Két év alatt jelentősen nőtt azon kiskorúak száma, akik internetes sértegetést szenvedtek el
Fotó: Illusztráció: Shutterstock
A kiskorúak közel 50 százaléka már elszenvedett sértegetéseket az online térben – derül ki a Mentsétek meg a Gyermekeket romániai szervezetének kedden közzétett felméréséből.
2025. február 11., 17:402025. február 11., 17:40
Az adatokat ismertető sajtótájékoztatóján Gabriela Alexandrescu, a szervezet ügyvezető elnöke rámutatott, hogy két év alatt
Ciprian Grădinaru szociológus tájékoztatása szerint a kiskorúak közel fele számolt be arról, hogy az iskolai közösségben, baráti vagy ismeretségi körében verbális zaklatást szenvedett el, 33 százalékuk pedig ismétlődő fizikai bántalmazásról (elgáncsolásról, ütésekről, hajhúzásról stb.) számolt be.
Az internetes zaklatás leggyakoribb formája a kirekesztés, rosszindulatú pletykák folyamatos terjesztése, amit a különböző csoportokból való kizárás vagy fenyegető üzenetek követnek.
Ciprian Grădinaru közlése szerint az internetes felmérésüket a múlt év végén végezték a 7 és 17 év közötti kiskorúak körében. A gyerekek névtelenül válaszoltak a kérdésekre. Összesen 6311 kérdőívet dolgoztak fel – számolt be róla az Agerpres hírügynökség.
A Mentsük meg a gyermekeket romániai szervezetének közleménye szerint a gyerekek közel 10 százalékával előfordult már, hogy társaik intim fotókat osztottak meg róluk vagy közzétették bizalmas üzeneteiket a közösségi médiában, ennek pedig „pusztító következményei” lehetnek a lelkivilágukra.
Az internetes zaklatás áldozatainak közel fele számít arra, hogy a bántalmazása meg fog ismétlődni.
Tízből nyolc gyermek legalább egyszer úgy érezte, hogy csak idejét vesztegeti az internet böngészésével ahelyett, hogy más, értelmesebb tevékenységet folytatna, és tízből hárman vallották azt, hogy ez nagyon gyakran megtörténik.
Azoknak a gyermekeknek, akik már célpontjai voltak online zaklatásnak, jelentősen csökkent a koncentrálási képességük, félnek iskolába menni, reménytelennek érzik helyzetüket vagy rémálmaik vannak – derül ki a felmérésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!