Tóth László főkonzul: a főkonzulátuson is kitölthető és leadható a szavazólap
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
A magyarországi választásokon való részvételhez március 9-ig regisztrálni kell azoknak, akik nem vettek részt a 2014-es vagy 2018-as megmérettetésen. A levélszavazás az április 3-át megelőző két hétben zajlik. Tóth László csíkszeredai magyar főkonzul a Krónikának kiemelte: fontos, hogy a kitöltött szavazólapot tartalmazó zárt boríték időben visszaérjen a Nemzeti Választási Irodához, ezért azt javasolják mindenkinek, hogy juttassa azt el a főkonzulátusra.
2022. január 22., 13:202022. január 22., 13:20
2022. január 22., 13:252022. január 22., 13:25
– Mit kell tudjon egy Erdélyben, Székelyföldön élő magyar állampolgár az áprilisban esedékes magyarországi választásokon való részvétellel kapcsolatban?
– Áder János köztársasági elnök április 3-ra írta ki az országgyűlési választások időpontját, a voksoláson pedig a külhoni magyarok is részt vehetnek. A legfőbb tudnivaló talán az, hogy az Erdélyben, Székelyföldön élő magyarok is szavazhatnak majd, ők is beleszólhatnak abba, hogy miként alakul a nemzet sorsa. A választással kapcsolatos gyakorlati teendőkkel kapcsolatban arra hívnám fel a figyelmet, hogy a részvételhez március 9-ig regisztrálni kell a választói névjegyzékbe. Ezt nagyon egyszerűen meg lehet tenni a Valasztas.hu oldalon, de segítséget is lehet kérni a főkonzulátustól.
A levélszavazás az április 3-át megelőző két hétben zajlik majd, akkor az lesz a fontos, hogy a kitöltött szavazólapot tartalmazó zárt boríték időben visszaérjen a Nemzeti Választási Irodához, ezért mi azt javasoljuk mindenkinek, hogy juttassa el hozzánk, a főkonzulátusra.
– Miben, hogyan segíti a tavasszal voksolni kívánó polgárokat a csíkszeredai főkonzulátus?
– A főkonzulátus elsősorban abban tud segíteni, hogy folyamatosan tájékoztatja a választópolgárokat a szavazás menetéről, a jogszabály szerinti eljárásról, illetve minden segítséget megad a hozzá fordulóknak mind a regisztrációval, mind a választással kapcsolatban. A szavazólap kézbesítését a regisztráció során lehet a főkonzulátus címére is kérni, ebben az esetben személyesen kell azt átvenni a választás napját megelőző két hétben. Abban az időszakban hosszabbított nyitvatartással dolgozunk majd, így mindenki a számára megfelelő időpontban be tud majd jönni, és ellentétben a korábbi választásokkal, ezúttal a főkonzulátus épületében ki is tudja tölteni és le is tudja adni a szavazólapot.
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
– Van-e együttműködés az RMDSZ-szel, más erdélyi szervezetekkel a választásra készülők tájékoztatása ügyében?
– Igen, ahogy egyéb, a magyar állampolgársággal kapcsolatos ügyekben – mint például az anyakönyvezés vagy az útlevélkérelmek bevétele –, ebben is együttműködünk az Eurotrans Alapítvány és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodáival. Szakmailag támogatjuk őket, közreműködünk munkatársaik felkészítésében annak érdekében, hogy a választási eljárással kapcsolatban naprakész információik legyenek.
– A Bálványos Intézet egy friss kutatása szerint a magyar állampolgársággal rendelkezők 42 százaléka nyilatkozta azt, hogy részt venne a magyarországi országgyűlési választásokon. Milyennek tartja ezt az arányt, illetve milyen aránnyal lenne elégedett?
– Az említett felmérésben sok mindenre rákérdeztek a kutatók, a válaszokból pedig világosan látszott, hogy az erdélyi magyarok a magyar nemzethez tartozónak tartják magukat. Ahogy az is látszott, hogy a választási eljárással kapcsolatban még mindig vannak tisztázatlan kérdések, ezért is fontos az a tájékoztató tevékenység, amelyet partnerszervezeteinkkel együtt végzünk.
– A felmérés azt is jelezte, hogy a pártpreferencia tekintetében 2016 óta nem történt változás, az állampolgársággal rendelkező szavazni szándékozó erdélyi magyarok túlnyomó többsége, 83 százaléka a Fideszre szavazna. Ezzel magyarázható a magyarországi baloldal olykor nyílt Erdély-ellenessége, a külhoniak elleni hergelése?
– Valóban, a felmérés azt is megmutatta, hogy az erdélyi, székelyföldi magyarok követik a magyarországi folyamatokat, ismerik az ottani politikai szereplőket, és határozott véleményt is alkotnak. A mögöttünk álló évtizedben a külhoni magyarság megerősödött, kiépült egy szerteágazó és stabil intézményrendszer, a gazdaságban biztató folyamatok indultak be, és mindehhez Magyarország jelentős támogatást nyújtott. Az emberek pedig reflektálnak arra, amit környezetükben közvetlenül is megtapasztalnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!