Brassai szanszkrit nyelvű hagyatékának darabjai között a védikus vallási irodalommal, a bráhminok életvitelével és a buddhizmussal kapcsolatok kiadványok is megtalálhatóak
Fotó: Cluj Center for Indian Studies at UBB / Facebook
Brassai Sámuel nemcsak a nyelvészet, matematika vagy zene terén alkotott maradandót, hanem a szanszkrit nyelv és irodalom tanulmányozásában is úttörő volt. Ezt bizonyítja több mint száz, „szent nyelven” írt könyvből álló különleges gyűjteménye, mely apropóján az utolsó erdélyi polihisztor szellemi öröksége előtt tisztelgő műhelybeszélgetést tartanak Kolozsváron. Brassai spirituális és tudományos hagyatékáról, nyelvi kíváncsiságáról, a kelet iránti nyitottság történelmi hátteréről, Szenkovics Dezső Gándhí-kutatóval beszélgettünk, kitérve arra is, hogy vonható-e párhuzam Gándhí és Brassai szellemisége között.
2025. augusztus 07., 07:592025. augusztus 07., 07:59
Brassai Sámuel szellemi öröksége előtt tisztelgő műhelybeszélgetést tartanak augusztus elején Kolozsváron. A 19. században élt nyelvész, filozófus és természettudós volt az első, aki Erdélyben önálló tanulmányai révén elsajátította a szanszkrit nyelvet – azt a nyelvet, amelyet akkoriban az indiai szubkontinens „latinjaként”, a magas műveltség hordozójaként tartottak számon.
A gyűjtemény néhány darabját 2023 tavaszán kiállítás keretében is bemutatták: a Szanszkrit – a szent nyelv című tárlatot a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) működő Indiai Tanulmányok Központ (vezetője: Mihaela Gligor) szervezte, együttműködésben a Román Akadémia George Barițiu Történelmi Intézetével és az Akadémiai Könyvtár kolozsvári fiókjával. A mostani, augusztus 7-én, csütörtökön sorra kerülő műhelyrendezvény a kiállítás szellemi örökségét viszi tovább, és annak folytatásaként kívánja újraértelmezni Brassai Sámuel tudományos és kulturális hagyatékát.
A hagyomány szerint Brassai Sámuel ( 1797 vagy 1800 - 1897) tíz nyelvet beszélt, tíz tudományterületen mozgott otthonosan, és tízszer tíz, avagy száz évet élt
Fotó: Wikipédia
Az utolsó erdélyi polihisztorként számon tartott Brassai Sámuel keleti tudományos érdeklődéséről és szellemi örökségéről Szenkovics Dezső Gándhí-kutatóval, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának dékánjával beszélgettünk. Az indiai kultúra kutatásában jártas szakember elmondta, bár Brassai Sámuel neve közismert a magyar tudományosságban, több tudományterületen – többek között a közgazdaság, matematika, földrajz, történelem, zene, pedagógia területén – is maradandót alkotott, a szanszkrit nyelvvel és irodalommal kapcsolatos munkássága azonban kevésbé ismert a nagyközönség előtt.
Ez volt a 2023-as kiállítás egyik célja is, amelyhez a most induló projekt is szorosan kapcsolódik” – hangsúlyozta. Rámutatott, Brassai Sámuel volt az első erdélyi szanszkritista, akinek tulajdonában több mint 100 szanszkrit nyelvű kiadvány, köztük több ritkaságszámba menő könyv volt, ami személyes könyvtárának felbecsülhetetlen kincse.
a nagy költő és drámaíró, Kalidásza verseit tartalmazó kötetek, a szanszkrit nyelvtannal kapcsolatos művek, asztronómiával, matematikával foglalkozó könyvek egyaránt megtalálhatók. „Emellett a hagyatéknak nagyon értékes darabjai azok a Brassai-kéziratok, amelyek különböző szanszkrit nyelvű szövegek fordításait, nyelvtani-filológiai feljegyzéseket, szótárértékű szanszkrit–magyar szókincsjegyzékeket tartalmaznak” – magyarázta az egyetemi oktató.
Brassai ritkaságszámba menő gyűjteményének darabjaiból 2023-ban kiállítás is nyílt a Kolozsvári Akadémiai Könyvtár és a BBTE szervezésében
Fotó: Cluj Center for Indian Studies at UBB / Facebook
Bár a 19. században a szanszkrit nyelv tanulmányozása kivételesnek számított, különösen Erdélyben, ez az érdeklődés nem volt teljesen elszigetelt jelenség, hanem egy szélesebb tudományos nyitottság része, amely mind a magyar, mind az erdélyi tudományos gondolkodást jellemezte.
Ez talán annak is köszönhető, hogy a magyarságot a keleti eredet és őshaza kérdése nagyon régóta foglalkoztatja” – mutatott rá Szenkovics Dezső. Kifejtette, elég csak a Brassaival kortárs székelyföldi születésű Kőrösi Csoma Sándorra gondolni, aki a modern tibetológia mint tudomány létrejöttének egyik kiemelkedő alakja, a tibeti–angol szótár és a tibeti nyelvtan megalkotója, aki éppen annak reményében vállalta a nehézségekkel és megpróbáltatásokkal teli, kockázatos utazást, hogy rátaláljon a feltételezett őshazára.
