
Két év alatt jelentősen nőtt azon kiskorúak száma, akik internetes sértegetést szenvedtek el
Fotó: Illusztráció: Shutterstock
A kiskorúak közel 50 százaléka már elszenvedett sértegetéseket az online térben – derül ki a Mentsétek meg a Gyermekeket romániai szervezetének kedden közzétett felméréséből.
2025. február 11., 17:402025. február 11., 17:40
Az adatokat ismertető sajtótájékoztatóján Gabriela Alexandrescu, a szervezet ügyvezető elnöke rámutatott, hogy két év alatt
Ciprian Grădinaru szociológus tájékoztatása szerint a kiskorúak közel fele számolt be arról, hogy az iskolai közösségben, baráti vagy ismeretségi körében verbális zaklatást szenvedett el, 33 százalékuk pedig ismétlődő fizikai bántalmazásról (elgáncsolásról, ütésekről, hajhúzásról stb.) számolt be.
Az internetes zaklatás leggyakoribb formája a kirekesztés, rosszindulatú pletykák folyamatos terjesztése, amit a különböző csoportokból való kizárás vagy fenyegető üzenetek követnek.
Ciprian Grădinaru közlése szerint az internetes felmérésüket a múlt év végén végezték a 7 és 17 év közötti kiskorúak körében. A gyerekek névtelenül válaszoltak a kérdésekre. Összesen 6311 kérdőívet dolgoztak fel – számolt be róla az Agerpres hírügynökség.
A Mentsük meg a gyermekeket romániai szervezetének közleménye szerint a gyerekek közel 10 százalékával előfordult már, hogy társaik intim fotókat osztottak meg róluk vagy közzétették bizalmas üzeneteiket a közösségi médiában, ennek pedig „pusztító következményei” lehetnek a lelkivilágukra.
Az internetes zaklatás áldozatainak közel fele számít arra, hogy a bántalmazása meg fog ismétlődni.
Tízből nyolc gyermek legalább egyszer úgy érezte, hogy csak idejét vesztegeti az internet böngészésével ahelyett, hogy más, értelmesebb tevékenységet folytatna, és tízből hárman vallották azt, hogy ez nagyon gyakran megtörténik.
Azoknak a gyermekeknek, akik már célpontjai voltak online zaklatásnak, jelentősen csökkent a koncentrálási képességük, félnek iskolába menni, reménytelennek érzik helyzetüket vagy rémálmaik vannak – derül ki a felmérésből.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
szóljon hozzá!