Megadta magát. Az aradi bankautomatát pénteken hajnalban felrobbantó támadók több mint 300 ezer lejjel távozhattak a helyszínről
Fotó: Rendőrség/Aradihírek.ro
Minden bizonnyal külföldről „importált” rablási módszer a bankautomaták felrobbantása, amely egyre „népszerűbb” a tolvajok, bűnszövetkezetek körében. Nem véletlen, hiszen az esetek többségében sikerrel járnak a támadók, a rendőrök pedig bottal üthetik nyomukat. Bár az elmúlt bő két évben számos robbantást vittek véghez az országban, az elmúlt héten pedig három sikeres rablás történt, a lapunknak nyilatkozó szakember szerint Romániában biztonságban van a bankrendszer.
2020. február 17., 08:452020. február 17., 08:45
2020. február 17., 08:582020. február 17., 08:58
Sikeres rablások sorozata okoz alapos fejtörést a rendőrségnek és a pénzintézeteknek: az elmúlt két-három évben számos bankautomata-robbantás történt Romániában, és az esetek többségében máig sem akadtak a több tíz- vagy százezer lejt zsákmányoló tolvajok nyomára. Az elmúlt időszakban megszaporodtak az ilyen jellegű támadások, ráadásul pénteken bő egy óra leforgása alatt két robbantásos rablás is történt Aradon és a Temes megyei Belence községben.
Aradon péntekre virradó hajnalban 3 óra 22 perckor értesítették a rendőrséget a Transilvania Bank képviselői, hogy támadás érte a Temesvári úton található fiókjukat. A bankautomatát felrobbantották, a pénzt elvitték.
Nem sokkal később a Temes megyei rendőrséget is riasztották: szintén felrobbantották a CEC Bank Belence községben található automatáját. A tettesek magukkal vitték a pénzt. Arad és Belence között 77 kilométer a távolság. Meg nem erősített információk szerint a rablók összesen mintegy 400 ezer lejt vittek magukkal a két helyszínről.
Aradon és a Temes megyei Belence községben is bankautomatát robbantottak péntekre virradó éjszaka.
Nemcsak a két eset állhat összefüggésben: rendőrségi források szerint könnyen megeshet, hogy múlt hétfőn ugyanaz a bűnbanda robbantott sikeresen bankautomatát a Prahova megyei Sinaián, a Peleș-kastély közelében. Utóbbi rablás kapcsán hatósági források pénteken arról tájékoztatták a Mediafax hírügynökséget, hogy a támadók minden bizonnyal alaposan feltérképezték a környéket, ugyanis sikerült elkerülniük az összes térfigyelő kamera látóterét. Nem sokkal a robbantás előtt 50 ezer lejjel töltötték fel az egyik szálloda épületében elhelyezett bankjegykibocsátó gépezetet, ám az biztos, hogy a tolvajok nem vitték el az összes pénzt, ugyanis a rendőrök mintegy 16 ezer lejt találtak a földön felrobbantott automata mellett. A kapkodó, álarcot viselő tolvajok az erdőn keresztül menekültek el.
A támadók ugyanazt a módszert használták, mint később Aradon és Belencén, illetve korábban több más esetben is. Másfél hónappal ezelőtt Brassópojánán is ezzel a módszerrel raboltak.
Az elkövetőket azóta sem fogták el. A brassói támadást megelőzően történt már sikertelen robbantási kísérlet az országban, és azt követően is (például Petrozsényben és Brăilán), de mintegy tucatnyi esetben a támadók pénzzel távoztak. Egyébként Arad és Temes megye „közkedvelt” terep a bankautomata-rablók körében, a régióban már többször robbantottak. Itt a rendőrség már lekapcsolt egy bűnszervezetet, amely tavaly januárban 420 ezer lejt rabolt Aradon egy bankautomata felrobbantásával. Az első letartóztatásokról két hónappal a rablás után számoltak be, és tavaly júliusban már bírósági ítélet született: három tettest – egy Arad megyei, valamint egy albániai születésű, Máramaros megyei és egy temesvári férfit – alapfokon 8, 6, illetve 3 éves letöltendő börtönbüntetésre ítéltek.
