„A minoriták az aradiaké, Arad pedig a minoritáké.” 115 éve szentelték fel a kisebb testvérek rendjének mai templomát

– fogalmazta meg az előadó, hogy miben gyökerezhet ez a szoros kapcsolat a helybeliek és a rend között, illetve a ragaszkodás a templom iránt. A jelenlegi templom és a hozzá tartozó rendház 1902–1903-ban épült, de mivel az épületbelső kialakítása évekig elhúzódott, a feleszentelésére csak 1911-ben került sor.

Építészeti bravúr és vértanúkultusz a templomban

A templom félkörös záródású ablakait Árpád-házi szenteket ábrázoló színes ólomüvegek díszítik. A két pillér által közrefogott oltárkép a titulusnak megfelelően Páduai Szent Antalt ábrázolja puttók és egy angyal társaságában, amint éppen a gyermek Jézus előtt hódol. Az oltár a 20. század első éveiben készült, a festmény id. Vastagh György munkája, a képet harminc évvel később unokája restaurálta.

• A templom 43 méter hosszú, 17 méter széles és 19,5 méter magas;
• a kupola tetején lévő keresztet 56 méteres magasságban helyezték el.

A főbejáraton át kör alaprajzú, kupolás előcsarnokba jutunk, és bár a látogató szinte észre sem veszi, a templomhajó felé haladva 45 fokban elfordul a bejárathoz képest (a telek fekvése miatt kellett a hajó tengelyét a homlokzathoz képest ferdén helyezni). Ez egyedi építészeti bravúr, de más különlegességet is elárult Fekete Károly.

Sorsuk összenőtt Araddal

Mind történelmi, mind vallási, mind oktatási szempontból elválaszthatatlan Arad és a minorita rend, amit Fekete Károly a minoriták szerepvállalásával magyarázott a Krónika kérdésére.

„1702-től a lelki gondozást, aztán a teljes oktatást felvállalták, egészen az Eötvösi tanügyi reformig, az 1880-as évekig ők szervezték az egész városban a tanügyet. Aztán 1920, az impériumváltás után újra az ők kezükbe került, pontosabban szükségszerű lett, hogy megint szerepet vállaljanak, legalábbis a kisebbségi, a magyar oktatásban. Közben persze mindig együtt éltek a társadalommal, az aradi magyar és a polgári társadalommal, és ne feledjük az 1848–49-es szerepvállalásukat. Tizenegy nemzetőrt adtak a hazának, a híveikkel voltak végig, és nem álltak át a Maros túloldalán levő osztrák császáriak oldalára” – sorolta.

– vélte Fekete Károly, aki Csák Alajos Cirjék, a templomépítő tartományfőnök mellett kiemelte utódja, (második) Lakatos Ottó nevét (nem összetévesztendő a város történetírójával), akinek az idejében felszentelték a templomot, Tabakovics Emil főépítészt, „aki felépítette fél Aradot”, és Glattfelder Gyulát, aki a történelmi temesvári-csanádi egyházmegye püspökeként (mindössze 37 évesen lett főpásztor) felszentelte fel az aradi templomot.

„1969-től jártam ide hittanórára közel öt évig. Nagyon kötődtünk a pap bácsinkhoz, nagyon jó közösség volt. A nagynéném apáca volt, ő is nagyon aktív volt, magnóval jár, felvette a miséket, legépelte, és elvitte az öregekhez, mozgásképtelenekhez” – idézte fel.

Irodalmi és tudományos munkát is végeztek a minoriták

2013-ban jelent meg Matekovits Mihály nyugalmazott matematikatanár és Ujj János helytörténész A minoriták Aradon című könyve, amely többek között azt mutatja be, hogy a rend tagjai miként segítették a szellemi-kulturális felemelkedés útján az ipari fejlődéssel párhuzamosan megerősödő értelmiségi réteget. A szerzők közül Matekovits Mihály a csütörtöki ünnepségen is jelen volt, és kérésünkre kifejtette: a minoriták gazdag irodalmi tevékenységet is folytattak.

„Egyesek írtak színdarabokat, amiket sosem mutattak be, mások írtak alkalmi verseket, regényeket, történelmi eseményeket. De nagyon sok minorita pap tanárpap volt. Egyetlen példát mondanék én mint matematikatanár: Lidy Nándor, akinek a sírja a Felsőtemetőben, a minoriták parcellájában található, volt a minorita iskola igazgatója, és van egy olyan dolgozata a logaritmusokról, amit ma is elő szoktunk venni, és diákokkal iskolai körökön átbeszélni, feldolgozni, mert a logaritmus ma is ugyanúgy működik. Van még más munkája is, de ezt szeretem mindig kihangsúlyozni, hogy bizony nemcsak irodalmi téren, hanem tudományos téren is nagyon sokat alkottak” – mondta Matekovits Mihály.

A hívek igénylik, hogy szerzetesekkel találkozzanak

Tankó László, a plébániatemplom kántora egyik szervezője volt a csütörtöki ünnepségnek, a templom szkólájával pedig egyházi énekekkel – köztük a latinnyelvű templomszentelési himnusszal – emelték az esemény hangulatát.

„Naponta látom, hogy felekezetre valló tekintet nélkül nagyon sokan bejönnek a templomba, és örülnek, amikor látnak egy szerzetest, vagy tudnak beszélni vele. Tehát a híveknek van igényük arra, hogy a szerzetesekkel kapcsolatot tartsanak, akár közelebbről is” – fogalmazott.

A ferences családhoz tartozó Konventuális Kisebb Testvérek Rendje (Ordo Fratrum Minorum Conventualium, OFM Conv), azaz a minoriták mai házfőnöke Prenkiewicz Artur atya, egyben ő a plébánia vezetője is. Lengyelországban született, 1993-ban került Magyarországra, ahol Egerben végezte tanulmányait, majd miskolci, egri és szegedi szolgálati helyek után 2020 júniusától nevezték ki Aradra.