Megjegyezte, érdemes megemlíteni a méltánytalanul elfeledett Szentkatolnai Bálint Gábort is, aki Csoma halála után két évvel látta meg a napvilágot. Nagy székely elődjéhez hasonlóan őt is érdekelte az őshaza és a keleti rokon népek kérdése, ezért több alkalommal is hosszabb időt töltött Keleten. Gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójának megbecsült tolmácsaként jutott el Indiába, ahol elsajátította a tamil nyelvet, majd nyelvi kutatásainak eredményeit tudományos értekezésben foglalta össze.
Brassai Sámuel szülőháza Torockószentgyörgyön
Fotó: Wikipédia
Brassai Sámuel szanszkrit könyvgyűjtése mögött egyszerre húzódott meg tudományos elhivatottság, spirituális keresés és mély nyelvi kíváncsiság. Ezt tükrözi az is, hogy gyűjteményében a vallási szövegek mellett irodalmi, matematikai és csillagászati művek is helyet kaptak.
Egyetemi oktatóként egy évtizeden át tanította a szanszkrit nyelvet Kolozsváron, a Ferenc József Tudományegyetemen, és Toldy Ferenc irodalomtörténésznek írt leveléből az is kiderül, sérelmezte, hogy a budapesti egyetem frissen létrehozott keleti nyelvek és irodalmak tanszékére nem kapott oktatói meghívást, ezenkívül buddhizmuskutatásai pedig spirituális érdeklődéséről tanúskodnak.
Ezért gondolom azt, hogy a tudományos elhivatottság, a spirituális keresés és a nyelvi kíváncsiság egyszerre jelent meg Brassainak a szanszkrit művek iránt kialakult gyűjtői szenvedélyében” – fejtette ki Szenkovics Dezső.
Hozzátette, nehéz egyértelmű választ adni arra, hogy a Brassai korabeli tudós világ milyen India-képpel rendelkezett. Nagy általánosságban talán annyi mondható el, hogy a 18. század végén, 19. század folyamán romantikus India-kép volt jellemző magyar nyelvterületen, később, az indológia, a tibetológia meghonosodásával és a kiváló magyar nyelvészek, történészek, művészettörténészek, valláskutatók publikációinak köszönhetően ez az India-kép sokkal árnyaltabbá, sokrétűbbé, komplexebbé válik.
Mint fogalmazott, az utolsó erdélyi polihisztor által hátrahagyott szanszkrit gyűjtemény és az ehhez társuló saját kéziratok, jegyzetek, szókincsgyűjtemények fontos mérföldkövei a magyar, és ezen belül is az erdélyi India-kutatásnak.
amit mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy Brassai halálát követően több mint nyolc évtizedet kellett várni arra, hogy Erdély, Kolozsvár egy újabb nagy formátumú szanszkritistát adjon az indológiának Szántó Péter Dániel személyében. Az indiai–magyar kulturális kapcsolatok több mint ötszáz éves történetének fényében azt gondolom, hogy az ilyen példák fontos mérföldkövek a következő India-kutatók generációi számára is” – fejtette ki az egyetemi oktató.
A kolozsvári unitárius templom jobb oldalán az iskola, ahol Brassai oktatott, bal oldalán az utolsó erdélyi polihisztorról elnevezett tanintézet
Fotó: Bone Ewald
Arra a kérdésünkre, Gándhí-kutatóként hogyan látja, vonható-e bármiféle párhuzam Gándhí szellemisége és Brassai életfilozófiája között, Szenkovics Dezső elmondta, talán a legszembetűnőbb hasonlóság a magyar tudomány és kultúra, valamint a világtörténelem e két kiemelkedő alakja között az egyszerű, puritán életforma, a mély vallásosság, valamint az elnyomás elleni határozott fellépés és a szabadság szeretete.
Brassai az unitárius vallásba született bele, és élete végéig mély hitű hívő ember maradt, amiről több alkalommal is tanúvallomást tett. A Nagy Lélek hindu családban született, és annak ellenére, hogy látta saját vallása hibáit, amelyek ellen számos alkalommal fel is szólalt, mindvégig megmaradt hithű hindunak” – sorolta a hasonlóságokat Brassai és Gándhí között az egyetemi oktató.
Hozzátette, ezenkívül mindketten elkötelezetten felléptek az emberi szabadság érdekében. Brassai tette ezt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, amikor nemcsak az unitárius kollégium diákjait biztatta cselekvésre, hanem 1848 decemberétől 1849 augusztusáig tisztként is szolgált Bem táborában. Ugyan teljesen más eszközökkel és módszerekkel, de Gándhí is hasonló célokat fogalmazott meg, amikor mondhatni az egész életét feláldozta a brit kolonialista elnyomás ellenében, a szabad és független India érdekében végzett erőszakmentes politikai ellenállási mozgalom meghatározó személyiségeként.
Júniusban elkezdődnek a torockószentgyörgyi vár megerősítésének kivitelezési munkálatai, valamint nyolc hagyományos házat, köztük Brassai Sámuel szülőházát is felújítják a Fehér megyei faluban – közölte Deák Székely Szilárd, Torockó polgármestere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!