
A per idejére az erdőt az állami erdészetre bízták, így a 986 tag jelentős bevételi forrástól esett el
Fotó: Gábos Albin
A háromszéki Ozsdola közbirtokosságát erősíti a 2900 hektáros erdővagyon visszaállamosításáért zajló perben a helyi ortodox egyház. A kézdivásárhelyi bíróságon kedden zajló második tárgyalási fordulóban nem történt érdemi előrelépés, viszont a bíró elfogadta, hogy mind a két oldalon többen belépjenek a perbe.
2019. december 10., 19:192019. december 10., 19:19
2019. december 10., 19:442019. december 10., 19:44
Az októberi tárgyaláson az ügyvédek jelezték, a felperes pénzügyminisztériumhoz csatlakozna a Romsilva állami erdészet, míg az ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesülete mellett a római katolikus egyház és hét magánszemély lépne be a perbe.
Időközben az ozsdolai Kun Kocsárd Általános Iskola, az ortodox egyház és további 12 közbirtokossági tag is bejelentkezett az erdőtulajdon védelmében. Lukács Attila, a közbirtokosság erdőjével gazdálkodó cég vezetője lapunknak elmondta, nem akarták feszíteni a húrt, mert a bíró már ingerült volt a rengeteg belépési szándék miatt, ezért végül az utólagosan jelentkezők közül csak az iskolát és az ortodox egyházat jegyeztették be. A 12 magánszemély tartalékban maradt, de a per folyamán még ők is csatlakozhatnak.
Lukács Attila elmondta, érdemben nem született döntés, a következő fordulót február 11-re tűzték ki.
A pénzügyminisztérium tavaly indított visszaállamosítási pert az ozsdolai közbirtokosság ellen, arra hivatkozva kérte a birtoklevél érvénytelenítését, hogy az erdőt nem a kommunisták államosították, hanem a román állam már korábban kisajátította, és kárpótlást is fizetett érte. Az alapfokú tárgyalás áprilisban kezdődött el, de azóta érdemben nem történt semmi, csak áthelyezték a Kovászna megyei törvényszékre, majd végül mégis vissza Kézdivásárhelyre.
Az államosításkor a telekkönyvben a közbirtokosság szerepelt tulajdonosként. A romániai magyar közösség számára precedensjellege miatt aggasztó a legnagyobb háromszéki közbirtokosság erdővagyonának visszaállamosítására tett kísérlet. Ugyanakkor a per idejére az erdőt az állami erdészetre bízták, így a 986 tag jelentős bevételi forrástól esett el, hiszen tavaly például 3400 űrméter (1 űrméter 0,57 köbmétert jelent) tűzifát, több mint 500 köbméter gömbfát és 500 ezer lejt osztott ki a közbirtokosság.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
szóljon hozzá!