Az itthon tanuló egyetemistáknak is jól jönne a diákhitel

és ezt az sem ösztönzi jobban, ha ez esetben a hitelt vissza kell fizetnie, hiszen gond nélkül talál olyan jól fizető állást, hogy a béréből törlessze a kölcsönt.

– szögezte le Soós Anna.

korábban írtuk

Diákhitelt biztosítana a román állam a külföldi egyetemeken tanuló diákoknak; aki hazajön, nem kell visszafizetnie

Anyagi támogatást biztosíthat a román állam a külföldi egyetemeken tanuló romániai diákoknak, ha pedig hazatérnek, nem kell visszafizetniük a pénzt egy készülő törvénytervezet szerint.

A BBTE rektorhelyettese minden szinten azt szorgalmazza, hogy a kormány építtessen kollégiumokat a nagy egyetemi központokban, ahol minőségi felsőfokú oktatás zajlik, biztosítva az egyetemi hallgatóknak a lakhatási feltételeket. Ilyen módon az ország bármelyik részéről eljuthatnak a fiatalok Kolozsvárra, Bukarestbe, Temesvárra vagy éppen Jászvásárra, ahol felszívják az egyetemi élet és a fejlődő város lehetőségeit, majd hazatérnek a szülőföldjükre. „Már az sem egyszerű, hogy a hazai egyetemi központokból hazatérésre bírják a fiatalokat, erre is érdemes lenne támogatási rendszert, közpolitikát kidolgozni, például ha egy fiatal az egyetem elvégzése után hazatér, akkor ne kelljen visszafizetnie a diákhitelt” – fogalmazta meg Soós Anna.

Nem kellene diszkriminálni az itthon tanulókat

„Nem vitás, hogy szükség van olyan támogatási rendszerre, amely hazacsábítja a külföldön tanuló fiatalokat, de

– szögezte le kérdésünkre Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusának elnöke. Hozzátette, abból a megközelítésből sem a legjobb megoldás diákhitellel segíteni a külföldi egyetemeken tanulókat, mivel ez nem jelent garanciát arra, hogy a tanulmányaik befejezése után hazatérnek, hiszen nagy eséllyel külföldön találnak olyan munkát, hogy a kölcsönt nyugodtan visszafizessék.

amikor szembesülnek az anyagi nehézségekkel, valamint azzal, hogy  három-négy évig megfeszített tempóban tanulniuk kell. A romániai egyetemeken akár 40 százalékos is lehet a lemorzsolódási arány, de azt nem tehetik meg, hogy érdemtelenül átengedik őket, hiszen meg kell őrizni az egyetemi oklevél értékét. A diákhitel a Sapientia korábbi rektora szerint a lemorzsolódást is csökkentené, hiszen ilyen esetben nemcsak a tanulási lehetőséget veszítenék el a fiatalokat, hanem az addig felvett hitelt is vissza kellene fizetniük, így komolyabban vennék a tanulást. Dávid László felidézte, amikor húsz évvel ezelőtt semmiből kellett egyetemet teremteni, felmerült, hogy az elitképzésnek van jövője. Aztán rá kellett jönni, hogy Erdélyben, Székelyföldön sok jó képességű fiatal nem tanul tovább, mert anyagi lehetőségeiben korlátozott, nem tudja vállalni, hogy elmegy Kolozsvárra tanulni, és nekik is próbáltak esélyt biztosítani.

– vallja Dávid László, aki szerint egyensúlyra van szükség, vagyis az oktatási közpolitikákat úgy kell kialakítani, hogy a visszajelzések hosszú távon érkeznek be. „Ha most valamit elrontunk, annak tíz év múlva lehet hatása, nemzedékek sorsát pecsételve meg” – szögezte le a Sapientia EMTE szená­tusának elnöke.

Másrészt egy ilyen támogatással arra ösztönözhetik a tehetséges fiatalokat, akik bármelyik egyetemre bejuthatnak, hogy inkább válasszák a külföldi tanintézeteket, hiszen akkor olyan segítséget is megkaphatnak, amire  itthon nem jogosultak.

Az ifjúsági szakpolitikus elmondta, a minisztériumban most rakják össze a következő 7–10 éves ifjúsági stratégiát, amiben kitérnek a külföldön tanuló, dolgozó fiatalokra is, hiszen ők is értékes polgárai az országnak, értékes tagjai a magyar közösségnek.

– húzta alá az ifjúsági államtitkár. Elmondta, találkozókat szerveznek az ifjúsági szervezetekkel, intézményes szintre viszik a javaslataikat. Ugyanakkor zajlik a minisztériumok közötti egyeztetés, hogy az ifjúsági stratégia ne maradjon papíron, mint a hét évvel ezelőtti, hanem alkalmazható és működőképes legyen.