Fotó: Haáz Vince
A tanulmányaikat itthon folytató egyetemistáknak is hatalmas segítség lenne a diákhitel, és bár jó ötlet a külföldi egyetemeken tanuló fiatalokat támogatni, a hazatérésüket ösztönözni, ezt nem szerencsés a hazai egyetemeket választók hátrányos megkülönböztetésével megvalósítani – vélik a lapunk által megszólaltatott érintettek.
2021. április 07., 08:132021. április 07., 08:13
Sokat segítene, ha Romániában létezne a diákhitel intézménye, hiszen sokan olyan nagyvárosban folytatják a tanulmányaikat, ahol az élet költségesebb, ezért az egyetemi éveik alatt már kénytelenek munkát vállalni, ami a tanulmányaik rovására megy – fogalmazta meg a Soós Anna, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, amikor annak kapcsán faggattuk, hogy bukaresti kormányzati illetékesek egy olyan tervezeten dolgoznak, amely egyfajta diákhitelt biztosítana a külföldön tanuló romániai egyetemistáknak, hazatérésüket pedig azzal ösztönöznék, hogy aki úgy dönt, itthon kamatoztatja a megszerzett tudást, nem kell törlesztenie a kölcsönt.
és ezt az sem ösztönzi jobban, ha ez esetben a hitelt vissza kell fizetnie, hiszen gond nélkül talál olyan jól fizető állást, hogy a béréből törlessze a kölcsönt.
– szögezte le Soós Anna.
Anyagi támogatást biztosíthat a román állam a külföldi egyetemeken tanuló romániai diákoknak, ha pedig hazatérnek, nem kell visszafizetniük a pénzt egy készülő törvénytervezet szerint.
A BBTE rektorhelyettese minden szinten azt szorgalmazza, hogy a kormány építtessen kollégiumokat a nagy egyetemi központokban, ahol minőségi felsőfokú oktatás zajlik, biztosítva az egyetemi hallgatóknak a lakhatási feltételeket. Ilyen módon az ország bármelyik részéről eljuthatnak a fiatalok Kolozsvárra, Bukarestbe, Temesvárra vagy éppen Jászvásárra, ahol felszívják az egyetemi élet és a fejlődő város lehetőségeit, majd hazatérnek a szülőföldjükre. „Már az sem egyszerű, hogy a hazai egyetemi központokból hazatérésre bírják a fiatalokat, erre is érdemes lenne támogatási rendszert, közpolitikát kidolgozni, például ha egy fiatal az egyetem elvégzése után hazatér, akkor ne kelljen visszafizetnie a diákhitelt” – fogalmazta meg Soós Anna.
„Nem vitás, hogy szükség van olyan támogatási rendszerre, amely hazacsábítja a külföldön tanuló fiatalokat, de
– szögezte le kérdésünkre Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusának elnöke. Hozzátette, abból a megközelítésből sem a legjobb megoldás diákhitellel segíteni a külföldi egyetemeken tanulókat, mivel ez nem jelent garanciát arra, hogy a tanulmányaik befejezése után hazatérnek, hiszen nagy eséllyel külföldön találnak olyan munkát, hogy a kölcsönt nyugodtan visszafizessék.
amikor szembesülnek az anyagi nehézségekkel, valamint azzal, hogy három-négy évig megfeszített tempóban tanulniuk kell. A romániai egyetemeken akár 40 százalékos is lehet a lemorzsolódási arány, de azt nem tehetik meg, hogy érdemtelenül átengedik őket, hiszen meg kell őrizni az egyetemi oklevél értékét. A diákhitel a Sapientia korábbi rektora szerint a lemorzsolódást is csökkentené, hiszen ilyen esetben nemcsak a tanulási lehetőséget veszítenék el a fiatalokat, hanem az addig felvett hitelt is vissza kellene fizetniük, így komolyabban vennék a tanulást. Dávid László felidézte, amikor húsz évvel ezelőtt semmiből kellett egyetemet teremteni, felmerült, hogy az elitképzésnek van jövője. Aztán rá kellett jönni, hogy Erdélyben, Székelyföldön sok jó képességű fiatal nem tanul tovább, mert anyagi lehetőségeiben korlátozott, nem tudja vállalni, hogy elmegy Kolozsvárra tanulni, és nekik is próbáltak esélyt biztosítani.
– vallja Dávid László, aki szerint egyensúlyra van szükség, vagyis az oktatási közpolitikákat úgy kell kialakítani, hogy a visszajelzések hosszú távon érkeznek be. „Ha most valamit elrontunk, annak tíz év múlva lehet hatása, nemzedékek sorsát pecsételve meg” – szögezte le a Sapientia EMTE szenátusának elnöke.
Másrészt egy ilyen támogatással arra ösztönözhetik a tehetséges fiatalokat, akik bármelyik egyetemre bejuthatnak, hogy inkább válasszák a külföldi tanintézeteket, hiszen akkor olyan segítséget is megkaphatnak, amire itthon nem jogosultak.
Fotó: Haáz Vince
„Minden segítség jól jön, szükség van olyan ösztönző programra, amely arra buzdítja a külföldön élő, tanuló, dolgozó fiatalokat, hogy hazatérjenek, itthon építsenek karriert és jövőt, viszont ezt meg kell előznie egy felmérésnek” – fogalmazott eközben megkeresésünkre Oltean Csongor, a bukaresti sport és ifjúsági minisztérium államtitkára. Kifejtette, fontos kezdeményezés lehet, hogy diákhitellel segítsék a külföldön tanuló fiatalokat, de
Az ifjúsági szakpolitikus elmondta, a minisztériumban most rakják össze a következő 7–10 éves ifjúsági stratégiát, amiben kitérnek a külföldön tanuló, dolgozó fiatalokra is, hiszen ők is értékes polgárai az országnak, értékes tagjai a magyar közösségnek.
– húzta alá az ifjúsági államtitkár. Elmondta, találkozókat szerveznek az ifjúsági szervezetekkel, intézményes szintre viszik a javaslataikat. Ugyanakkor zajlik a minisztériumok közötti egyeztetés, hogy az ifjúsági stratégia ne maradjon papíron, mint a hét évvel ezelőtti, hanem alkalmazható és működőképes legyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!