Bakot lőttek?

A tervezett módosításra Benedek Barna háromszéki vadgazdálkodási mérnök figyelt fel. Benedek levélben hívta fel az RMDSZ parlamenti frakcióinak a figyelmét arra, hogy a tervezett módosítás a szegény erdõtulajdonosi réteggel, a sokakkal szemben a vadászatnak hódoló keveseknek kedvez, akik a társadalom felsõ rétegeibõl kerülnek ki. „Gondolták-e el valaha, mekkora segítséget nyújthat ez a mellékjövedelem a csõd szélén álló birtokosságoknak, magánerdészeteknek, most, mikor újabb adóterhet jelent a bevezetett területadó?” – áll a levélben.
A vadgazdálkodási mérnök lapunknak elmondta, a tervezet beterjesztõi minden bizonnyal azért kérték a mindössze öt hónappal ezelõtt elfogadott 2006/407-es törvény sürgõsségi eljárással történõ módosítását, mert meg szeretnék elõzni, hogy a vadásztársaságoknak a hatályban levõ jogszabály szerint kelljen szerzõdniük az erdõtulajdonosokkal. „Ha az erdõtulajdonosok tudomására jut, hogy mekkora összegre jogosultak, már sokkal nehezebb lesz ezt lefaragni” – magyarázta Benedek Barna.
A 2006/407-es vadászati törvény elsõsorban abban különbözik az 1996-ban elfogadott, korábbi jogszabálytól, hogy az erdõk tulajdonviszonyával is számol. A jogszabályhoz két táblázatot is csatoltak mellékletként. Ezek egyike a vadászható állatfajokat, ezek vadászati idényeit és a valamennyi fajnak megfelelõ kártérítési összegeket sorolja fel arra az esetre, ha a vadakat orvvadászok ejtenék el. A másik táblázat azoknak a vadaknak a kártérítési összegeit sorolja fel, amelyek vadászata tiltott Romániában. „Ezek afféle eszmei értékei egy-egy vadállatnak” – magyarázta a számokat Benedek. A számok viszont abból a szempontból is fontosak, hogy ezek alapján kell kiszámítani a törvényben megadott képlettel azt az öszszeget, amelynek 81 százalékát az erdõtulajdonos számlájára, 16 százalékát az államkasszába, három százalékát pedig a környezetvédelmi alapba kell a vadásztársaságoknak befizetniük. A törvény 15. paragrafusának második bekezdése szerint az összeget úgy kell kiszámítani, hogy egy-egy állatfaj kártérítési értékének a tíz százalékát össze kell szorozni az illetõ állatfaj kilõhetõ példányainak az utóbbi öt évre számított átlagával. Ha tehát egy vadászterületen a hatóságok az utóbbi öt év mindegyikében két medve, nyolc vaddisznó és húsz vadnyúl kilövését engedélyezték, az összeg 2×4000+8×100+
20×15, azaz 9100 euró lesz. (A medve kártérítési díja a táblázat szerint 40 ezer, a vaddisznóé ezer, a mezei nyúlé pedig 150 euró.) Ennek az összegnek a 81 százaléka illeti meg évente a vadászterület tulajdonosait.
Kelemen Atilla (képünkön) és képviselõtársai arra hivatkoznak a törvénymódosítási javaslat indoklásában, hogy az erdõhasználati díjat Romániában is az európai országokban alkalmazott szinthez szeretnék igazítani. E célt pedig úgy próbálják elérni, hogy a törvénytervezethez csatolt táblázatokban a kártérítési összegek oszlopa mellé egy másik oszlopot is beillesztettek, melyben valamennyi állatfajra megadták a területhasználati díj számítási értékét. Ez az érték õzbak esetén kevesebb mint nyolcada, vaddisznó esetén ötöde, vadnyúl esetén hatoda, fürj esetén viszont kevesebb mint tizenharmad része az illetõ állatfaj kártérítési díjának. A javasolt képlet immár ennek az új értéknek a tíz százalékával szorozva állapítja meg a terület tulajdonosának és az államnak fizetendõ díjat. Az említett kilövési kvótákkal rendelkezõ vadászterület esetére számítva az összeg 2×1000+8×20+
20×2,5, azaz 2210 euró lesz.

