Színes illusztrációk díszítik, három nyelven készült és három kilót nyom Szekernyés János A magyarság emlékjelei a Bánságban című könyve, a kötet elkészítése közben 35 szerbiai és 68 romániai települést jártak be – sorolta az érdekes tudnivalókat Szász Enikő színművész, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, a könyv szerkesztője és kiadója a hétvégi kolozsvári bemutatón.
2014. október 12., 17:102014. október 12., 17:10
A Magyar Unitárius Egyház székházának Dávid Ferenc-imatermében megtartott rendezvényen Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspök köszöntötte a közönséget, továbbá úgy értékelt, a háromnyelvű kiadvány igen igényesen van megszerkesztve.
„A román nyelvű változata azért készült, hogy tudassuk velük, amit magunkról tudatni akarunk, hiszen nekik teljesen más a történelemszemléletük. A többségi etnikum megtudhatja belőle az igazságot, ahogy mi látjuk” – magyarázta Szász Enikő. Hozzáfűzte: angol nyelvre Vallasek Márta fordította le a könyvet, hogy a külföldi turisták is használhassák.
Mint részletezte, a kötet szerkezete logikus, ugyanis egy tanulmánnyal kezdődik, amely bemutatja a térséget. A könyv a Bánságot egységes tájként tárgyalja, noha az három ország – Magyarország, Szerbia, Románia – területén fekszik.
A tanulmányt követően egyenként mutatják be a Bánság magyarországi, szerbiai és romániai részét.
A könyv többek közt tartalmazza az 1910-es és 2011-es népszámlálási adatokat is, amelyek összehasonlításából jól láthatóak az elmúlt száz év etnikai mozgásai. Példaként említette, hogy Temes megyében 2002-ben még 52 ezer magyar volt, mára csak 35 ezren maradtak, közülük 15 ezer él Temesváron és 20 ezer vidéken. Szász Enikő ugyanakkor elmondta: a kötetben szereplő valamennyi települést felkeresték, a könyv tartalmaz ezekhez kapcsolódó bibliográfiát is azok számára, akik tovább szeretnének kutatni.
Szekernyés János művészeti író, hely- és művészettörténész, a könyv szerzője arról beszélt, hogy céljuk az értékmentés volt, a szórványosodás folyamata ugyanis már-már ijesztő méreteket ölt. Mint részletezte, a könyv olyasmit is megőriz, amit a rosszindulat lerombol, hiszen több olyan emlékművet, síremléket is bemutat, amelyet azóta megrongáltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!