Márton nap előtt sok lúd nem tudja, mi vár rá
Fotó: Szalai Karolina személyes archívuma
November 11. Tours-i Szent Márton napja. Már a római időkben is ezen a napon az új termésből és az újborból tartottak nagy lakomát, de a Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve – a keresztény egyházban – az advent közeledtéhez is kötődnek. A közelmúltban feléledtek a Márton-napit szokások, különösen, ami a libasütést illeti. A kisiratosi Szalai családnál „forró drót” van Márton-nap előtt, mert a híresen jó lúdjaikból jó előre rendelnek az ismerősök, barátok, de a jó libasült receptjét a Krónika olvasóival is megosztották.
2025. november 11., 14:492025. november 11., 14:49
A hagyomány szerint Márton álmában segítette Szent Istvánt és az országot, ezért Szűz Mária után Szent Márton lett Magyarország patrónusa. A római időkben november 11. a téli évnegyed kezdő napja volt, ekkor az új termésből és az újborból tartottak nagy lakomát, amelyen általában ludat, vagyis a hadisten, Mars szent madarát fogyasztották, ami latinul „avis Martis” – ebből lett a „Márton madara” népies kifejezés.
A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejezéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak a gágogásukkal elárulták hollétét.
Márton napja egyébként a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap:
Novemberben már le lehetett vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült. A rigmus szerint:
Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.
Az utóbbi években feléledt a Márton-napi szokás, különösen, ami a libasütést illeti. Arad megyében, a kisiratosi Szalai családnál „forró drót” van Márton-nap előtt, mert a híresen jó lúdjaikból jó előre rendelnek az ismerősök, barátok, még határon túlról is jönnek a kisiratosi libáért. A baromfiudvaron látni pulykát, tyúkot, gyöngytyúkot, pávát, fehér és szürke libát is. „A férjem imádja az állatokat, és mi is megszerettük” – magyarázta Szalai Karolina, és mintegy helyeslésképpen a libák gágogásukkal „szóltak bele” a beszélgetésbe.
„Úgy mondhatnám, hogy a családot ellátjuk, mert van házi libahús, csirkehús, gyöngyihús (gyöngytyúk – szerk. megj.). Mi nagyon keveset vásárolunk az üzletből. Fel tudjuk őket nevelni itthon, disznót tartunk, borjú is van” – vezetett körbe a gazdasszony.
Torma Veronika, Karolina édesanyja vágja le a libákat, kopasztja, bontja, pucolja. „Olyan hat-héthetes koráig nevelem, utána átadom anyunak, rá vannak bízva, kihajtja, legelteti őket” – tette hozzá a vendéglátó, Veronika pedig elárulta, hogy miért jobb a legeltetés annál, mintha ólban nevelnék a szárnyasokat.
Ma már nincsenek tömött libák Kisiratoson sem, mert már nincs, aki a hozzáértést és türelmet igénylő munkát elvégezné.
Kisiratoson sokat adnak a népszokások őrzésére. Képünk archív felvétel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„A tömést három hétig be kell tartani, reggel-este. Időt igényel abból a szempontból, hogy fogunk egy libát, és állva vagy ülve, a lábunk alá fogjuk, és tömjük, kézzel vagy géppel. Létezik olyan tömőgép, ami úgy néz ki, mint egy tölcsér, van egy karja, és az segíti a kukoricát le a bögyébe. Azt a három hetet be kell tartani.
És ezt a régi öregek nagyon jól tudták. Úgy tessék elképzelni, hogy Márton-naptól visszaszámolva mondjuk három hetet, tömünk. De már csak így, ősszel, mert ezeket a libákat nem lehet tömni augusztusban vagy júniusban, mivel akkor még fiatalok. Csak akkor szabad őket tömni már, mikor elérték a négy-öt hónapos kort” – avatott be a részletekbe Szalai Karolina.
