Popa Zsolt szerint az avasi viselet színessége, a szabásrendszerek ősi formája, a folklór energiája adta az inspirációs forrást
Fotó: Popa Zsolt
Az avasújvárosi születésű Popa Zsolt munkássága izgalmas színfontja a romániai divatszakmának, a Szatmár megyei településen született alkotó nem hétköznapi kreációinak és az erdélyi népviseletből ihletődő darabjainak köszönhetően a nemzetközi színtéren is ismert. Vallja, hogy mindegyik viselet egy kisebb univerzum, jelekkel, energiákkal, történelemmel átszőve, és épp ezért hatalmas ösztönző erőt jelenthet.
2024. május 12., 10:162024. május 12., 10:16
– Hogyan alakult a pályája, mi vezette az alkotáshoz, tervezéshez, a divathoz?
– Ha végignézem az általános iskolás füzeteimet, szinte mindegyik borítójára kezdetleges divatskiccek vannak rajzolva, karikatúra-ruhavázlatok. Közeledve a pályaválasztáshoz, két út állt előttem, jobban mondva három: színművészeti, orvosi vagy a dizájn. Az előző kettőt túl nehéznek találtam, így a harmadik mellett döntöttem, vagy ő választott ki magának – ez kérdés. Mindenesetre ezen az úton indultam el. Az elején azt sem tudtam, hogy eszik vagy isszák ezt a szakmát, de idővel ráérez és beletanul az ember.
– Ha jól tudom, a népviselet sosem állt távol Öntől, jó ismerője, gyűjtője, népviseleteket is készít rendelésre. Ez hogy fér össze a kreatívabb énjével, a keze alól kikerülő, valószínűleg sokak számára merész darabokkal?
– Húsz éve néptáncolok, innen ered a viseletek iránti vonzalom. Korábban volt jelen a tánc az életemben, mint tudatosan a dizájn. Rácsodálkozom a mai napig a népi kreativitásra, arra, ahogyan az őseink alkottak, ösztönből, valami ősi tudásba kapaszkodva, hiszen előttük nem voltak múzeumok, internet, ahonnan inspirálódni tudtak volna. Egyszerűen az ösztöneikre hagyatkoztak, a jó ízlésükre és így kialakult valami egységes, az olyan művészet, ami üzen nekünk, modern embereknek. Üzen a formák, a színvilág által, hordozza az évszázadok alatt összegyűlt, letisztult tudást és esztétikát.
Mindig szerettem a kontrasztokat: végig jelen voltak, vannak az életemben és talán ez a fajta egyensúly tartja fenn az éberségemet a viseletek szigorú szabályrendszere és a kreativitás szabadsága között.
– Mindig is látott lehetőséget a népviselet ihlette alkotásban?
– Kezdetben nem szerettem volna a két dolgot összevegyíteni, mindkét vonal szent volt a maga módján. Éveknek kellett eltelniük ahhoz, hogy mindkét irányba fejlődjek. Nem akartam úgy hozzányúlni a népviselethez, hogy annak bizonyos vonalait, jellegzetességeit „megbecstelenítsem”. Sokat tanulmányoztam a viseletkultúrát, az anyagokat, a technikákat. És amikor ezt a tudást stabilnak éreztem, akkor kezdtem el beépíteni a folk-vonalat a modernebb ruhadarabokba. Az erdélyi népviselet nyújtotta lehetőségeket előttem már felhasználtak a nagy márkák, például a Dior cég a bihari bőr mellrevalót egy az egyben lemásolta és kifutóra vitte, de Yves Saint Laurent is inspirálódott a román ingekből, sőt a Dolce&Gabbana is bemutatta már a széki réklit a nagyközönségnek. Szóval nem ismeretlen a híresebb divatházak előtt Erdély népművészete. Gondolom, szakavatott szemek észreveszik ennek a tájnak a misztériumát, legendákra hagyatkoznak, ez mind-mind inspirációs forrás tud lenni. Számomra is az.
– Mit jelent(het) a népviselet, a népies jelleg a mai világban, amikor lassan mindenki hamis Louis Vuitton táskával flangál, „fake” Channel papucsban és így tovább. Lehet, hogy pár év múlva a most trendi quiet luxuryhoz (úgynevezett csendes luxus) hasonlóan divatossá, értékessé válik visszanyúlni az „autentikus” gyökerekhez? Lehet ez tömegek kedvencévé váló vonal vagy csak egy szűk réteg szerethet bele?
