Egy friss felmérés szerint a romániai gyerekek átlagosan 8 éves korukban kapják meg az első okostelefonjukat, és napi 1-3 órát töltenek online
Fotó: pixabay.com
Reprezentatív felmérést végzett a Google a romániai szülők körében arról, hogy mikor és miért vették meg az első mobiltelefont gyereküknek.
2025. február 11., 20:082025. február 11., 20:08
Ha a gyerekek 8 éves korukban kapják meg az első telefonjukat, napi 1-3 órát töltenek online, a szülők egyharmada pedig bevallja, hogy azért vett okostelefont gyermekének, hogy az ne érezze magát társadalmilag kirekesztettnek – számolt be a felmérés eredményeiről az edupedu.ro oktatási portál.
A szülők szerint a fő ok, amiért mobiltelefont adnak nekik, a biztonság és a folyamatos kapcsolattartás igénye, de egyharmaduk azt is elmondja, hogy azért tették ezt a lépést, hogy a kicsik ne érezzék magukat társadalmilag kirekesztve.
A statisztika szerint a gyerekek közül az oktatási célú alkalmazásokat használják a legtöbben, másodikként a videojátékokat.
A felmérést a Topline piackutatásra szakosodott cég végezte 2024 augusztus-szeptemberében 570 romániai személy megkérdezésével. A tanulmány része egy nagyobb, az egész EU-ra kiterjedő, EU Family Safety Survey 2024 elnevezésű felmérésnek.
A kutatás azt vizsgálja, hogy a szülők hogyan kezelik azt a kérdést, hogy milyen korban engedik meg gyermekeiknek az internethez csatlakoztatott eszközök használatát, mennyi ideig maradnak gyermekeik online, milyen szabályokat tartanak be a szülők az online hozzáférésre vonatkozóan, és hogyan érvényesítik azokat gyermekeikkel szemben. Arra is keresi a választ a felmérés, hogy miként beszélgetnek a szülők ezekről a témákról kisgyermekeikkel, és hogyan változik mindez a gyermekek életkorának növekedésével.
A felmérés készítői megfogalmazták a legfontosabb közvetkeztetéseket.
Az első ok az volt, hogy a felnőttek mindig kapcsolatban lehessenek a gyerekekkel – függetlenül a gyermekek életkorától. A felmérés adatai szerint az 5-12 éves gyermekek többsége napi 1-3 órát tölt online, míg a tinédzserek (13-17 évesek) többsége napi 3 óránál többet. A közösségi média alkalmazásokat 9 éves kor után használják, különösen a tinédzserek.
A szülők többség azt állítja, hogy az elmúlt egy évben már beszélt erről a témáról a gyermekével, az online biztonságról szóló beszélgetések 5 és 8 éves kor között kezdődnek. A 13 évesek esetében a leggyakoribb ez a szülő-gyermek beszélgetés, ez az arány azt mutatja, hogy az utóbbi években a szülők körében megnőtt a kérdés fontossága.
A 9 év alatti gyermekeket nevelő szülők esetében ez a szexuális tartalmakkal kapcsolatos. A 9-12 éves gyermekeket nevelők számára a cyberbullying jelenti a legnagyobb aggodalmat, míg a tinédzserek esetében az online szexuális zaklatástól tartanak leginkább a szülők.
A szakemberek hangsúlyosan felhívták a figyelmet az utóbbi időben is arra, hogy mennyire káros lehet a gyerekekre nézve, ha sokat és hosszú ideig mobiloznak. Lapcsoportunk megkeresésére nemrég ezt részletesen kifejtették azok a pedagógusok, akik nagy mértékben rálátnak a gyerekek mobilhasználati szokásaira. Mint magyarázták,
A pedagógusok tapasztalata az, hogy egyre inkább nő azoknak a bölcsődés, óvodás gyermekeknek a száma, akiknél megkésett a beszédfejlődés, a túlpörgött idegrendszer miatt nehezen lehet lecsendesítő, nyugalmi állapotba hozni őket – mondták el lapunk megkeresésére kolozsvári szakemberek, pedagógusok. Nagy B. Szilárd gyógypedagógus, a kincses városbeli Báthory István Elméleti Líceum fejlesztő pedagógusa, a Romániai Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének elnökét kérdeztük a témában. Kifejtette, hogy
Ezekre az eszközökre egyszerűen nincs szükségük. „A jelen pillanatban kisgyermeket nevelő szülők nagy része már a digitális kultúrába született bele, sok esetben természetesnek látja a »minél korábban, annál jobb« elvét, ami az okos eszközök felkínálását is jelenti. Ezeket »digitális cumiként« használva, a csecsemő- és kisgyermek nagyon képlékeny idegrendszerében olyan változásokat okoznak, amelyeket később már nem vagy nagyon nehezen lehet »javítani«” – fejtette ki Nagy B. Szilárd.
Nem támogatja a mobiltelefonok iskolai használatának betiltását Daniel David oktatási miniszter, aki szerint a korlátozások általában a tiltott dolgok újbóli megjelenéséhez vezetnek, de még nagyobb intenzitással.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
szóljon hozzá!