Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) is üdvözölte tegnap az RMDSZ szombati kongresszusán elhangzott bejelentést, miszerint a szövetség törvénytervezetet nyújtana be a Székelyföld területi autonómiájáról.
A polgári párt vezetőségének hétfői közleménye rámutat: az MPP reméli, hogy amennyiben a bejelentést tettek is követik, nem fordul elő olyan szégyenteljes eset, amikor a szövetség honatyái kivonulnak a törvényhozás üléséről, ha a székely autonómia kérdése szerepel napirenden.\" Az MPP arra utalt, hogy 2012. szeptember 25-én az RMDSZ Székelyföldön megválasztott három szenátora nem vett részt a felsőházban a Székelyföld autonómiastatútumára vonatkozó törvénytervezet végszavazásán. A polgári párt úgy értékeli, az RMDSZ tizenegyedik kongresszusa mérföldkő lehet az erdélyi magyarság életében, hiszen ezen „a generációváltás mellett egy egészséges szemléletváltás jelei is megmutatkoztak\". „Meggyőződésünk, hogy stratégiai kérdésekben csak közös erővel tudunk eredményt elérni. A Magyar Polgári Párt nyitott a párbeszédre, éppen ezért örömmel fogadunk minden olyan megnyilvánulást, amely a nyitás irányába hat\" – olvasható továbbá az MPP közleményében.
Sürgetik az EMEF összeülését
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint Kelemen Hunor közös fellépésre vonatkozó kijelentése akkor lett volna igazán hiteles, ha a két erdélyi magyar párt képviselőit is meghívják az RMDSZ-kongresszusra. Úgy véli, ez annak a jele, hogy az RMDSZ képtelen feldolgozni, hogy már nincs egyedül az erdélyi magyar politika színterén. „Mindez azonban nem akadálya annak, hogy az autonómia ügyében konszenzust és a közös cselekvési tervet alakítsunk ki. Állunk elébe az együttműködésnek\" – szögezte le a néppárt elnöke. Toró kifejtette, örül annak, hogy Kelemen Hunor is arra a következtetésre jutott, hogy az autonómia kérdésében összefogásra van szükség, hiszen a néppárt már rég hangoztatja, hogy nem elég a kamarillaegyezségekre alapozó parlamenti jelenlét. „Már rég szorgalmazzuk az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívását, hiszen éppen azért hoztuk létre, hogy a konszenzus, a közös cselekvés színtere legyen, amikor a pártpolitikai csatározások nem előre viszik, hanem hátráltatják a közösség ügyeit\"– fogalmazta meg a néppárti politikus. Toró ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy „amióta az RMDSZ levedlette a szövetség jellegét és párttá alakult\", ez az első kongresszusa, ahol ilyen terjedelemben és mélységekben terítékre került az autonómia ügye, hiszen korábban ezt a kérdést igyekeztek a szőnyeg alá söpörni. Toró ugyanakkor elmondta, óvatos optimizmussal várja, hogy eljussanak a közös politikai cselekvésig. Reméli, a szövetség nem marad a retorika szintjén, mint ahogyan azt számtalanszor tette a választási kampányokban.
„Tömeget a tervezet mögé\"
„Akkor bizonyosodik be, hogy ez nemcsak üres ígéret, ha az RMDSZ tényleg benyújtja a törvénytervezetet a Székelyföld autonómiájáról. Közös feladat lesz, hogy a tervezet mögé tömegbázist állítsanak, hogy a román politikum, a kormánykoalíció ne söpörhesse le azzal a kifogással, hogy a tervezet csak a politikusok akaratát tükrözi\" – hívta fel a figyelmet Toró. Amint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor a szombati, csíkszeredai kongreszszust követően jelentette be, az RMDSZ törvénytervezetet nyújt be a Székelyföld területi autonómiájáról. Kelemen Hunor elnöki beszámolójában hangsúlyozta, Romániának meg kell teremtenie mind a területi, mind a kulturális autonómia jogi kereteit, ennek érdekében a magyar politikai tényezőknek meg kell állapodniuk, hogy csatározásaikban az autonómia ügyét nem használják fegyverként. A szövetség elnöke szerint olyan hallgatólagos vagy írásos megállapodást kellene kötni, amelyet mindenki elfogad, „mert a legtöbb kárt akkor tudjuk okozni egymásnak és különösen a mi közös ügyünknek, ha azt a látszatot keltjük, hogy vannak igazi autonómiaharcosok, és vannak olyanok, akik ezzel szemben állnak.\"
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
szóljon hozzá!