott pillanatban a két tábor tagjai között elmérgesedett a hangulat, dulakodás támadt, és a rendfenntartó erőknek közbe kellett lépniük, hogy megelőzzék a további tetlegességet. A támogatók átadták Băsescunak az ipari tevékenység beindítását szorgalmazó, 2500 aláírást tartalmazó íveket. Eközben Eugen David, a bányanyitást ellenző Alburnus Maior szervezet elnöke közölte az államfővel: őt és híveit csak a hadsereg fogja kilakoltatni a faluból. Egyébként az ellenzék tegnap megismételte a vádat, miszerint Băsescu személyesen érdekelt a verespataki projekt megvalósításában. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint az államfő már a 2004-es választási kampány során támogatásáról biztosította a beruházást. Ilie Sârbu, a PSD szenátusi frakcióvezetője – Ponta apósa – úgy nyilatkozott, az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) nem ellenzi a bánya megnyitását, a ciántechnológiát azonban igen, a kitermeléssel pedig szerinte nem exotikus szigeteken székelő adóparadicsomokban bejegyzett céget kell megbízni, hiszen – mint hangsúlyozta – „az ország aranya a románokat illeti meg”.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.