Az exhumáltak kegyeletteljes újratemetését kérik

Ezt Csomortányi István, a néppárt megyei elnöke jelentette be hétfőn, miután a múlt héten kiderült, hogy az azóta parkosított sírkertekből kihantolt emberi maradványokat egy tömegsírba temették el újra a Rulikowski-temetőben.

Mint arról beszámoltunk, az újrahantolásról Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke tájékoztatta a sajtót, a helyzet rendezésére szólítva fel az illetékeseket. Kiderült: a 63 kisméretű koporsóban olyan személyek hamvai vannak, akikért a 2009-ben történt exhumálás óta senki nem jelentkezett. Az ADP-igazgató szerint a tömegsírt húsvétig bekerítették volna, és a neveket tartalmazó sírkövet állítottak volna.

„A helyzet felháborító és olyan szinten kegyeletsértő, hogy egyetlen közösség sem tűrheti” – szögezte le hétfőn Csomortányi István, a néppárt megyei vezetője, aki négy kéréssel fordult az önkormányzat illetékeseihez.

„Keressenek méltó helyet az újratemetéshez, ne a hajléktalanok és a csavargók közé szorítsák az exhumált volt váradiakat. A 63 koporsó külön sírhelyre kerüljön, hiszen még háború esetén is csak rendkívüli helyzetekben temettek embereket tömegsírba. Amikor az újratemetést megszervezik, az legyen nyilvános, és időben értesítsék a lakosságot is. Az újratemetéskor ne csupán az ortodox pópa legyen jelen, hanem valamennyi érintett egyház képviselőjét hívják meg a liturgiára” – sorolta a beadványban megfogalmazottakat a politikus, hangsúlyozva, hogy ebből nem hajlandók engedni.

Jelezte azt is, hogy újból kérni fogják az önkormányzatot arra, hogy a volt temetőkben alakítsák ki az évekkel ezelőtt megígért emlékhelyeket. Az Olaszi temető bejáratánál állítsák vissza a volt kopjafát és a megmaradt regiszterek alapján egy emlékfalon tüntessék fel az ott nyugvók névsorát, a Szőllősiben pedig a parkosítás után megmaradt kereszt körül alakítsanak ki emlékhelyet.

Csomortányi – aki a két temető parkosításának a történetére is emlékeztetett – úgy véli, mindkét sírkert megmenthető lett volna. „Korábban bőven lett volna idő az emlékhely kialakítására, így visszásnak gondoljuk, hogy azok, akik akkor tehettek volna, és nem tették, most kampányidőszakban fedezték fel maguknak ezt az egyébként felháborító helyzetet. Az, hogy 2009 és 2012 között nem sikerült az újratemetést megoldaniuk, szintén jól mutatja, mennyire érdekelte őket a téma. Méltatlannak tartjuk azt, hogy a helyi pártvezér piros tulipánnal vonult ki, ilyen szinten nem kellene politikai ügyet kreálni a helyzetből” – nyilatkozta Csomortányi.

Folytatódik a beltelekadók ügye
Két bírósági tárgyalás után hivatalosan még mindig nem oldódott meg az Erdélyi Magyar Néppárt váradi szervezetének tavaly nyáron iktatott keresete, amelyben a helyi önkormányzat 178-as tanácsi határozatának a visszavonását kérik a Bihar megyei törvényszéken. A párt szerint az önkormányzat megsértette a tulajdonjogra vonatkozó törvényeket azzal, hogy önkényesen beépíthető területté nyilvánított több mezőgazdasági területet, az említett határozat szemben áll az adótörvénykönyvvel.
A helyiek között nagy felháborodást keltő döntés felülvizsgálatát később ugyan kérvényezni lehetett, de a formanyomtatványban aláírással kellett rábólintatni a későbbi válaszra. Kristófi Kristóf, a néppárt váradi elnöke hétfőn elmondta: a perhez már húszan csatlakoztak, de az önkormányzat még mindig nem válaszolt minden kérvényre, ráadásul most új bírót is kapnak.
Noha a polgármesteri hivatal néhány esetben visszaminősítette a területet, a tárgyalás folytatódik, a következő időpontot áprilisra várják. Kristófi Kristóf jogászként azt javasolja az érintetteknek, amennyiben még nem építettek a területre, március 31-éig jelentsék be mezőgazdasági területként. Ehhez segítséget is kérhetnek a néppárt váradi irodájában.