Egy friss felmérés szerint a romániai gyerekek átlagosan 8 éves korukban kapják meg az első okostelefonjukat, és napi 1-3 órát töltenek online
Fotó: pixabay.com
Reprezentatív felmérést végzett a Google a romániai szülők körében arról, hogy mikor és miért vették meg az első mobiltelefont gyereküknek.
2025. február 11., 20:082025. február 11., 20:08
Ha a gyerekek 8 éves korukban kapják meg az első telefonjukat, napi 1-3 órát töltenek online, a szülők egyharmada pedig bevallja, hogy azért vett okostelefont gyermekének, hogy az ne érezze magát társadalmilag kirekesztettnek – számolt be a felmérés eredményeiről az edupedu.ro oktatási portál.
A szülők szerint a fő ok, amiért mobiltelefont adnak nekik, a biztonság és a folyamatos kapcsolattartás igénye, de egyharmaduk azt is elmondja, hogy azért tették ezt a lépést, hogy a kicsik ne érezzék magukat társadalmilag kirekesztve.
A statisztika szerint a gyerekek közül az oktatási célú alkalmazásokat használják a legtöbben, másodikként a videojátékokat.
A felmérést a Topline piackutatásra szakosodott cég végezte 2024 augusztus-szeptemberében 570 romániai személy megkérdezésével. A tanulmány része egy nagyobb, az egész EU-ra kiterjedő, EU Family Safety Survey 2024 elnevezésű felmérésnek.
A kutatás azt vizsgálja, hogy a szülők hogyan kezelik azt a kérdést, hogy milyen korban engedik meg gyermekeiknek az internethez csatlakoztatott eszközök használatát, mennyi ideig maradnak gyermekeik online, milyen szabályokat tartanak be a szülők az online hozzáférésre vonatkozóan, és hogyan érvényesítik azokat gyermekeikkel szemben. Arra is keresi a választ a felmérés, hogy miként beszélgetnek a szülők ezekről a témákról kisgyermekeikkel, és hogyan változik mindez a gyermekek életkorának növekedésével.
A felmérés készítői megfogalmazták a legfontosabb közvetkeztetéseket.
Az első ok az volt, hogy a felnőttek mindig kapcsolatban lehessenek a gyerekekkel – függetlenül a gyermekek életkorától. A felmérés adatai szerint az 5-12 éves gyermekek többsége napi 1-3 órát tölt online, míg a tinédzserek (13-17 évesek) többsége napi 3 óránál többet. A közösségi média alkalmazásokat 9 éves kor után használják, különösen a tinédzserek.
A szülők többség azt állítja, hogy az elmúlt egy évben már beszélt erről a témáról a gyermekével, az online biztonságról szóló beszélgetések 5 és 8 éves kor között kezdődnek. A 13 évesek esetében a leggyakoribb ez a szülő-gyermek beszélgetés, ez az arány azt mutatja, hogy az utóbbi években a szülők körében megnőtt a kérdés fontossága.
A 9 év alatti gyermekeket nevelő szülők esetében ez a szexuális tartalmakkal kapcsolatos. A 9-12 éves gyermekeket nevelők számára a cyberbullying jelenti a legnagyobb aggodalmat, míg a tinédzserek esetében az online szexuális zaklatástól tartanak leginkább a szülők.
A szakemberek hangsúlyosan felhívták a figyelmet az utóbbi időben is arra, hogy mennyire káros lehet a gyerekekre nézve, ha sokat és hosszú ideig mobiloznak. Lapcsoportunk megkeresésére nemrég ezt részletesen kifejtették azok a pedagógusok, akik nagy mértékben rálátnak a gyerekek mobilhasználati szokásaira. Mint magyarázták,
A pedagógusok tapasztalata az, hogy egyre inkább nő azoknak a bölcsődés, óvodás gyermekeknek a száma, akiknél megkésett a beszédfejlődés, a túlpörgött idegrendszer miatt nehezen lehet lecsendesítő, nyugalmi állapotba hozni őket – mondták el lapunk megkeresésére kolozsvári szakemberek, pedagógusok. Nagy B. Szilárd gyógypedagógus, a kincses városbeli Báthory István Elméleti Líceum fejlesztő pedagógusa, a Romániai Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének elnökét kérdeztük a témában. Kifejtette, hogy
Ezekre az eszközökre egyszerűen nincs szükségük. „A jelen pillanatban kisgyermeket nevelő szülők nagy része már a digitális kultúrába született bele, sok esetben természetesnek látja a »minél korábban, annál jobb« elvét, ami az okos eszközök felkínálását is jelenti. Ezeket »digitális cumiként« használva, a csecsemő- és kisgyermek nagyon képlékeny idegrendszerében olyan változásokat okoznak, amelyeket később már nem vagy nagyon nehezen lehet »javítani«” – fejtette ki Nagy B. Szilárd.
Nem támogatja a mobiltelefonok iskolai használatának betiltását Daniel David oktatási miniszter, aki szerint a korlátozások általában a tiltott dolgok újbóli megjelenéséhez vezetnek, de még nagyobb intenzitással.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!