Bár tavalyra ígértek jogszabályt, még mindig nem kötelező a parlagfű irtása

Borbély László tárcavezető 2010 augusztusában a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy körülbelül egy hónapon belül megszületik a vonatkozó szabályzat, azonban amint Nagy Józseftől, az országos környezetvédelmi ügynökség vezetőjétől tegnap megtudtuk, a kezdeményezés még mindig projektstádiumban van.

Ritka a tájékoztatás is

Pár éve a környezetvédelmi minisztérium alárendeltségébe tartozó országos ügynökség a megyei szervezeteken keresztül a növényt ismertető felvilágosító kampányokat szervezett, a parlagfű irtására buzdítva a közintézményeket, illetve a lakosságot, azonban szabályzat hiányában a kezdeményezés nem bizonyult sikeresnek.

Dr. Dorel Ţîrţ, a Bihar Megyei Közegészségügyi Hatóság szóvivője lapunknak elmondta, a hatóság helylyel-közzel szokta tájékoztatni a lakosságot a parlagfű veszélyeiről, hogy felhívják az allergiások figyelmét a parlagfüves területek elkerülésére, de mivel semmilyen törvény nem vonatkozik rá, a kampányok nem rendszeresek. A szakembertől ugyanakkor megtudtuk, a statisztikák szerint a lakosság mintegy húsz százaléka allergiás valamire, és becslések szerint ezek mintegy felének okoz kellemetlen tüneteket a parlagfű.

Szélmalomharc az egyre terjedő gaz ellen

Már tizenöt éve próbálja felhívni a hatóságok figyelmét a parlagfű veszélyeire Marossy Anna nagyváradi biológus, de mindeddig sikertelenül. A szakember a Krónikának elmesélte: néhány évvel ezelőtt a környezetvédelmi minisztériumhoz fordult azzal a kéréssel, hogy foglalják törvényi keretek közé a parlagfűirtást, és többször hívta fel a közegészségügyiek figyelmét is a lakosság egészségi állapotát veszélyeztető növény váradi jelenlétére. Mint elmagyarázta, a parlagfű nem őshonos Európában, de a Kárpát-medence jó részén már évtizedek óta megtelepedett. Gazos, elhanyagolt területeken nő, mintegy másfél méteres magasságra, és augusztusban virágzik – tudtuk meg. Marossy Anna azt mondja, Magyarországon így vették észre a növény jelenlétét: augusztusra ugyanis az őshonos növények már elvirágzottak, így feltűnő volt, hogy a nyár utolsó hónapjában váratlan allergiahullám jelentkezett. Nagyváradon is a gyomos területeken telepszik meg ez a növény: a Körös-part elhanyagolt területein megtalálható, de a biológus azt mondja, épp a napokban látott néhányat a város egyik lakónegyedének tömbházai között, amelyek minden bizonnyal két-három héten belül virágot is hoznak. Marossy Anna szerint fontos lenne feltérképezni, hogy az ország mely területein fordul elő a legsűrűbben a parlagfű, és átfogó stratégiát felállítani az irtására.

Az Észak-Amerikából származó növény Európában nyugat felől terjed keletre, így Bihar mellett Szatmár megyében is már 2008-ban felütötte a fejét. A megyei környezetvédelmi ügynökség, amint azt Békéssy Erzsébet igazgatótól megtudtuk, már akkor próbálta bevonni az önkormányzatokat a védekezésbe, az iskolák számára pedig parlagfűgyűjtő-versenyt szervezett, ennek ellenére a 2010-es méréseik a pollenkoncentráció növekedését mutatták a levegőben. „A magánterületek esetén létezik vonatkozó szabályozás, mivel a környezetvédelmi törvény kimondja, hogy a meg nem művelt földeken is meg kell akadályozni a tájidegen, invazív növényfajok terjedését, amelyre jó módszer például az időben végzett kaszálás – részletezte Békéssy Erzsébet. – A közterületek esetében viszont nincs az önkormányzatokra vonatkozó rendelkezés, holott a gyom elsősorban utak, illetve vasúti sínek mentén terjed.” Mivel a magyarországihoz hasonló parlagfű-törvény még mindig nincs kidolgozva, idén is megmaradnak a hatóságok a tájékoztató kampányoknál a gyomnövény irtása terén – összegzett a szakember.