Kelemen Atilla: nem jut
mindenki féldecijére
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartózkodó Kelemen Atillát telefonon értük el csütörtök reggel. A képviselõház mezõgazdasági és erdõgazdálkodási bizottságának elnöke kérdésünkre elmondta, azért javasolták a törvény módosítását, mert a minisztérium vadászati fõosztálya nem figyelt oda, amikor összeállította a törvény mellékleteit, és irreálisan megnövelte a vadásztársaságok által kifizetendõ díjat. „A díj esetenként 170-szeresére nõtt. Ilyen körülmények között pedig senki nem fog olyan vadászterületet bérelni Romániában, amiért 3–4 milliárd lejt (300–400 ezer RON-t) kell fizetnie évente – magyarázta. – Sokan azt hiszik, hogy nyugodtan megihatnak minden nap egy-egy fél deci vodkát a kocsmában csak azért, mert két nyúl átszaladt a félhektáros erdõterületükön. Ez sehol sem így mûködik.” Kelemen Atilla kijelentette, megítélése szerint a vadásztársaságok mellett valamennyi tulajdonos is kedvezményezettje lesz a törvénymódosítási javaslatnak, „csak nem olyan mértékben, ahogy gondolnák”. A képviselõ kérdésünkre elmondta, évek óta tagja a Maros megyei vadásztársaságnak, megítélése szerint azonban ez nem torzítja ítélõképességét.
Az eltúlzott használati díjra panaszkodott László Béla, a Kovászna Megyei Vadászegyesület elnöke is. Az egyesület tavaly mintegy 40 ezer lejt fizetett, a mintegy harmadrészben erdõ borította 214 800 hektáros vadászterület használatáért. „A törvény szerint most 219 ezer eurót (742 ezer RON-t) kellene fizetnünk. Ezt sem én, sem az atyaúristen nem fogja tudni kigazdálkodni” – jelentette ki az elnök. Hozzátette, a vadgazdálkodás nemcsak azt jelenti, hogy lelövik az állatokat. A medvét például évente legalább öt hónapon át etetni kell. Meg kell fizetni a medvénkénti napi öt kiló táplálékot, és az erdészt, aki ezt kiviszi az erdõbe. „Hiába fizet a külföldi vadász ötezer eurót egy medve kilövéséért, nekünk ebbõl a költségek és az adók leszámítása után 800 euró ha marad” – érvelt László Béla. Sérelmesnek tartotta, hogy az erdõtulajdonosok a kedvezményezettjei a törvénynek. „Csak tönkreteszik az erdõt, most meg azt gondolják, hogy õk fölözhetik le a mások munkáját” – háborgott a vadásztársaság elnöke.
Kell-e sajnálni a vadászokat?
„Szinte nem is volt érdemes felvenni azt a pénzt, amit eddig fizettek az erdeinkben folyó vadásztatásért” – jelentette ki a Krónikának Antal Jenõ nyugalmazott vadásztechnikus, a Baróti Közbirtokosság elnöke. A közbirtokosság 1500 hektáros erdõterületének a használatáért 2005-re 150 lejt kapott a vadásztársaságtól, a 2006-os fizetés még hátravan. Antal Jenõt a vadásztársaság nem tájékoztatta a kilövési kvótákról. Csak hallomásból tudja, hogy tavaly 10–12 vaddisznót, pár õzbakot és egy szarvasbikát lõttek a területükön. Ha a területre megállapított kilövési kvóta megegyezne a tavaly elejtett állatok számával, a közbirtokosságnak mintegy 1900 eurónak, a javasolt módosítás szerint viszont csak 415 eurónak megfelelõ használati díj járna. Ezek az öszszegek elenyészõnek tûnnek azokhoz viszonyítva, amelyeket az – elsõsorban külföldi – vadászvendégek készek fizetni egy-egy romániai vadászatért.
Sárkány Árpád, az ABS Hunting vadászatszervezõ cég vezetõje lapunknak arról számolt be, hogy a vaddisznóvadászatra érkezõ vendégeknek általában 5–6 ezer eurós számlát szoktak kiállítani, és ennek nagyobb részét a trófeáért fizetendõ összeg, kisebb részét a vadász számára nyújtott szolgáltatások ára teszi ki. „A medveárak ötezer eurótól kezdõdnek, de akár a 35 ezret is elérhetik” – jegyezte meg Sárkány Árpád, aki helyesnek tartotta, hogy végre az erdõtulajdonosok is részesülnek a haszonból. A cégvezetõ úgy vélte, nem áll fenn annak a veszélye, hogy a tavaly életbe lépett törvény elõírásai következtében csõdbe jut a romániai vadászszektor.