A Márton-napi libasültek hagyománya az utóbbi évtizedeben elevenedett fel ismét. „Nem volt mindig ilyen nagy kereslet rá. Kacsára nagyobb igény volt mindig, de a libát inkább csak az utóbbi nyolc-tíz évben kérik az emberek. Azért tartunk többet, hogy tudjuk kiszolgálni az ismerősöket, barátokat” – mutatott a hat-hét kilogrammos vágósúlyú állatokra, hozzátéve, hogy ha volna, aki megtömje őket, a tíz kilót is elérnék.
Szalai Karolina valóságos szenvedéllyel beszél a jószágokról és a háztáji gazdaságból kikerülő finomságokról. „Nagyon szeretem én is az állatokat, de ha levágunk egy libát,
Nem szaladunk el a boltba, hanem kiszaladunk az udvarra, elkészítjük a vasárnapi ebédet, de abból, amit mi sajátkezűleg neveltünk. A kertben előállítjuk a krumplit, répát, zsír van, olajat nagyon keveset veszünk. Háziszalámit a férjem szokta előállítani disznóból, marhából, úgyhogy családias minden” – érződött ki a háziasszony szavaiból boldogság és megelégedettség.
Arra kértük Szalai Karolinát, hogy árulja el, miként készíti el a Márton-napi libasültet. „A barátoktól hallom, hogy egészben sütik meg a libát. Én anyukámtól, ahogy tanultam, úgy készítem. Van egy nagyon nagy lábosom, a libát földarabolom, szárnyát, combját, mellét szépen külön előkészítem, egy picit lesózom, a nagy lábosba belerakosgatom, vizet öntök rá, és hagyom párolni, addig, míg majdnem egészen puha lesz.
ami abból áll, hogy a felkész libahúst félre rakom egy kicsit, és abba jó kis libazsírba, ami nem egészen zsír, mert van egy pici víz is, belemártogatom a kenyeret. Azt kirakom az asztalra egy kicsi savanyúsággal. A férjem abból nagyon jól teszik, ebéd előtt persze. Aztán visszaigazgatom a húst, berakom a sütőbe, és a saját zsírjában készre sül. Semmi mást nem adok hozzá, csak sót. Se disznózsírt, se olajat, még borsot sem” – s miközben ezt elmondta, összefutott az ember szájában a nyál.
Libasült Szalainé módra, kisiratosi szalmatüzelésű kemencében sült kenyérrel
Fotó: Szalai Karolina személyes archívuma
„A liba a zsírjában készre sül, szép pirosra, ropogósra. Azt felrakom az asztalra vasárnapi ebédként, de nem veszem ki a lábosból, hanem ott is tunkolunk, abba a jó kis zsírjába” – fokozta.
Úgy tartja a szokás, hogy a Márton-napi libasülthöz dukál egy kis újbor. Bár nem szőlőtermő vidék, Kisiratoson is kikerül a nedű. „A férjem inkább sörös, mint boros, de szoktak jönni a barátok, és nagyon finom bort hoznak. Kicsi házi kajszipálinka is van hozzá, mert elég nehéz étel a libazsíros kenyér, de egy kis sör, bor, pálinka hozzá, és el van látva az emésztés is” – szolgált jótanáccsal Szalai Karolina arra, hogy mi „oldja” a gyomrot terhelő eledelt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Eljuttatta a Krónikának a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium csütörtökön a Tarr Zoltán miniszter vezette küldöttség négynapos erdélyi körútjának programját.
Hatósági felügyelet alatt van és a bíróság jóváhagyását várja az ügyészség által felajánlott vádalkura Kócza István, Érbogyoszló – tisztségéből felfüggesztett – polgármestere, aki nem tagadja bűnösségét, de kitart amellett, hogy csapdába csalták.
A kolozsvári metró továbbra is szerepel az európai finanszírozási tervekben, azonban a projekt felvétele a finanszírozási programba önmagában még nem garantálja, hogy minden szükséges összeg rendelkezésre is fog állni – figyelmeztetett Horațiu Cosma.
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!