Közben Bukarestben is robbantottak: 2019 májusában 350 ezer lejt raboltak ezzel a módszerrel egy bankautomatából. Az országos rendőrfőkapitány akkor azt nyilatkozta, „volt már néhány ilyen eset, fontos bankrablási mód”. Az azóta leváltott Ioan Buda a folyamatban lévő „két-három” nyomozáson kívül megemlítette, hogy
Ugyanakkor hangsúlyozta: a bankautomata-robbantás „nem kiemelt veszélyforrás”, ugyanis a támadók „csak” a gépezet tetejét röpítik a levegőbe, hogy a pénzkazetták ne sérüljenek meg. Később azonban kiderült, a bukaresti Teodor Pallady sugárúton alkalmazott technika akár nemzetbiztonsági kérdéseket is felvethet. Ugyanis híradások szerint a robbantáskor nem a korábban elterjedt anyagokat – oxigént, acetilént, cseppfolyós földgázt – használtak, hanem a Sátán anyja elnevezésű robbanóanyagot, amelyet terroristák vetettek be például a párizsi és a brüsszeli támadásokkor.
Egyébként a bankautomata-robbantásos módszert minden bizonnyal külföldről „importálták”: például Nagy-Britanniában 2018-ban mintegy száz ilyen rablás történt. Ugyanakkor
Ezekben szintén a Sátán anyja nevű robbanóanyagot használták, amely az épületekben is jelentős kárt okozott. A bűnszövetkezet Németországban és Olaszországban is jelen volt.
Tavaly decemberben egy magyarországi bűnbandát is felszámoltak, amely Németországban robbantott bankautomatákat. Az elkövetők különböző összetételű gázkeverékeket vezettek be a bankjegykiadó gépezetekbe. A különböző anyagok elegyet alkotva elektromos szikrát generáltak, majd felrobbantak. A detonáció ereje szétfeszítette az automata külső házát. Amikor az elkövetők az első védelmi vonalat leküzdötték, a benne található, bőrönd nagyságú pénzkazettákhoz már könnyen hozzáférhettek.
Nemzetközi probléma. Nyugaton is számtalan bankautomata-robbantás történt
Fotó: MTI/EPA/Maurizio Gambarini
Szakértők szerint a bankautomata-kirablás (robbantással vagy kirántással) azért terjedhetett el, mert – a nemrég még igen „közkedvelt” bankkártyaklónozással ellentétben – nem feltételez számítástechnikai ismereteket, emellett jóval kevesebb biztonsági akadályt kell legyőzni, mint a klasszikus bankrablás esetében.
A térség országaihoz hasonlítva ugyanakkor Romániában eddig ritkábban történtek bankrablások. Egy neve elhallgatását kérő banki szakértő a Krónikának rámutatott, a szomszédos országokban – például Magyarországon, Bulgáriában – az elmúlt években sokkal gyakoribb volt a bankok ellen elkövetett bűncselekmény, mint Romániában, előbbiekben többször fordult elő áldozatokkal is járó fegyveres bankrablás. A szakember szerint nem véletlen, hogy Romániában a határ mentén gyakoribbak ezek a támadások, hiszen a bűnügyi hálózatok átnyúlnak az országhatárokon, sok esetben a nyomozás is nemzetközi szinten zajlik. Előfordul, hogy ugyanazt a módszert alkalmazzák a bűnözők a különböző országokban.
A szakértő szerint a romániai bankrendszert erősen védik, a Román Nemzeti Bank előírásai biztonsági szempontból is szigorúbbak, mint az európai elvárások vagy mint a legtöbb európai ország bankbiztonsági rendszere. Hangsúlyozta, az országban sokkal több érzékelő, kamerarendszer felszerelését írják elő, gyakoriak az ellenőrzések.
Ugyanakkor valamennyi pénzintézet saját biztonsági osztállyal rendelkezik, ahol informatikusok és általában a rendőrség kötelekéből érkező, kriminalisztikai tapasztalattal rendelkező szakemberek dolgoznak, szoros védelmet biztosítva. Nagy hangsúlyt fektetnek a számítástechnikai védelemre, hiszen ha támadás éri a bank informatikai rendszerét, az már azzal is hatalmas veszteségeket generál, ha leállítja a működését.
Mivel a bankok elleni támadások a bankrendszerbe vetett bizalmat is megrendíthetik, ezért a pénzintézetek szorosan együttműködnek, hogy visszaszorítsák ezeket. Ha egy bank valamilyen típusú csalás áldozata, azonnal belső közleményben értesíti a többi pénzintézetet, hogy felkészülhessenek a kivédésére. Például egy időben előfordult, hogy kártyaolvasókat ragasztottak a bankautomatákra, vagy pénzt váltani érkeztek a csalók, és úgy tettek, mintha meggondolták volna magukat, majd hamis bankjegyeket adtak vissza. Ezekre a csalásokra a Román Nemzeti Bank is minden esetben felhívja a figyelmet. A szakértő véleménye szerint a rendőrség nagyon komolyan veszi ezeket az ügyeket, általában sikeresen felgöngyölítik őket. Romániában biztonságban van a bankrendszer – összegzett a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!