Flutur: visszatér a szocializmus
„Ennek a törvénymódosításnak az a célja, hogy lenullázza mindazt, amit abban az idõszakban képviseltünk, amikor én vezettem a mezõgazdasági tárcát” – jelentette ki a Krónikának Gheorghe Flutur volt mezõgazdasági miniszter. Úgy vélte, a tervezet megpróbálja visszahozni azokat az idõket, amikor semmibe vették a tulajdonosokat; helyettük a vadászokat, a vadászterületek adminisztrátorait pártfogolták. Emlékeztetett arra, hogy a vadászati törvény tavalyi módosítása azt a célt követte, hogy méltányos viszony alakuljon ki a vadászterületek tulajdonosai és adminisztrátorai között. Flutur elképzelhetõnek tartotta, hogy elfogadja a parlament a törvénymódosítási javaslatot. „A Nemzeti Liberális Párt, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt szövetségével szép lassan viszszatérnek a 2004 elõtti idõk. Ha azonban nem tartjuk tiszteletben a tulajdonosokat, a tulajdonjogot, több mint szocialista korba térünk vissza” – jelentette ki a volt miniszter.
A mezõgazdasági minisztérium jelenlegi erdészeti államtitkára, Tõke István a New York-i ENSZ-székházban válaszolt a telefonhívásunkra. Onnan kérte elnézésünket amiatt, hogy a helyzetébõl fakadóan nem tudja kifejteni álláspontját.

Szavazás szerdán
A törvénymódosítási javaslat mindeddig szinte észrevétlen haladt a maga útján a szenátusban. A parlament honlapján megtalálható adatok szerint január 3-án a törvényhozási tanács, január 26-án a kormány, március 7-én a közigazgatási bizottság, 15-én pedig a jogi bizottság véleményezte kedvezõen. A szintén kedvezõ végsõ jelentést pedig egyhangú szavazattal a felsõház mezõgazdasági, erdészeti és vidékfejlesztési bizottsága adta március 21-én. Pete István szenátor, a bizottság tagja tájékozódási idõt kért, amikor a törvénymódosításról kérdeztük. Ezt követõen elmondta, két bizottságnak is tagja, az említett napon pedig a gazdasági bizottság ülésén vett részt. „Tudja, egy RMDSZ-es képviselõ által benyújtott törvénytervezetben nem keressük a csapdákat, megbízunk a kollégáink szakértelmében” – magyarázta. Pete István azt is megjegyezte, õ mezõgazdasági kérdésekben következetesen a gazdálkodók, a földtulajdonosok pártján foglalt állást, így lesz ez a vadászati törvény módosítása esetén is.
A szenátusban tegnap ötödször szerepelt a plénum napirendjén a törvénymódosítás megszavazása, ezt azonban valamennyi alkalommal elnapolták. A parlament honlapján eredetileg az szerepelt, hogy ha a szenátus április 30-áig nem szavaz a tervezetrõl, hallgatólagosan elfogadja azt. Pete István szenátor azonban arról tájékoztatott, hogy a határidõ kiszámításánál a munkanapokat vették figyelembe, és azáltal, hogy a kormány április 30-át munkaszüneti nappá nyilvánította, a határidõ május másodikára tolódott ki.
Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetõje kérdésünkre elmondta, még nem döntötték el, hogy az RMDSZ-frakció miként szavaz Kelemen Atilla törvénymódosítási javaslatáról. „Ez szakmai kérdés, és meggyõzõdésem, hogy Kelemen Atilla és Pete István szakmai álláspontja dönti majd el ezt a kérdést” – tette hozzá a szenátor. Verestóy befejezte a telefonbeszélgetést, amikor megemlítettük, hogy vadászként és erdõtulajdonosként is érintett a törvényalkotásban. „Egy újságíróval sem tárgyalok, aki abból indul ki, hogy érintett vagyok egy törvényt illetõen. A legkevésbé pedig a Krónika újságírójával” – mondta a frakcióvezetõ, mielõtt lezárta volna telefonját. n

KERET

Kinek hoz hasznot a barnamedve?
A romániai erdõkben él Európa egyetlen életképesnek tartott barnamedve-állománya. A Románia által is aláírt Berni Egyezmény értelmében a barnamedve a védett vadfajok közé tartozik. Az egyezmény azonban azt is megengedi, hogy ha egy országban túlszaporodott a medvepopuláció, meghatározott számú példány kilõhetõ. A romániai medveállományt tavaly hétezer példányra becsülte a szakminisztérium, és úgy vélte, hogy a medvék száma mintegy háromezerrel meghaladja az optimális számot. Ezért a korábbi években megszabott kétszázas kilövési kvótát a 2006–2007-es vadászati idényre 300-ra emelte. Az országban egyébként összesen 6,3 millió hektárnyi erdõterület van, amely 1990-ig teljes egészében állami tulajdonban volt. A visszaszolgáltatási folyamat végére Erdélyben több mint 2,5 millió hektár, Székelyföldön több mint 500 ezer hektár kerül vissza az egykori tulajdonosokhoz. Az erdõgondozási költségekben jelentõs részt tehet ki a vadászati díjakból befolyó összeg.