„Elnökké választásom óta az EMNT vezetősége többször sürgette a két testület viszonyának rendezését, ám amikor partneri viszonyt, az együttes ülések rendszeresítését szorgalmaztuk, azt a választ kaptuk: a rész nem lehet partner az egésszel, vagyis az SZNT része az EMNT-nek. Úgy gondoltam, hogy ha az autonómiával kapcsolatos feladatokra koncentráljuk energiánkat, akkor elkerülhetőek a súrlódások, viszont kiderült: az EMNT és az RMDSZ közötti paktum megkötése miatt önállósodásunkat nem lehet tovább halasztani” – vázolta a Krónikának a Tőkés László vezette nemzeti tanácstól történt függetlenedés részleteit Izsák. Az SZNT konkrétan azt kifogásolja például, hogy az EMNT–RMDSZ-paktumba nem került be a testületnek a székelyföldi autonómiáról szóló törvénykezdeményezésének támogatása. Ezzel szemben szerepel a Tőkés László és Markó Béla által aláírt dokumentumban a „székelyföldi önkormányzati elöljárók által kezdeményezett Székelyföldi Memorandum gondolatának felvállalása és képviselete”, ami Izsák szerint nem létező dokumentum. Ennél is hevesebben kifogásolja az SZNT, hogy a választási megállapodás értelmében a felek támogatják az RMDSZ által a parlament elé terjesztett kisebbségi törvénytervezetet. Izsák emlékeztet: a dokumentumot 2005-ben több más erdélyi magyar szervezettel együtt az SZNT és az EMNT közös állásfoglalásban elfogadhatatlannak nyilvánította, többek között azért, mert szerintük adós marad azzal, amit ígér: a kisebbségi közösségek valós autonómiájával. „Tudomásul veszem, hogy az EMNT elnökének álláspontja azóta megváltozott, viszont az SZNT számára továbbra is elfogadhatatlan a törvénytervezet” – állapította meg Izsák Balázs. Hozzátette: mindez nem irányul Tőkés László személye vagy tevékenysége ellen, akinek európai parlamenti szereplését fontosnak és hasznosnak tartja, ugyanakkor az SZNT már csak azért sem kifogásolhatja magát az RMDSZ jelöltlistáját, mert azon jelenleg csak a református püspök neve szerepel. Izsák kérdésünkre leszögezte: az SZNT a korábbiakhoz hasonlóan a júniusi EP-megmérettetésen sem támogat személyeket vagy pártokat, hanem úgy akarja befolyásolni a politikai diskurzust, hogy az az autonómiáról szóljon. „Nem arról kell szólnia a kampánynak és az európai parlamenti részvételnek, hogy mi lesz a helye Romániának az EU-ban, hanem hogy hol és milyen lesz a mi helyünk Romániában” – vélekedett az SZNT elnöke.
Izsák Balázs különben úgy vélekedik: az autonómiareferendumok ügyében a székelyföldi önkormányzatok és a prefektúrák között dúló harcban egyértelműen a képviselő-testületeknek van igazuk, mivel a kormány területi képviselői nem a népszavazás kiírásáról szóló határozatokat, hanem az SZNT autonómiastatútumát támadják. Izsák a népszavazásokat a Székelyföld területi önrendelkezéséről szóló törvénytervezet beterjesztése előfeltételének nevezte, és az SZNT a közeljövőben dönti el, hogy állampolgári törvénykezdeményezésként vagy valamelyik, „az autonómiának elkötelezett” RMDSZ-es képviselő által tűzi a román parlament napirendjére.
Elhamarkodottnak tartja Tőkés László részéről az EMNT–RMDSZ-megegyezést Kovács István unitárius lelkész. Az MPP sepsiszentgyörgyi frakcióvezetője szerint a püspöknek meg kellett volna várnia a polgári párt március 14-i kongreszszusát, hiszen döntésével kényszerhelyzetbe hozta az esetleges tisztújítás esetén megválasztandó új pártelnökséget is. Kovács emlékeztetett: Tőkés többször hivatkozott arra, hogy Sepsiszentgyörgyön az intézményvezetők leváltása ellen szervezett tüntetésen megvalósult az egység, és a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban az RMDSZ és MPP frakciója között is létrejött a koalíció. „Az önkormányzatban együttműködés van, nem koalíció, és az úgynevezett nemzeti egység nem hasonlítható a sepsiszentgyörgyi tiltakozáson megvalósult összefogáshoz” – pontosított a frakcióvezető. Kovács hangsúlyozta, az erdélyi jobboldal emblematikus figurájaként Tőkés biztosan jól képviseli a magyarság ügyét, de az RMDSZ „kettős csapdája” miatt a teljes öszszefogás nem jöhetett létre. A lelkész-politikus elismerte: Tőkésnek a 2007-es EP-választásokon aratott sikere megerősítette, a mostani RMDSZ–EMNT-megegyezés viszont nehéz helyzetbe hozta az erdélyi magyar jobboldalt.
„Eltekintve attól, amiről mások döntöttek helyettünk, eltekintve a ránk zúduló szerencsétlenségektől, be kell vallanunk, hogy néha magunknak is ártottunk” – jelentette ki Ilie Bolojan.
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – közölte a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Két halálos áldozatot követelő baleset történt vasárnap délután az 1C jelzésű országúton, a Kolozs megyei Kackó közelében.
Az oktatási minisztérium közölte, mikor lesznek szünidők és szabadnapok a 2025–26-os tanévben Romániában.
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.