Fotó: Gozner Gertrud
A szülők „válságstábja” sajtótájékoztatóján három gyermekét a felekezeti iskolában taníttató édesapa hozzátette: „Lelkiismereti kötelességünk ezt a küzdelmet folytatni mindaddig, amíg elérjük, hogy iskolánk visszanyerje eredeti státusát”. Ennek érdekében pénteken délután fél ötkor a kolozsvári Pro Juventute házban újabb tanácskozást tartanak a szülők.
A szülők azért háborognak, mert a kolozs-dobokai római katolikus egyházmegye augusztusban tudtuk nélkül kérvényezte, a megyei tanfelügyelőség vezetőtanácsa jóváhagyta, az oktatási tárca pedig szeptember 9-én miniszteri rendelettel beolvasztotta a kolozsvári Báthory István Gimnáziumba a két felekezeti tanintézményt.
„Így akarjuk megerősíteni Kolozsváron a római katolikus felekezeti oktatást” – magyarázta a Krónika érdeklődésére Kovács Sándor kolozsvári főesperes. Kifejtette: ezzel a döntésükkel tulajdonképpen azt akarják előkészíteni, hogy amikor majd az oktatási törvényben is rögzítik az egyébként alkotmányosan is elfogadott felekezeti oktatás mikéntjét, a Báthory-gimnázium azonnal visszavegye az 1948-as államosítás előtti felekezetitanintézet-szerepét. „Nem rombolni, hanem építeni akarunk. Remélem, hogy az idő majd minket igazol” – mondta a főesperes.
A szülők, valamint a tegnapi sajtótájékoztatón meghívottként részt vevő Schuller Hajnal, a katolikus gimnázium igazgatója szerint ez kétséges. „Ha a szándék ilyen tiszta lett volna, akkor a szülők és a tantestület megkérdezésével történt volna minden, és például nem hamis adatok alapján terjesztették volna a megyei tanfelügyelőség elé a beolvasztási kérelmet” – hangoztatták. Schuller Hajnal hozzátette: a Kovács Sándor főesperes és Tőkés Elek, a Báthory-gimnázium igazgatója által korábban emlegetetthez képest nem 73, hanem az elmúlt tanév végén 118, a most kezdődőben pedig 139 tanulója volt a felekezeti iskolának, s mert a küszöb 130 fő, ez a különleges engedély szerint elegendő ahhoz, hogy az iskola megtartsa jogi személyiségét. Ráadásul – egészítette ki Csomortáni István szülő – a megyei tanfelügyelőség bele sem kötött a gyermeklétszámba. „A 73-as létszám csak a teológiai gimnáziumra vonatkozott. A Pázmány Péter-általánosban 50 gyermek volt, ez összesen 123, tehát nem elég” – mondta lapunk kérdésére csütörtökön Kovács Sándor főesperes. „Az első elemiseket a szülők beíratták a Báthoryba, de a többieket még nem. Bár valóban felajánlották, nem fogadom el a felekezeti oktatásért felelős aligazgatói tisztséget a Báthory-gimnáziumban, mert ezzel a katolikus gimnázium megszűnését legitimálnám. Felháborító, hogy egy jogállamban úgy döntenek gyermekek és emberek sorsáról, hogy meg sem kérdezik őket. Sőt még Jakubinyi György érsek urat sem tájékoztatták, ő is csak szeptember elején szerzett tudomást mindenről, amikor már késő volt” – magyarázta a Krónika kérdésére Schuller Hajnal. „Az érsek úrral valóban csak az iskolák összevonása lehetőségéről beszélgettünk korábban, magáról a döntésünkről nem. Az érsek urat azért hagytam ki, mert ha én vagyok Kolozsváron, akkor mindennek, ami itt történik, én vagyok a felelőse. Részünkről az ügyet lezártnak tekintjük, a gyermekek nyugalma érdekében jó lenne, ha a tiltakozók is befejeznék” – fogalmazott Kovács Sándor főesperes.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.