Borbély László tárcavezető 2010 augusztusában a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy körülbelül egy hónapon belül megszületik a vonatkozó szabályzat, azonban amint Nagy Józseftől, az országos környezetvédelmi ügynökség vezetőjétől tegnap megtudtuk, a kezdeményezés még mindig projektstádiumban van.
Pár éve a környezetvédelmi minisztérium alárendeltségébe tartozó országos ügynökség a megyei szervezeteken keresztül a növényt ismertető felvilágosító kampányokat szervezett, a parlagfű irtására buzdítva a közintézményeket, illetve a lakosságot, azonban szabályzat hiányában a kezdeményezés nem bizonyult sikeresnek.
Dr. Dorel Ţîrţ, a Bihar Megyei Közegészségügyi Hatóság szóvivője lapunknak elmondta, a hatóság helylyel-közzel szokta tájékoztatni a lakosságot a parlagfű veszélyeiről, hogy felhívják az allergiások figyelmét a parlagfüves területek elkerülésére, de mivel semmilyen törvény nem vonatkozik rá, a kampányok nem rendszeresek. A szakembertől ugyanakkor megtudtuk, a statisztikák szerint a lakosság mintegy húsz százaléka allergiás valamire, és becslések szerint ezek mintegy felének okoz kellemetlen tüneteket a parlagfű.
Már tizenöt éve próbálja felhívni a hatóságok figyelmét a parlagfű veszélyeire Marossy Anna nagyváradi biológus, de mindeddig sikertelenül. A szakember a Krónikának elmesélte: néhány évvel ezelőtt a környezetvédelmi minisztériumhoz fordult azzal a kéréssel, hogy foglalják törvényi keretek közé a parlagfűirtást, és többször hívta fel a közegészségügyiek figyelmét is a lakosság egészségi állapotát veszélyeztető növény váradi jelenlétére. Mint elmagyarázta, a parlagfű nem őshonos Európában, de a Kárpát-medence jó részén már évtizedek óta megtelepedett. Gazos, elhanyagolt területeken nő, mintegy másfél méteres magasságra, és augusztusban virágzik – tudtuk meg. Marossy Anna azt mondja, Magyarországon így vették észre a növény jelenlétét: augusztusra ugyanis az őshonos növények már elvirágzottak, így feltűnő volt, hogy a nyár utolsó hónapjában váratlan allergiahullám jelentkezett. Nagyváradon is a gyomos területeken telepszik meg ez a növény: a Körös-part elhanyagolt területein megtalálható, de a biológus azt mondja, épp a napokban látott néhányat a város egyik lakónegyedének tömbházai között, amelyek minden bizonnyal két-három héten belül virágot is hoznak. Marossy Anna szerint fontos lenne feltérképezni, hogy az ország mely területein fordul elő a legsűrűbben a parlagfű, és átfogó stratégiát felállítani az irtására.
Az Észak-Amerikából származó növény Európában nyugat felől terjed keletre, így Bihar mellett Szatmár megyében is már 2008-ban felütötte a fejét. A megyei környezetvédelmi ügynökség, amint azt Békéssy Erzsébet igazgatótól megtudtuk, már akkor próbálta bevonni az önkormányzatokat a védekezésbe, az iskolák számára pedig parlagfűgyűjtő-versenyt szervezett, ennek ellenére a 2010-es méréseik a pollenkoncentráció növekedését mutatták a levegőben. „A magánterületek esetén létezik vonatkozó szabályozás, mivel a környezetvédelmi törvény kimondja, hogy a meg nem művelt földeken is meg kell akadályozni a tájidegen, invazív növényfajok terjedését, amelyre jó módszer például az időben végzett kaszálás – részletezte Békéssy Erzsébet. – A közterületek esetében viszont nincs az önkormányzatokra vonatkozó rendelkezés, holott a gyom elsősorban utak, illetve vasúti sínek mentén terjed.” Mivel a magyarországihoz hasonló parlagfű-törvény még mindig nincs kidolgozva, idén is megmaradnak a hatóságok a tájékoztató kampányoknál a gyomnövény irtása terén – összegzett a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!