– A divat leképezi azt, ami a világunkban történik. Ha valaki megnézi és elemzi az irányvonalakat, a színeket, a kompozíciókat, láthatja, hogy művészi szemen átszűrten, továbbgondoltan ott van az a káosz kicsiben, ami a világunkban uralkodik. Nem feltétlenül rossz dolog, ha valaki nyitott ezekre a dolgokra, és értő szemmel néz végig egy-egy extrémebb bemutatót. A divatnak hatnia kell a befogadóra. Ha valaki fogékony erre és saját prizmáján keresztül szemléli a ruhadarabokat, irányvonalakat, akkor hathat rá, ugyanúgy, mint ahogy egy múzeumban egy kép hat a szellemre. A divat is hat, kizökkent a komfortzónából, gondolkodásra késztet.
Az emberek általában szeretik a népviselet ihlette ruhákat, valahogy benne van a génjeinkben az elődeink által megalkotott forma és színvilág szeretete.
– Miként lehet bármivel betörni a nemzetközi divat világába, akár egy ilyen sajátos dologgal, mint a modern és folk ötvözése?
– A divat ciklikus, nem mi, 21. századi tervezők találtuk ki a modern ötvözését a folkkal. Ha megnézzük, a hippik már a hatvanas-hetvenes években is csempésztek a megjelenésükbe népies blúzokat. Végig jelen volt a divatban, amióta ezt az iparágat tudatosan irányítgatják a tervezők. Nagyon nehéz a divatban valami újat kitalálni. Itt most a kontextuson van a lényeg és a mértéken, továbbá az anyaghasználaton. Új digitális technológiák jelentek meg például a textilgyártásban, a 3D-nyomtatásban, és ezekkel a technológiákkal olyan, akár népies formákat is elő lehet állítani, amelyekre 10-20 éve nem volt lehetőség. A technológia egyre fejlődik, új kihívások elé állít, de hiszem azt, hogy a folk vonala mindig jelen lesz valamilyen formában a divatiparban.
Nemzetközi sikereknek örvendő tervek, alkotások születtek
Fotó: Popa Zsolt
– Idén született az avasi viseletet felhasználó kollekciója. Miért pont ez a vidék?
– Először is itt születtem az Avas-medencében, egy magyar településen, Avasújvárosban. Bár a mi mindennapjainkban nem voltak jelen az avasi viselet ruhadarabjai, mindig csodalattal néztem, hogy az avasi románok hogyan élik meg a 21. században a hagyományaikat, hogyan viselik büszkén a drágábbnál-drágább anyagokból készült viseleteiket, hogyan képesek több ezer eurót kiadni egy-egy fejkendőért.
Továbbá felkértek egy konkrét kollekció megálmodására, amit szatmárnémeti céggel, az Inedit-tel közösen hoztunk létre. Ezzel a kollekcióval képviselték Romániát a kínai fővárosban, Pekingben egy jelentős eseményen.
– Román és magyar viseletekhez is nyúl inspirációként? Mennyire érzi azt, hogy ez a fajta viszonyulás, ahogyan Ön áll hozzá az örökségünkhöz, megoldást jelenthet a tekintetben, hogy túllépjünk az etnikai kérdéseken vagy azon, hogy méregessük, kinek mije van és melyik a jobb, szebb?
– Nem hiszem, hogy a megoldás csak ebben lenne, mármint hogy én inspirációs forrásként használom a körülöttünk élő nemzetek viseleteit, és ezzel elsimíthatok nézeteltéréseket. Természetesen enyhíteni tudok rajtuk, illetve megmutatni, hogy minden nép kultúrája hordoz magában olyan elemeket, amelyekből egy művész inspirálódni tud. Fel tudom tárni a laikus szemlélő előtt a viseletkultúra szépségeit, el tudom mondani nekik egy mesébe foglalva – ami egy kollekció is lehet –, hogy márpedig ez szép, csak elég nyitottnak kell lenni ahhoz, hogy ezt megértsük, elfogadjuk. Nincs olyan, hogy melyik a szebb vagy kié a jobb – ezek szubjektív dolgok. Gyönyörű dolgok vesznek minket körül.
Természetesen van kedvenc viseletem, de ez is szubjektív.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!