Fotó: Haáz Vince
A tanulmányaikat itthon folytató egyetemistáknak is hatalmas segítség lenne a diákhitel, és bár jó ötlet a külföldi egyetemeken tanuló fiatalokat támogatni, a hazatérésüket ösztönözni, ezt nem szerencsés a hazai egyetemeket választók hátrányos megkülönböztetésével megvalósítani – vélik a lapunk által megszólaltatott érintettek.
2021. április 07., 08:132021. április 07., 08:13
Sokat segítene, ha Romániában létezne a diákhitel intézménye, hiszen sokan olyan nagyvárosban folytatják a tanulmányaikat, ahol az élet költségesebb, ezért az egyetemi éveik alatt már kénytelenek munkát vállalni, ami a tanulmányaik rovására megy – fogalmazta meg a Soós Anna, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, amikor annak kapcsán faggattuk, hogy bukaresti kormányzati illetékesek egy olyan tervezeten dolgoznak, amely egyfajta diákhitelt biztosítana a külföldön tanuló romániai egyetemistáknak, hazatérésüket pedig azzal ösztönöznék, hogy aki úgy dönt, itthon kamatoztatja a megszerzett tudást, nem kell törlesztenie a kölcsönt.
és ezt az sem ösztönzi jobban, ha ez esetben a hitelt vissza kell fizetnie, hiszen gond nélkül talál olyan jól fizető állást, hogy a béréből törlessze a kölcsönt.
– szögezte le Soós Anna.
Anyagi támogatást biztosíthat a román állam a külföldi egyetemeken tanuló romániai diákoknak, ha pedig hazatérnek, nem kell visszafizetniük a pénzt egy készülő törvénytervezet szerint.
A BBTE rektorhelyettese minden szinten azt szorgalmazza, hogy a kormány építtessen kollégiumokat a nagy egyetemi központokban, ahol minőségi felsőfokú oktatás zajlik, biztosítva az egyetemi hallgatóknak a lakhatási feltételeket. Ilyen módon az ország bármelyik részéről eljuthatnak a fiatalok Kolozsvárra, Bukarestbe, Temesvárra vagy éppen Jászvásárra, ahol felszívják az egyetemi élet és a fejlődő város lehetőségeit, majd hazatérnek a szülőföldjükre. „Már az sem egyszerű, hogy a hazai egyetemi központokból hazatérésre bírják a fiatalokat, erre is érdemes lenne támogatási rendszert, közpolitikát kidolgozni, például ha egy fiatal az egyetem elvégzése után hazatér, akkor ne kelljen visszafizetnie a diákhitelt” – fogalmazta meg Soós Anna.
„Nem vitás, hogy szükség van olyan támogatási rendszerre, amely hazacsábítja a külföldön tanuló fiatalokat, de
– szögezte le kérdésünkre Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusának elnöke. Hozzátette, abból a megközelítésből sem a legjobb megoldás diákhitellel segíteni a külföldi egyetemeken tanulókat, mivel ez nem jelent garanciát arra, hogy a tanulmányaik befejezése után hazatérnek, hiszen nagy eséllyel külföldön találnak olyan munkát, hogy a kölcsönt nyugodtan visszafizessék.
amikor szembesülnek az anyagi nehézségekkel, valamint azzal, hogy három-négy évig megfeszített tempóban tanulniuk kell. A romániai egyetemeken akár 40 százalékos is lehet a lemorzsolódási arány, de azt nem tehetik meg, hogy érdemtelenül átengedik őket, hiszen meg kell őrizni az egyetemi oklevél értékét. A diákhitel a Sapientia korábbi rektora szerint a lemorzsolódást is csökkentené, hiszen ilyen esetben nemcsak a tanulási lehetőséget veszítenék el a fiatalokat, hanem az addig felvett hitelt is vissza kellene fizetniük, így komolyabban vennék a tanulást. Dávid László felidézte, amikor húsz évvel ezelőtt semmiből kellett egyetemet teremteni, felmerült, hogy az elitképzésnek van jövője. Aztán rá kellett jönni, hogy Erdélyben, Székelyföldön sok jó képességű fiatal nem tanul tovább, mert anyagi lehetőségeiben korlátozott, nem tudja vállalni, hogy elmegy Kolozsvárra tanulni, és nekik is próbáltak esélyt biztosítani.
– vallja Dávid László, aki szerint egyensúlyra van szükség, vagyis az oktatási közpolitikákat úgy kell kialakítani, hogy a visszajelzések hosszú távon érkeznek be. „Ha most valamit elrontunk, annak tíz év múlva lehet hatása, nemzedékek sorsát pecsételve meg” – szögezte le a Sapientia EMTE szenátusának elnöke.
Másrészt egy ilyen támogatással arra ösztönözhetik a tehetséges fiatalokat, akik bármelyik egyetemre bejuthatnak, hogy inkább válasszák a külföldi tanintézeteket, hiszen akkor olyan segítséget is megkaphatnak, amire itthon nem jogosultak.
Fotó: Haáz Vince
„Minden segítség jól jön, szükség van olyan ösztönző programra, amely arra buzdítja a külföldön élő, tanuló, dolgozó fiatalokat, hogy hazatérjenek, itthon építsenek karriert és jövőt, viszont ezt meg kell előznie egy felmérésnek” – fogalmazott eközben megkeresésünkre Oltean Csongor, a bukaresti sport és ifjúsági minisztérium államtitkára. Kifejtette, fontos kezdeményezés lehet, hogy diákhitellel segítsék a külföldön tanuló fiatalokat, de
Az ifjúsági szakpolitikus elmondta, a minisztériumban most rakják össze a következő 7–10 éves ifjúsági stratégiát, amiben kitérnek a külföldön tanuló, dolgozó fiatalokra is, hiszen ők is értékes polgárai az országnak, értékes tagjai a magyar közösségnek.
– húzta alá az ifjúsági államtitkár. Elmondta, találkozókat szerveznek az ifjúsági szervezetekkel, intézményes szintre viszik a javaslataikat. Ugyanakkor zajlik a minisztériumok közötti egyeztetés, hogy az ifjúsági stratégia ne maradjon papíron, mint a hét évvel ezelőtti, hanem alkalmazható és működőképes legyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!